Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Putyin már elveszítette a háborút
Látványos kudarc érte, miután még az agresszió előtt megpróbálta megzsarolni Európát a gázzal. Bejött az ellenstratégia. A holland energiatőzsdén az árak másfél hónapja nem voltak ilyen alacsony szinten. Közben pedig igen magasak a tárolókban lévő tartalékok, pedig alig jön orosz földgáz. Az orosz szállítások aránya 40-ről 10 % alá esett. Moszkva el akarta hitetni a földrésszel, hogy az energiahordozó fontosabb, mint Ukrajna – mondja Szergej Vakulenko, a Gazpromnyeft korábbi igazgatója, a Carnegi Center agytröszt szakértője. Ám az orosz fél felsült az elképzeléssel, viszont a Gazprom belátható időn belül nem tudja másnak eladni a nyakán maradó mennyiséget. Kínába nincs vezeték Szibériából, újat építeni pedig sokba kerül és legalább öt év. Közben pedig Peking ragaszkodik az alacsony vételárhoz. Szóba jött az is, hogy új elosztó központ létesüljön Törökországban, de a Magyarországra vezető ág már most is 80 %-os kapacitással dolgozik. Azaz itt is új csövet kellene fektetni, ám ez jelenleg kivitelezhetetlennek tűnik. Ily módon a Gazpromnak nemigen marad más választása, mint hogy az eddigi 20 % után még tovább visszafogja a kitermelést. Ennélfogva nem lesz mézes bödön a hatalom számára. Az orosz pénzügyi tárca azzal számol, hogy az idén megfeleződnek az exportbevételek, Ha Európában maradnak a mostani gázárak... Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Die Zeit
Lengyelország miatt egyelőre nem jött létre megállapodás a 10. oroszellenes szankciócsomagról, de Varsónak nem az a baja, hogy az EU még jobban meg akarja regulázni Moszkvát, hanem hogy a tervezet egyik pontja túl enyhe, nem megy elég messzire. Arról van szó, hogy a jövőben tilos lenne importálni szintetikus kaucsukot is Oroszországból, ám lengyel diplomaták szerint túl tágan vonták meg a kivételek körét, így könnyen ki lehetne játszani a korlátozást. A szóban forgó megfogalmazást amúgy Olaszország szorgalmazta, német támogatással.
Egyébként az új intézkedések 11 milliárd eurós forgalmat érintenének. Elsősorban ipari termékek terjednek ki, amelyeket az orosz kormány nem tud 3. államokon, így Kínán keresztül beszerezni. Továbbá leállítaná 50 új elektronikus részegység exportját, mert ezeket a hozzávalókat Moszkva drónok, rakéták és helikopterek gyártásához használhatja fel.
FAZ
Le Pen pártja elfordul Putyintól. A korábbi elnök ugyan az orosz vezető nagy hívének számított, ám az új elnök, a 27 éves Jordan Bardella most beismerte: rosszul mérte fel Moszkva terjeszkedési szándékát. És szerinte általában véve is naivitás kísérte a politikus terveit. Ám erkölcsi hiba volna most ezzel nem számot vetni. Merthogy a valóság bekopogott az ajtón.
A Nemzeti Gyűlés vezére fontosnak mondta, hogy Ukrajna fegyvereket kapjon, ám mint mondta, arra ügyelni kell, hogy Franciaország ne járuljon hozzá a válság eszkalálódásához. Egyetértett Macronnal abban, hogy nem szabad Putyint megalázni.
Maga Le Pen is irányt váltott: míg korábban elutasító volt az ukrán állammal szemben, nemrégiben ott volt azon a vacsorán, amelyet Párizsban az alsóház elnöke adott ukrán kollégája tiszteletére. Sőt a terített asztal mellett még kérdezte is Stefancsukot az orosz gázszállításokról.
Daily Telegraph
Tony Blair egyértelműnek tartja, hogy mindenképpen meg kell akadályozni Putyin győzelmét. A volt brit munkáspárti kormányfő a jobboldali újságban megjelentetett kommentárban aláhúzza, hogy a Nyugat elszántsága nem rendülhet meg, mert pont arra épít az orosz elnök. Azt hiszi, hogy a Szovjetunió ideológiája ugyan rossz volt, de annál jobb a geopolitikája. Ám itt imperialista felfogásról van szó, ami nem hajlandó számot vetni a kelet-európai, balkáni és közép-ázsiai független nemzetek létezésével. De pont ezért meg kell állítani a Kreml urát.
Megveti a nyugati demokráciát és azt gondolja, hogy kibekkelheti a nehéz időszakot. A Nyugatnak azt kell bizonyítania, hogy teljes mértékben kudarcot vallott az agresszió. A tárgyalásos rendezés feltétele, hogy egyértelmű legyen: Moszkva nem nyerhet. Vagyis hogy a visszavonulás az egyetlen lehetőség számára, és soha nem bocsátkozhat ismét ekkora őrültségbe.
Ugyanakkor nagy a különbség aközött, hogy Ukrajnának milyen fegyverekre van szüksége, és milyeneket kap. Közben az látszik, hogy egy sor déli ország a harcok mielőbbi beszüntetését szorgalmazza a súlyos gazdasági következmények miatt. Ám a kiszolgáltatott helyzet folytán fogékonyabb az orosz szirénhangokra. A Nyugat egyetlen dolgot tehet: addig támogatja az ukránokat, ameddig az szükséges. Csak ha Putyin felfogja, hogy nem inog meg a nyugati összefogás, csak akkor kezdhetünk bízni abban, hogy a viszály inkább előbb, mint utóbb befejeződik.
Washington Post/Bloomberg
Az amerikai hírügynökség vezércikke úgy látja, hogy a gazdasági háború csak most kezdődött Putyin ellen. Egy év elteltével – egy bizonyos pontig – bejött a nyugati stratégia. Oroszország technológiában és szürke állományban veszteségeket szenvedett, és ez évekre visszaveti a növekedését. Kiszorul a Nyugattal folytatott kereskedelemből, így egyre inkább Kína lekötelezettjévé válik. Meggyengült, szegényebb lett, még jobban elszigetelődött. De az elnök továbbra is kézben tartja a hatalmat, seregei pedig rombolnak Ukrajnában.
A politikus változatlanul azt hiszi, hogy tovább bírja, mint ameddig a szövetségesek támogatják Kijevet. Az azonban dráma volna az ukránok Európa és a világ számára. Hogy ne így legyen, ahhoz látni kell, hogy hiányosak a szankciók és meg kell erősíteni őket. Az orosz gazdaság az elején fel volt készülve a megrázkódtatásokra. Az olajembargó csak mostanában lépett életbe, így a Kremlnek volt ideje vevőket találni pl. Kínában és Indiában.
Ezzel együtt kimerülőben van a hadi kassza, a költségvetés hiánya a múlt hónapban 25 éves rekordot döntött. A háború fokozódó kiadásai újabb megszorításokat tesznek szükségessé és ez még tömeges elégedetlenséget válthat ki. De a Nyugat nagyobb nyomást is kifejthet. Először is bővítenie kell a szankciók körét. Továbbá határozottabb diplomáciával kell megakadályoznia, hogy Moszkva kijátszhassa a tilalmakat. Figyelmeztetnie kell a többi közt Indiát és Kínát: következményei lesznek, ha segítik az orosz rendszert. Pl. nem juthatnak be az amerikai piacra. Türelmesen, de rendíthetetlenül be kell vetni a gazdasági erőt, hogy le lehessen nyomni Putyint.
Die Zeit
A Die Zeit kommentárja úgy értékeli, hogy Putyin már elveszítette a háborút: látványos kudarc érte, miután még az agresszió előtt megpróbálta megzsarolni Európát a gázzal. Bejött az ellenstratégia. A holland energiatőzsdén az árak másfél hónapja nem voltak ilyen alacsony szinten. Közben pedig igen magasak a tárolókban lévő tartalékok, pedig alig jön orosz földgáz. Az orosz szállítások aránya 40-ről 10 % alá esett.
Moszkva el akarta hitetni a földrésszel, hogy az energiahordozó fontosabb, mint Ukrajna – mondja Szergej Vakulenko, a Gazpromnyeft korábbi igazgatója, a Carnegi Center agytröszt szakértője. Ám az orosz fél felsült az elképzeléssel, viszont a Gazprom belátható időn belül nem tudja másnak eladni a nyakán maradó mennyiséget.
Kínába nincs vezeték Szibériából, újat építeni pedig sokba kerül és legalább öt év. Közben pedig Peking ragaszkodik az alacsony vételárhoz. Szóba jött az is, hogy új elosztó központ létesüljön Törökországban, de a Magyarországra vezető ág már most is 80 %-os kapacitással dolgozik. Azaz itt is új csövet kellene fektetni, ám ez jelenleg kivitelezhetetlennek tűnik.
Ily módon a Gazpromnak nemigen marad más választása, mint hogy az eddigi 20 % után még tovább visszafogja a kitermelést. Ennélfogva nem lesz mézes bödön a hatalom számára. Az orosz pénzügyi tárca azzal számol, hogy az idén megfeleződnek az exportbevételek, Ha Európában maradnak a mostani gázárak..
Guardian
Elton John ismét letette a nagyesküt, hogy betartja ígéretét és továbbra is támogatja a 250 ezer Aids-beteget , valamint a 600 ezer veszélyeztettet Ukrajnában. Az Oscar-díjas énekes pályája csúcspontjaként emlékszik vissza a 16 évvel ezelőtti kijevi ingyenes koncertre, ahol 300 ezren hajoltak össze, mert az emberség és az öröm összehozta őket. A vállaltan meleg énekes akkor közölte a világgal, hogy alapítványt hoz létre a HIV-pozitívak megsegítésére.
Azóta a betegség egész Kelet-Európában kilőtt, de Ukrajnában kevesebb, mint a felére esett vissza, az ilyen halálesetek száma pedig 81 %-kal csökkent. Ehhez az alapítványa 9 millió dollárt adott 55 ukrajnai program céljaira. Ám a gyalázatos háború miatt háttérbe szorult az Aids-ellenes küzdelem, de azért Elton Johnék továbbra is dolgoznak. Jó egymillió dollárból 44 menedéket hoztak létre, hogy ne szakadjon meg a humanitárius segítségnyújtás.
Ebbe beletartoznak áramfejlesztők, továbbá üzemanyag, hálózsák, matrac, fűtő- és főzőalkalmatosságok. A „remény központjai” jöttek létre ily módon, ahol fény, meleg tea, telefon és segítő kéz várja a rászorulókat. És most újabb akció indul be, hogy folytatódhassanak az életmentő kezelések. Hogy senki se maradjon az út szélén.
Elton John a nyáron az utolsó hangversenyére készül. Nem tudja, valaha is fellép-e még ukrán földön. De tartja a szavát, hogy küzd az aidszesekért. Abban bízik, hogy egy nap ez a betegség teljesen eltűnik a földről.
FT
Kína próbál békeközvetítőként fellépni, ily módon udvarol Európának, ám szoros moszkvai kapcsolatai nyugtalanságot váltanak ki nyugaton. Ráadásul a kínai fődiplomata a napokban igen meleg szavakkal méltatta Moszkvában Oroszországot és ez aláássa Peking állítólagos semlegességét a háború ügyében.
A kínai béketerv, amelyet hírek szerint ma, éppen az invázió első évfordulóján tesznek közzé, a legnagyobb húzás, miközben az ország egyensúlyozni próbál. Úgy állítja be, hogy kevés olyan nagyhatalom létezik, amely kimaradt a viszályból, ezért simán közvetíthet. Ilyenformán igyekszik megakadályozni a Kreml katasztrofális vereségét, illetve javítani a kapcsolatokat az EU-val. De hát kell neki a külföldi tőke, valamint az európai technológia, miután az USA feketelistára tette, így nem juthat hozzá egy sor fejlett alkatrészhez, felszereléshez.
FT
A szerkesztőségi állásfoglalás riasztónak nevezi, hogy az izraeli kormány korlátozni akarja az igazságszolgáltatás jogkörét, meggyengítené az intézményes felügyeletet maga felett – egy olyan országban, ahol egyébként sem széles körűek a demokrácia alkotmányos biztosítékai. Ily módon pedig az illiberális magyar, lengyel és török úton haladhat. Vagyis nehéz napok járnak Izraelre.
A politika reakciós irányt vett, ultranacionalisták foglalták el az állami kulcspozíciókat. A miniszterelnök és szövetségesei a teljhatalom megragadására törekednek, csak itt még nagyobb tét, mint az említett három országban. Az ország ugyanis a demokrácia világító tornyának tekinti magát a Közel-Keleten, ám fénye, ha nem is hunyt ki, de nyugtalanítóan elhalványult.
A csupasz illiberalizmus súlyos következményekkel fenyeget a tágabb körzet és az egész Nyugat számára is. A vezércikk rámutat, hogy a figyelmeztetést senki ne vegye liberális kéztördelésnek. Annál is inkább, mert sékel rohamosan veszít értékéből. Aggályos, hogy a képzett munkaerő és a tőke elmenekül, miután azt érzékeli, hogy az ország menetel a tekintélyuralom felé. A befektetők nyugtalanok a jogi bizonytalanság és az önkényes kormányzati hatalom miatt.
Következő cikk: „Ismerje el végre az EP Szerbia eredményeit!”?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >