Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A német tétovázás Putyinnak kedvez
Németország csak Putyinnal tesz jót, ugyanakkor kiélezi a viszonyt az amerikai törvényhozással, amikor kitér a korszerű, hatékony harckocsik szállítása elől. Hogy a NATO nem kellőképpen állhatatos, az rossz üzenet a Nyugat elszántságáról. Az USA ugyan négy napja jelentette be, hogy 2,5 milliárd dollár értékben újabb harceszközöket küld az ukránoknak, ám a tegnapi ramsteini nemzetközi egyeztetés legfőbb híre, hogy nem tudtak megállapodni a tankok szállításában. A németek ugyanis nem hajlandóak átadni Leopárd 2-eseket, és abba sem mennek bele, hogy európai szövetségeseik a saját készletükből segítsék ki az ukrán felet ilyen harceszközökkel. Márpedig Berlin ily módon saját magát hozza nehéz helyzetbe. A Frankfurter Allgemeine Zeitung pedig a Scholz-kabinetet, hogy az egyre rosszabb bizonyítványt állít ki saját magáról a Leopárdok ügyében, holott pontosan tudhatja: Putyint csakis páncélosokkal lelet megállítani. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Euronews
Egy uniós forrás úgy véli, hogy a magyar kormány megszegte az adott szavát, amikor – legalábbis egyelőre megakadályozta, hogy Ukrajna további 500 millió eurót kapjon Brüsszeltől a háború céljaira. Az illetékes szerint Orbán csapata megpróbálja ily módon aláásni az EU egységét. Mindenesetre brüsszeli körök látnak esélyt arra, hogy ellépjenek a holtpontról a hétfői külügyminiszteri egyeztetésen.
Budapest idáig teljesítette vállalt kötelezettségeit a szóban forgó Európa Békeeszköz ügyében. Befizette hozzájárulását, ám nem tudni, most pontosan mi a baja, amikor a hetedik részlet kifizetése a tét.
Project Syndicate
A Corvinus Egyetem rektora és magyar szerzőtársa úgy ítéli meg, hogy EU nagy hibát követett el, amikor további intézkedésig kirekesztette a magyar alapítványi egyetemeket az Erasmus és Horizont programjából, mert az intézkedés a diákokra üt vissza. Takáts Előd és Nagy-Mohácsi Piroska, a London School of Economics vendégelőadója azzal érvel, hogy Brüsszel elvileg a jogállamot kívánja megvédeni ily módon. Csakhogy a felsőoktatásra nem vonatkoznak a közbeszerzési szabályok és így nehéz ennél félresikerültebb lépést elképzelni.
Sőt, az Unió inkább maga alatt vágja a fát, hiszen meghirdetett célja a sikeres és egységes szervezet. Fennáll ugyanis a veszély, hogy a magyar fiatalok ezután nem ismerkedhetnek meg más kultúrákkal, pedig az nagyon előnyös volna számukra a nyitottság és tolerancia szempontjából. Ezen túlmenően miként győződhetnek meg a jövőben olyan értékekről, mint a demokrácia és jogállam?
Itt az együttműködés és az integráció a tét, márpedig mind a kettő a kontinens erejének és befolyásának alapját képezi. A világot látott emberek szembeszállhatnak az olyan kormányokkal, amelyek kétségbe vonják az európai értékeket. Az Erasmus és a Horizont ugyanakkor nem kedvez a politikai szereplőknek. A felsőoktatásban nem kell tartani a korrupciótól, ez más tészta, mint mondjuk, az infrastruktúra fejlesztése.
Az EU-nak harcolnia kell mindazok ellen, hogy destabilizálják, de a magyar diákok és kutatók nem ilyenek. Ha őket sújtja a Bizottság azért, amit a kormányuk csinált, akkor az Unió saját magát bünteti.
Wall Street Journal
Lengyelország mind inkább a vezető hatalom lesz Európában a háború ügyében, Varsó bírálja Németország, Ausztria és Magyarország nem egyértelmű hozzáállását, de mind inkább magára marad. Ez a véleménye William Natrassnak, a Prágában dolgozó szabadúszó brit újságírónak. A lengyel fél azt kifogásolja igen élesen, hogy az Orbán-kormány próbálja felvizezni a szankciókat, és legutóbb kezdeményezte, hogy 9 oligarcha nevét távolítsák el a tilalmi listáról.
A németekkel a Leopárd 2 harckocsik kapcsán ütközik a lengyel nézet, az osztrákoknál pedig legutóbb az volt a baj, hogy Schallenberg külügyminiszter helyet adott volna orosz kollégájának a minap az EBESZ egyik értekezletén. Duda elnök közölte: Bécs ily módon a kontinens egységét ássa alá és nincs tekintettel az oroszok által kiontott vérre.
Berlin ügyében a hozzáállás durva, de ravasz. Amikor ugyanis úgy tünteti fel Németországot, hogy az erkölcsileg kétes, miután nem hajlandó nehéz páncélosokat küldeni Kijevnek, egyben lejáratja azt a jogállami vitában. Mint ismeretes, a legyen fél úgy ítéli meg, hogy az Unió beavatkozik az ország belügyeibe, és hogy emögött a németek vannak. Ugyanakkor erősíti a PiS hazai pozícióit az őszi választások előtt, hiszen ráerősít a propagandára, mármint hogy a párt a régi erkölcsöket védelmezi a balos ideológiai nyomással szemben.
A lengyel közvélemény változatlanul igen határozottan kiáll Ukrajna mellett, de ez manapság már inkább kivételnek számít a kontinensen, semmint szabálynak. Fennáll a veszély, hogy meginog az európai támogatás. Magyarország, Ausztria és Németország egész gazdasági rendszere a Moszkvával fennálló együttműködésre épül és ezek a kormányok a jelek szerint megelégszenek azzal, hogy a földrész csupán a másodhegedűs szerepkörét töltse be a háború ügyében. Szerencsére ebbe Lengyelország nem megy bele.
Yahoo/Insider
Az amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottság elnöke úgy látja, hogy a háború abszolút katasztrófa lett Oroszország számára, amely már jóval több, mint 100 ezer katonát vesztett. Mark Milley sürgette az orosz államfőt, hogy szüntesse be a harcokat, mert azt akár már ma megtehetné.
Közölte ugyanakkor a ramsteini USA légitámaszponton tartott sajtóértekezleten, hogy az ukrán fél is hatalmas veszteségeket szenvedett. Igen sok civil halt meg és nagy károk érték a polgári infrastruktúrát, valamint a gazdaságot. Úgy fogalmazott, hogy igen-igen véres háború ez, de a két félnek előbb-utóbb le kell ülnie tárgyalni.
Moszkva azonban nem adja jelét, hogy véget akarna vetni a viszálynak, függetlenül attól, hogy nagy kudarcok érték. Ukrajna ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a Kreml jelentős offenzívát készít elő. Amerika mégis elvetette, hogy Abrams tankokat bocsásson az ukránok rendelkezésére, mondván, hogy az túl sokba kerülne, és bonyolult lenne megszervezni a kiképzést, illetve a karbantartást. Austin védelmi miniszter mindazonáltal cáfolta, hogy a németek csak akkor adnának át Leopárd 2-eseket Kijevenek, ha cserében Abramsokat kapnának.
Wall Street Journal
A vezércikk rámutat, hogy Németország csak Putyinnal tesz jót, ugyanakkor kiélezi a viszonyt az amerikai törvényhozással, amikor kitér a korszerű, hatékony harckocsik szállítása elől. Hogy a NATO nem kellőképpen állhatatos, az rossz üzenet a Nyugat elszántságáról.
Az USA ugyan négy napja jelentette be, hogy 2,5 milliárd dollár értékben újabb harceszközöket küld az ukránoknak, ám a tegnapi ramsteini nemzetközi egyeztetés legfőbb híre, hogy nem tudtak megállapodni a tankok szállításában. A németek ugyanis nem hajlandóak átadni Leopárd 2-eseket, és abba sem mennek bele, hogy európai szövetségeseik a saját készletükből segítsék ki az ukrán felet ilyen harceszközökkel. Márpedig Berlin ily módon saját magát hozza nehéz helyzetbe.
Itt az idő megkérdezni, miért ütközik falakba az USA, amikor arról igyekszik meggyőzni a szövetségeseket, hogy dobjanak be többet a háború céljaira. Az amerikai védelmi miniszter azt hangsúlyozta a tegnapi tanácskozás után, hogy most nem szabad befékezni.
Kijelentése éles ellentétben állt azzal, amit az első számú tengerentúli tábornok mondott, hogy ti. az idén nagyon-nagyon ki lenne verni az orosz megszállókat. A konzervatív lap rámutat, hogy Mark Milleynek nem a defetizmust kell terjesztenie. Inkább annak a módját kellene megtalálnia, hogy Ukrajna miként győzhet. És nem arról kellene beszélnie, hogy nem nyerhet.
FAZ
A konzervatív lap kiadója arra figyelmezteti, a Scholz-kabinetet, hogy az egyre rosszabb bizonyítványt állít ki saját magáról a Leopárdok ügyében, holott pontosan tudhatja: Putyint csakis páncélosokkal lelet megállítani. Berthold Kohler sajnálatosnak tartja, hogy a koalíció még mindig nem hajlott meg a kemény külső és belső nyomás hatására.
Az új védelmi miniszter nincs irigylésre méltó helyzetben, viszont igaza van, amikor azt mondja, hogy a szállítások mellett és ellene is jó érvek szólnak. Ám sajnálatos módon egyre szaporodnak az indokok, hogy igenis sürgősen meg kell segíteni az ukránokat ezekkel a modern tankokkal. Hiszen a megtámadott ország nem tud kitartani az idők végezetéig.
A Kreml ellenben éppen a következő gyilkos csapásra készülődik, miután le akarja törölni a térképről a szomszédos országot. A nyugati megosztottság ugyanakkor alighanem csak megerősíti Putyint abban a hitében, hogy ha el tudja húzni a karcokat, akkor összeomlik az ukrán fegyveres erő, a nyugati egységfront pedig szétesik.
Csak úgy tudja értelmezni a páncélosok ügyében tapasztalt vonakodást, hogy főként az USA és Németország fél, mármint hogy Kijevet nem tudnák megállítani, ha elkapja a győzelmi mámor. Ám az aggodalom a legutolsó, ami feltartóztatja a Kreml urát. Sokkal nagyobb az esély, hogy harckocsikkal megálljt lehet parancsolni neki.
FT
Az elemzés úgy ítéli meg, hogy Vlagyimir Putyin elveszti az energiaháborút: fegyverként vetette be a gázszállítást, de most tehetetlen, mivel esnek az árak. A szint persze továbbra is magas a korábbi időszakokhoz képest, változatlanul igen fájdalmasak a lakosság által fizetendő számlák, az iparra csapásként hat a megnövekedett költség. Ezzel együtt a gáz immár ismét olyan probléma, amit tudnak kezelni a nyugat-európai gazdaságok.
Elmaradt a várt hiány, az évszakhoz képest igen sok tartalék van a tárolókban. De nem lenne bölcs örvendezni az enyhe idő miatt, mivel az a klímaváltozás következménye. Viszont joggal mosolyognak azok, akik tudják, hogy Tél tábornok mennyit segített Oroszországnak a történelem során. Ám most úgy tűnik, átállt azok oldalára, akik Ukrajnát pártolják.
Ugyanakkor vannak aggályok a továbbiakat illetően. Ha beüt a hideg, az megcsappanthatja a készleteket, bár az előrejelzések nem erre utalnak. Lehet azonban, hogy Moszkva még azt a csekély mennyiséget is leállítja, amely Ukrajnán és Törökországon át érkezik. Ám most már látszik, hogy alaptalannak bizonyultak a félelmek, mármint hogy a következő télen még nehezebb lesz a gázellátás, mint most.
Nagy bizonytalansági tényező, mi történik akkor, ha megélénkül a kínai gazdaság és újból jelentős gázvásárlóként lép fel. Ezért számítani kell rá, hogy az árak a jövőben is ingadoznak. Az azonban nem valószínű, hogy a Kreml számára még egyszer ellensúlyoznák a kiesett export jövedelmét. A szankciók folytán szintén apadt az orosz pénztárca.
Európának azonban állhatatosnak kell maradnia. Folytatnia kell az energiaszerkezet átállítását, nehogy Putyin még egyszer kihasználhassa a földrész stratégiai gyengeségét. Fokozottan kell támaszkodni a megújuló energiaforrásokra, az atomreaktorokra, a fűtésben viszont csökkenteni kell a gáz jelentőségét. Brüsszel csak így arathat egyértelmű győzelmet az energiaháborúban.
Süddeutsche Zeitung
A világgazdaság még nem jutott túl a nehezén, korai volna lefújni a riadót, mivel a bizonytalanság akár még fokozódhat is – hangsúlyozza a vezető német lap. Kína három évi stagnálás után újra nekilendülhet, az emberek nekiállnak költekezni. De ettől még a világ nem lélegezhet fel. A bajok továbbra is megoldatlanok, sőt lehet, hogy még nagyobbak, mint korábban.
Látni jeleket arra, hogy szétesik a világgazdaság. Először is Kínában riasztóan gyenge a növekedés üteme, nem érték el a célokat, miközben hosszú idő óta először csökken a lakosság lélekszáma. Ugyanakkor az Egyesült Államok a sokmilliárdos segélycsomaggal elsősorban a saját gazdaságát igyekszik megtámogatni.
Egyértelmű, hogy Európának és Németországnak cselekednie kell, mert ez így nem megy tovább. Csökkentenie kell függőségeit, nem jó az, ha a német cégek csupán bizonyos piacokra, így mindenekelőtt Kínára összpontosítanak. A jelszó: rugalmasság, a gazdaságnak több lábra kell állnia. A vége olyan globalizáció lehet, amiből nem csupán az erős gazdaságok húznak hasznot, hanem sok más ország, és így az emberek is.
Washington Post
A kommentár szerint hogy a kínai elnök visszakozott a nulla Covid politikája ügyében, az azt jelzi, hogy nyomás alatt van ez a tevékeny autokrata, aki azt igyekszik bizonyítani, mennyivel előnyösebb a tekintélyuralom, mint a demokrácia. Ám az utóbbi hónapokban úgy tűnik, hogy politikája cikcakkot ír le, miközben a szikla peremén halad.
Hszi Csin-ping nem magyarázta meg, hogy miért adta fel a legteljesebb szigort, és nem is kért bocsánatot az előzményekért. Ez azt támasztja alá, hogy taktikailag igen mozgékony, viszont ha kell, szégyentelenül felülbírálja a párt doktrínáját. De azt is jelzi, mekkora tévedésekre képes, és mennyire fontos, hogy Kína és az USA olyan kereteket alakítson ki, amelyek segítségével elkerülhető, hogy biztonsági területen a félreértések katasztrófához vezessenek.
Amerikai illetékesek úgy vélik, hogy az államfő már októberben pontosan tudta: nem lehet feltartóztatni az omikron variánst, de nem ismerte be hibáját és nem készítette fel az egészségügyet a tömeges megbetegedésekre. Egyszerűen kivárt. Utána a ragály szélsebes terjedése a jelek szerint meglepte a pártot.
Hszi ugyanakkor felismerte, hogy a korlátozások befagyasztják a gazdaságot és ártanak a tekintélyének. Ezért gyorsan fordított egyet a neomaoista gazdaságpolitikán, amely demoralizálta a vállalkozókat és meggyengítette a kulcságazatokat. A Kína-szakértő volt ausztrál politikus, Kevin Rudd szerint a politikus nem ússza meg ilyen könnyen, mert közép- és hosszú távon visszaüt rá a hirtelen irányváltás. Ha még ezután az hasonló melléfogásokat követ el, az felbátoríthatja az ellenzéket.
Amerika számára az a tanulság, hogy még a kínai rendőrállamban is létezik a nép hatalma, ha az emberek elég bátrak, hogy éljenek vele. Egyben ismét bebizonyosodott, hogy Hszi irgalmat nem ismerően kiszámíthatatlan. Bármikor meggondolja magát, hogy elérje, amit akar. Mestere annak, hogy egyszerre két irányban menjen.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >