Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Vlagyimir Putyin lassan, feltűnés nélkül Észak-Koreát csinál a saját országából
Ezt írja Mark Galeotti professzor, a Mayak Intelligence nevű tanácsadó cég igazgatója. Úgy értékeli, hogy orosz földön már a demokrácia illúziója is elhalványul, mivel a Kreml engedelmességet követel, mialatt az állam mind inkább totalitárius lesz. Mozgósítani igyekszik a népet, vagyis kudarcot vallott a technokraták törekvése, hogy ne militarizálja a társadalmat, nem vonja központi ellenőrzés alá a gazdaságot és ne szigetelje el az országot. Már azok a pártok is fokozatosan elhallgatnak, amelyek szerepe az, hogy legalább a demokrácia látszatát keltsék. Egyáltalán nem biztos, hogy két év múlva lesz elnökválasztás. Az elégedetlenségnek jóformán már semmi terepe sem maradt, az utolsó független civil szervezeteket bezárták. Arcfelismerő rendszerrel összekötött ipari kamerák keresik azokat, akik nem tettek eleget a sorozási felhívásnak. A rezsim mind jobban emlékeztet arra, ami a 70-es években, Brezsnyev alatt volt. Azaz a vezetés korrupt és elaggott, a gazdaság pang, viszont fokozatosan katonai célokat szolgál. Virágzik a feketepiac, a lakosság kiábrándult. Ugyanakkor a mai Oroszország nem számít vezető szuperhatalomnak. A hatalom a sértett félnek tekinti magát és továbbra is kikezdi Ukrajnát, valamint a Nyugatot. Azon felül még módszeresebben sérti meg a nemzetközi jogot. Az Észak-Koreára hajazó Oroszország igen csak romboló ellenfél lehet Kijev, illetve a nyugati demokráciák számára, miután megszabadul minden korláttól és odahaza igénybe tud venni bármit és bárkit. Még akkor is, ha közben szép, lassan felszámolja önmagát.
FT
A tél próbára teszi Ukrajnában a nyugati egységet, miközben Washingtonban már most tapasztalni elégedetlenséget, mivel az USA kevesli az Európa által nyújtott segítséget és a tempót sem tartja megfelelőnek. Az első próbatételt azonban a jövő keddi amerikai időközi választás jelenti, mivel nem biztos, hogy kitartanak Kijev mellett a republikánusok, akik várhatóan elhódítják legalább a Képviselőházat.
Ugyanakkor tény, hogy az Egyesült Államok nélkül az EU nagyjából a veszett fejsze nyelét szorongatta volna, miután Oroszország lerohanta a szomszédos államot. Ukrán szemszögből érthetetlen, hogy az EU miért totojázik ennyit, amikor mozgósítania kellene anyagi forrásait. Az ukránok úgy becsülik, hogy jövőre 38 milliárd dollár kellene költségvetésük megtámogatására, de Európa továbbra is kotlik a terveken.
A földrész azonban segíteni akar, az ellenzők a szélsőjobbon, illetve –balon találhatók. Lásd Orbán Viktort, aki rendszeresen orosz-amerikai rendezési tárgyalásokat sürget, bár legutóbbi kijelentése tipikusan gyalázatosra sikeredett. Azt hangoztatta ugyanis, hogy a békét Donald Trump volna képes elhozni.
A gazdasági visszaesés és az energiahiány kezdi szorongatni a kontinenst, így kérdés, hogy a vezetőkben megvan-e az akarat, hogy növeljék az Ukrajnának nyújtott segítséget. Ha nem, az bizonyosan csak fokozza az USA dühét.
The Times
Vlagyimir Putyin lassan, feltűnés nélkül Észak-Koreát csinál a saját országából – írja Mark Galeotti professzor, a Mayak Intelligence nevű tanácsadó cég igazgatója. Úgy értékeli, hogy orosz földön már a demokrácia illúziója is elhalványul, mivel a Kreml engedelmességet követel, mialatt az állam mind inkább totalitárius lesz.
Mozgósítani igyekszik a népet, vagyis kudarcot vallott a technokraták törekvése, hogy ne militarizálja a társadalmat, nem vonja központi ellenőrzés alá a gazdaságot és ne szigetelje el az országot. Már azok a pártok is fokozatosan elhallgatnak, amelyek szerepe az, hogy legalább a demokrácia látszatát keltsék. Egyáltalán nem biztos, hogy két év múlva lesz elnökválasztás.
Az elégedetlenségnek jóformán már semmi terepe sem maradt, az utolsó független civil szervezeteket bezárták. Arcfelismerő rendszerrel összekötött ipari kamerák keresik azokat, akik nem tettek eleget a sorozási felhívásnak. A rezsim mind jobban emlékeztet arra, ami a 70-es években, Brezsnyev alatt volt. Azaz a vezetés korrupt és elaggott, a gazdaság pang, viszont fokozatosan katonai célokat szolgál. Virágzik a feketepiac, a lakosság kiábrándult. Ugyanakkor a mai Oroszország nem számít vezető szuperhatalomnak.
A rezsim közben azt sulykolja, hogy létveszély fenyegeti kívülről a szuverenitását, így a polgároknak is tenniük kell ez ellen. Az ilyenfajta mozgósításnak vannak kedvező hatásai, bár a hadsereg gyatra, a gazdaság egyre inkább elavult és gyenge hatásfokkal működik, és a ország elveszti egy csomó tartalékát.
Viszont egy ideig szavatolja a rendszer túlélését. A hatalom a sértett félnek tekinti magát és továbbra is kikezdi Ukrajnát, valamint a Nyugatot. Azon felül még módszeresebben sérti meg a nemzetközi jogot. Az Észak-Koreára hajazó Oroszország igen csak romboló ellenfél lehet Kijev, illetve a nyugati demokráciák számára, miután megszabadul minden korláttól és odahaza igénybe tud venni bármit és bárkit. Még akkor is, ha közben szép, lassan felszámolja önmagát.
FAZ
A konzervatív lap címlap sztoriként hozza, hogy Lengyelország hibájából a rendszerváltás óta nem látott mélypontra süllyedt a német-lengyel viszony, de azért Berlin is megéri a pénzét. A kommentár szerint a nemzeti-konzervatív lengyel kormány hazugságokra, féligazságokra és gyűlöletre épülő torzképet terjeszt Németországról. Azt igyekszik ily módon bizonyítani, hogy a másik fél 4. birodalmat kíván létrehozni az EU-n belül és ennek keretében ismét leigázná a lengyeleket.
Az ok az, hogy rosszul áll a PiS szénája a jövőre esedékes választás előtt, és emiatt előkerül a németellenes hangulatkeltés, mivel az visszhangra talál a lakosság egy részénél. Csak most még élesebb a hang, mert a párt saját hibája folytán nem tudja nyújtani a megígért szociális programot. Hiszen aligha kapja meg a 36 milliárd eurót a koronaalapból, amit azután a német mesterkedés eredményeként próbál eladni.
Ilyen okból került elő újfent a német háborús jóvátétel igénye is. Vajmi kevés azonban az esély rá, hogy módosul a lengyel hozzáállás. A német félnek arra kell törekednie, hogy ebben a helyzetben is fennmaradjon a nyugati egység – tekintettel az orosz invázióra. Az is fontos, hogy a politikai vita ne árnyékolhatja be a gazdasági kapcsolatokat, mert ezen a téren Lengyelország fontosabb Németországnak, mint az orosz piac.
Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a németek gyakran nincsenek tisztában azzal, milyen égő sebet jelent mindmáig jó pár lengyelnek a német megszálló erők brutális pusztítása a 2. világháború során. És továbbra is tapasztalni leereszkedést német részről. Lásd, hogy hiábavaló volt éveken át minden varsói figyelmeztetés az orosz veszély kapcsán. De ugyanide tartozik az Északi Áramlat 1 és 2 története is.
Ha sikerül végre túljutni a mostani, nehéz szakaszon, akkor a németeknek nagyobb nyíltságot, tiszteletet és megértést kell tanúsítaniuk keleti szomszédjuk iránt.
The Hill
Az idén Soros György adta legtöbb pénzt kampánycélokra az amerikai időközi választások előtt: összesen majdnem 130 millió dollárt küldött a demokratáknak és ezzel kenterbe verte a lista második helyezettjét, aki csaknem 50 millióval kevesebbet áldozott a republikánusokra.
A gazdag amerikaiak ebben az évben igencsak készek voltak adakozni: csaknem kétmilliárddal többet dobtak össze, mint 4 évvel ezelőtt. Ebből a 10 legtehetősebb 540 millióval vette ki a részét, vagyis Sorosra egynegyed jutott, miközben csaknem kétharmad haszonélvezője az ellenzék lett. Az üzletember kapcsán a lap megjegyzi, hogy a befektetőt jó ideje gyakran érik jobbos támadások, összeesküvéssel vádolják, amiért ennyire nagyvonalú a demokratákkal.
A tekintélyelvű Orbán Viktor is támadta, amiért segíti a demokráciát Magyarországon. A miniszterelnök kijelentései időnként tartalmaztak antiszemita utalásokat is.
Szelestey Lajos
Következő cikk: Apja fia
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >