Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Sötét távlatok Amerikában
Paul Lendvai sötétnek látja az amerikai kilátásokat a mai időközi választások után, mivel a republikánusoknál hivatalos irányvonallá váltak Trump hazugságai az ellopott elnökválasztásról. Mint írja, a szavazópolgárok most először nem csupán a képviselőházi mandátumokról, illetve a szenátusi helyek egyharmadáról döntenek, hanem magának a választásoknak a sorsáról is. Az ellenzék ugyanis módosítani kívánja a megrendezés és a voksok összeszámlálásának módját és azt, hogy kik dönthessenek az eredményről. A cél az, hogy meg lehessen kérdőjelezni a kimenetelt, ha az nem kedvező Trumpék számára. Főként a konzervatív többségű államokban kívánják megvédeni az „igazi, fehér, keresztény Amerikát a „nem amerikai, radikális baloldaltól”. Ha most kikap a Biden-kormányzat, módosulhat az USA álláspontja az ukrajnai háború kapcsán is. Eddig mindkét párt megszavazta a Kijevnek adott 65 milliárd dolláros támogatást, ám az alsóház elnöki posztjának várományosa, a republikánusok nevében már jelezte: a jövőben nem szeretne biankó csekket adni Zelenszkijéknek. Egyelőre nem világos, mit gondol ez ügyben Trump, aki csodálja Putyint, ám ez beárnyékolta ellentmondásos külpolitikáját. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Daily Telegraph
A cseh pénzügyminiszter kijelentette, hogy az EU csak nehezen nézhet az ukránok szemébe, ha nem teljesíti ígéretét és nem segít, ám a jelek szerint ez a szempont egyáltalán nem érdekli a magyar kormányt. Zbynek Stanjura az Európai Tanács ülése után állt az újságírók elé, és sürgette a szövetségeseket, hogy hagyják jóvá a jövő évre előirányzott 18 milliárd eurós segélycsomagot.
Brüsszel idáig 3 milliárdot folyósított a korábban elfogadott 9 milliárdból, miközben a Valutaalap úgy becsüli, hogy Kijevnek havi 3-4 milliárd kell csak a közszolgáltatások fenntartásához. A Bizottság most azt tervezi, hogy a 18 milliárdot egyenlő részekben utalja, vagyis nem esetenként határoz, nehogy az ukránok kifogyjanak a pénzből. Az összeget hitelből teremtik elő, de az ukrán kormánynak olyan feltételeket kell teljesítenie, hogy megkapja, mint a jogállam betartása.
A finn szakminiszter azt szorgalmazza, hogy minél előbb küldjék a támogatást, mert jön a tél és cseppet sem könnyű a helyzet. Csak éppen a hatályba lépéshez kellene a magyar beleegyezés is, ám az Orbán-kabinet várhatóan vétóval fenyeget. A miniszterelnök egy sor kérdésben csörtézik Brüsszellel, a befagyasztott alapoktól kezdve a jogállami aggályokon át, az oroszellenes szankciók elutasításáig.
Szijjártó Péter két napja kifejtette: Magyarország kétoldalú alapon továbbra is kész segíteni anyagilag az ukrán felet, de abba semmiképpen sem megy bele, hogy az EU hitelt vegyen fel ilyen célokra.
Washington Post
A vezércikk szerint Ukrajnában túl korai akár még csak beszélni is a rendezési tárgyalásokról. A viszály jelenleg már az akaratok küzdelmét jelenti. Putyin azon van, hogy tovább bírja, mint az ellenfél, miután nem tudta meghódítani a szomszéd országot. Zelenszkij ezzel szemben rendíthetetlenségről tesz tanúbizonyságot. Felsorakoztatta a lakosságot saját véleménye mögé, tehát hogy kérlelhetetlenül ellen kell állni az agresszióval szemben, a helyreállításra kell összpontosítani, utána jöhet a kártérítés megfizetése és a háborús bűnösök elszámoltatása.
Úgy tudni, hogy a Fehér Ház szeretné, ha Kijev engedne a 48-ból, mert nem lenne jó, ha az a benyomás keletkezne, hogy nem is Moszkva a hajthatatlan. A Biden-kormányzatnak azt is figyelembe kell venni, hogy átalakulóban van az amerikai közvélekedés és a republikánus hívek mind inkább ellenzik Ukrajna korlátlan anyagi megsegítését. Majd meglátjuk, mi sül ki belőle Trump és keményvonalas táborának nyomása alatt.
Ám egyelőre korai a dialógust sürgetni, amikor az ukrán haderők még nem merítettek ki minden lehetőséget az elvesztett területek visszaszerzésére. Az ugyanis a washingtoni elkötelezettség lanyhulására utalna. És csak arról győzné meg az orosz elnököt, hogy az idő neki dolgozik, továbbá, hogy folytatnia kell a harcokat.
Vagyis nem szabad forszírozni a megbeszéléseket. A legfőbb az, hogy a Kongresszus és a végrehajtó hatalom beindítsa az új segélycsomagot, még mielőtt a republikánusok átvennék a törvényhozás ellenőrzését.
Der Standard
Paul Lendvai sötétnek látja az amerikai kilátásokat a mai időközi választások után, mivel a republikánusoknál hivatalos irányvonallá váltak Trump hazugságai az ellopott elnökválasztásról. Mint írja, a szavazópolgárok most először nem csupán a képviselőházi mandátumokról, illetve a szenátusi helyek egyharmadáról döntenek, hanem magának a választásoknak a sorsáról is. Az ellenzék ugyanis módosítani kívánja a megrendezés és a voksok összeszámlálásának módját és azt, hogy kik dönthessenek az eredményről.
A cél az, hogy meg lehessen kérdőjelezni a kimenetelt, ha az nem kedvező Trumpék számára. Főként a konzervatív többségű államokban kívánják megvédeni az „igazi, fehér, keresztény Amerikát a „nem amerikai, radikális baloldaltól”.
Ha most kikap a Biden-kormányzat, módosulhat az USA álláspontja az ukrajnai háború kapcsán is. Eddig mindkét párt megszavazta a Kijevnek adott 65 milliárd dolláros támogatást, ám az alsóház elnöki posztjának várományosa, a republikánusok nevében már jelezte: a jövőben nem szeretne biankó csekket adni Zelenszkijéknek. Egyelőre nem világos, mit gondol ez ügyben Trump, aki csodálja Putyint, ám ez beárnyékolta ellentmondásos külpolitikáját.
FAZ
Az EU arra szólítja fel a tagországokat, hogy minden lehetséges eszközt vessenek be a kíber térben érkező támadások kivédésére. Az idevágó stratégiát elvileg ma hagyják jóvá, de a lap megszerezte a tervezetet. Az előzmény volt, hogy Oroszország közvetlenül az invázió ellen hackerekkel lerohanta az amerikai Viacom által fenntartott műholdas hálózatot és ily módon hozzávetőleg 30 ezer felhasználó találta magát a világhálón kívül, köztük egy sor ukrán energiacég, hatóság, harcálláspont, de több európai szélerőmű park is.
Szakértők szerint a rajtaütés éppen olyan súlyos volt, mint az Északi Áramlat elleni három robbantás. Épp ezért a javasolt ellenlépések egyfelől magukban foglalják az eddiginél szorosabb együttműködést a hasonló akciók elemzésére és hatástalanítására. Másfelől viszont ellentámadásra ösztökél, például a betolakodó szervereinek megbénításával, vagy a kritikus infrastruktúra bizonyos részeinek kiiktatásával.
Itt nemzeti hatáskörről van szó, de a Bizottság szükségesnek tartja az erőfeszítések összehangolását. Pl. közös központ létesülne az elhárítás folyamatos összehangolására. Ilyen célokra még pénzt is szánna az Unió a 7 milliárd eurós védelmi alapból.
Következő cikk: „Védjük meg szerzett jogainkat november 13-án vasárnap”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >