Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Biden azért ment el Kijevbe, mert nem volt más választása: útja csakis előre vezet
A háborús övezetben tett páratlan látogatás üzenet volt Moszkvának és az európai vezetőknek. Olyan helyre ment, ahol nem védték saját csapatai és az időzítés is fontos: az invázió egyéves évfordulójának előestéjén, közvetlenül Putyin nagy beszéde előtt. Azt kívánta tudatni a világgal, hogy a brutális háború ellenére Ukrajna szabad állam, Kijev pedig szabad város marad, és ez nem változik a jövőben sem. Ma pedig arról biztosít mindenkit Varsóban, hogy Amerika kiáll Lengyelország és a többi NATO-partner mellett, megvédi a NATO egész területét. Az ukrán ügyben tett jelzés azért lényeges, mert a megtámadott ország több fronton is állóháborúra kényszerül. Emellett folyik ellene az ideológiai hadviselés. Az orosz elnök azt hiszi, hogy nyerhet, ha egyszerűen tovább bírja, mint a nyugati összefogás, mert a másik oldalt továbbra is gyengének, megosztottnak és könnyen megrendíthetőnek tartja. Azzal számol, hogy több az embere, a lőszere és főleg, hogy az idő neki dolgozik. Az oroszok elviselnek akármennyi áldozatot, és minden gazdasági megpróbáltatást. Ám ha nem, akkor személyesen mutatja meg, hogy milyen durva húzásokra képes, egészen különleges módon zárja be társadalmát. Moszkvában éppen most lakoltatják ki a Szaharov-központot, amelyik az egyik legutolsó emberi jogi szervezet. Biden azt üzente Kijevben: ha az amerikai elnök ekkora személyes kockázatot vállal, ha kormányzata hajlandó támogatni ezt az utat, akkor az idő nem az oroszokat segíti. Paradigmaváltás történt és a világ már nem lesz olyan, mint volt – hangsúlyozza Anne Applebaum a Kelet-Európát igen jól ismerő történész-újságíró. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
A legnagyobb német lap szerint Orbán Viktor ott lesz ma Varsóban a 9 közép- és kelet-európai NATO-tagállam vezetőinek sorában, hogy találkozzon az amerikai elnökkel. Biden alighanem megerősíti az ez alkalomra összegyűlő politikusoknak, hogy az USA megvédi országukat a lehetséges orosz agresszióval szemben.
Az első számú kínai diplomata viszont Moszkvában vendégeskedik, miután Budapesten bejelentette, hogy Magyarországgal közösen kíván dolgozni az ukrajnai béke megteremtésén. Az Orbán-kormány ugyan végrehajtja a szankciókat, de az EU-n és a NATO-n belül úgy tartják számon, hogy az összes tag közül a legnagyobb rokonszenvet tanúsítja Oroszország és Kína iránt.
Wall Street Journal
A magyar kormány igen szívélyes fogadtatásban részesítette a vezető kínai diplomatát, ám ez csak fokozta az Egyesült Államok aggályait, miután Washington nem nézi jó szemmel, hogy egyre több a kínai beruházás Magyarországon. Vang Ji azért túrázza végig Európát, mert barátokat keres és a magyar vezetés már régóta Peking egyik legszilárdabb partnerének számít a földrészen. Orbán pedig az jelezte, hogy kész a kapcsolatok további erősítésére, ami ellentétben áll azzal, amit az út más állomásain lehetett tapasztalni.
Az USA ugyan igyekszik fenntartani a nyugati egységet az orosz agresszió miatt, ám a magyar vezető akadályt jelent a közös álláspont kialakításában. Pedig az EU gazdasági rendszerszintű versenytársat lát Kínában. A csehek, litvánok, lengyelek viszont már korántsem annyira simulékonyak, mint a magyar kormányfő, mert aggasztja őket, hogy a kontinens sokszor ki van szolgáltatva a tekintélyelvű államnak, amelyet Moszkva szövetségesének tartanak.
Hogy a magyar fél így viszonyul az ázsiai nagyhatalomhoz, az csak aláhúzza, hogy általában nem áll be a nyugati célok mögé, és vonatkozik ez az orosz gázfüggőség csökkentésére, valamint az Ukrajnának küldendő fegyverekre is.
The Atlantic
Anne Applebaum szerint az amerikai elnök azért ment el Kijevbe, mert nem volt más választása: útja csakis előre vezet. A háborús övezetben tett páratlan látogatás üzenet volt Moszkvának és az európai vezetőknek. Olyan helyre ment, ahol nem védték saját csapatai és az időzítés is fontos: az invázió egyéves évfordulójának előestéjén, közvetlenül Putyin nagy beszéde előtt.
Azt kívánta tudatni a világgal, hogy a brutális háború ellenére Ukrajna szabad állam, Kijev pedig szabad város marad, és ez nem változik a jövőben sem. Ma pedig arról biztosít mindenkit Varsóban, hogy Amerika kiáll Lengyelország és a többi NATO-partner mellett, megvédi a NATO egész területét.
Az ukrán ügyben tett jelzés azért lényeges, mert a megtámadott ország több fronton is állóháborúra kényszerül. Emellett folyik ellene az ideológiai hadviselés. Az orosz elnök azt hiszi, hogy nyerhet, ha egyszerűen tovább bírja, mint a nyugati összefogás, mert a másik oldalt továbbra is gyengének, megosztottnak és könnyen megrendíthetőnek tartja.
Azzal számol, hogy több az embere, a lőszere és főleg, hogy az idő neki dolgozik. Az oroszok elviselnek akármennyi áldozatot, és minden gazdasági megpróbáltatást. Ám ha nem, akkor személyesen mutatja meg, hogy milyen durva húzásokra képes, egészen különleges módon zárja be társadalmát. Moszkvában éppen most lakoltatják ki a Szaharov-központot, amelyik az egyik legutolsó emberi jogi szervezet.
A paranoia, a gyanakvás és a félelem új szintre emelkedett. Sokan hiszik, hogy újabb mozgósítás lesz, illetve hogy lezárják a határokat. Egyes európaiak, valamint amerikaiak nem igazították hozzá a gondolkodásmódjukat ehhez az orosz stratégiához. Úgy beszélnek, mintha vissza lehetne térni a korábbi állapotokhoz. A nyugati hadiipar még nem állt rá a fokozott termelésre.
Biden azt üzente Kijevben: ha az amerikai elnök ekkora személyes kockázatot vállal, ha kormányzata hajlandó támogatni ezt az utat, akkor az idő nem az oroszokat segíti. Paradigmaváltás történt és a világ már nem lesz olyan, mint volt – hangsúlyozza a Kelet-Európát igen jól ismerő történész-újságíró.
Wall Street Journal
A konzervatív lap vezércikke úgy foglal állást, hogy ha Kína valóban megkezdi a fegyverszállítás Oroszországnak, akkor ezzel kifejezetten kinyilvánítja, hogy ellenséges a Nyugattal szemben, és erre megfelelőképpen reagálni kell. Idézi, hogy az USA ENSZ-nagykövete szerint vörös vonalat jelentene, ha Peking hadfelszerelést küldene az agresszornak, bár ezzel a kifejezéssel csínján kell bánni azóta, hogy annak idején Obama elnök is súlyos megtorlást ígért, ha a szír diktátor vegyi fegyvert vet be saját népe ellen, aztán mégsem történt semmi.
Mindenesetre Biden igazolta Kijevben, hogy az Egyesült Államok Ukrajnát támogatja, elismerés illeti érte. Ám az talán fontosabb, hogy az amerikai illetékesek félreverik a vészharangokat a kínai-orosz katonai együttműködés miatt. Peking idáig csak műszaki és gazdasági támogatást nyújtott, harceszközöket nem. De jogos az aggály, mert csak még tovább súlyosbodna a viszály, még nagyobb lenne a vérontás, még nehezebb lenne visszaszerezni az elvesztett területeket.
Meghosszabbodna a háború, ugyanakkor tovább apadnának a nyugati fegyvertartalékok. Minderre határozott választ kell adni, ideértve, hogy még inkább le kell választani az amerikai gazdaságot a kínai piacról. De lehet, hogy Hszi elnök és héjái vállalják a kockázatot, mert meg akarják akadályozni az orosz vereséget. Ez őrületes volna, ám egyben még egy sürgős ok, hogy a két nagy amerikai párt törvényhozási képviselői immár komolyan nekilássak az ország védelemének megerősítéséhez.
RUSI
A brit fegyveres erők elemző intézetének legújabb tanulmánya szerint az Oroszországra gyakorolt politikai-gazdasági nyomás megerősítésére meg kell nyerni a többi között Törökországot és Magyarországot. Egyelőre nem világos, hogy a két kormány mennyire tartja fenn, netán bővíti ki nukleáris együttműködését Moszkvával, noha lenne oka, hogy máshonnan szerezze be a fűtőanyagot.
Jelenleg azonban az látszik, hogy a kínai és a magyar vezetés a háború óta igen jelentős mennyiségben vett hasadóanyagot a Roszatomtól. Magyarország esetében ez 10 hónap alatt annyit tett ki, mint a megelőző három évben összesen. Vagyis az import megkétszereződött. A magyar fél augusztusban úgy döntött, hogy engedélyezi Pakson a két új blokk megépítését. De a vásárolt orosz atompasztillák értéke abszolút és relatív értelemben is nőtt. Miközben pl. a csehek és a szlovákok más szállító után néztek.
Ám az orosz nukleáris export így is felfutott február 24. után, gazdája a Roszatom, amely a jelek szerint aktívan támogatja az ukrajnai hadműveletet. Ezért egyesek sürgetik, hogy a szankciókat ki kell terjeszteni az atomenergetikára is. Ha ez így lesz, akkor az USA és az Unió megnehezítené az orosz holding számára, hogy használja a nemzetközi pénzügyi rendszert és hozzájusson bizonyos szolgáltatásokhoz, pl. biztosítani tudja a szállítmányokat.
Moszkva a jelek szerint fokozottan támaszkodik olyan országokra, amelyek nem annyira lelkesek az oroszok megbüntetése ügyében. De hogy eredményes legyen a megtorlás, ahhoz meg kell nyerni Kínát, csakhogy az nem fog egykönnyen menni. Már látszik, hogy Peking a gyenge láncszem az orosz gazdaság elleni nyugati összefogásban. És amíg ez így marad, addig a Kreml megtalálja a módját, hogy hasznot húzzon a megosztottságból.
Következő cikk: Nem szabad a sajtónk, alig van magyar bíró!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >