2022. június 30. csütörtök
Ma Pál névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Orbán pirruszi győzelme

Orbán pirruszi győzelme

Az elemzés politikai kaméleonnak nevezi Orbánt, aki ezúttal is bizonyította ösztöneit, amelyek révén nemzedéke meghatározó politikusa lehetett. Ám ezúttal súlyos gondokkal kell megbirkóznia. A választási pénzeső, párosulva az ukrán konfliktus gazdasági kihatásaival, jóformán halaszthatatlanná teszi a költségvetési kiigazításokat. Ha feloldják az árkorlátozásokat, az igencsak próbára teszi a miniszterelnök népszerűségét. Lehet, hogy bealkonyul  még a rezsicsökkentésnek is. Nem kevésbé kisebbek a politikai feladatok, hiszen elakadtak a brüsszeli források. Ukrajna után még odahaza is nehezebb lesz eladni a narratívát, tehát hogy a Nyugat hanyatlik, ellenben eljött a tekintélyuralmi rezsimek ideje. Emellett valahogy ki kell védeni a jogállami mechanizmust. A tét akár 40 milliárd dollár is lehet. Közben azonban Orbán immár nem építhet eddigi legfőbb szövetségeseire, így Lengyelországra. Vagyis minden rutinját be kell vetni, nehogy az derüljön ki: tegnap csupán pirruszi győzelmet könyvelhetett el. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Reuters

 

Az eddigi legkeményebb négy éve elé néz a nacionalista magyar kormányfő, mivel országa magára maradt a nemzetközi színtéren és súlyosak a gazdasági gondok. Ennélfogva erős ellenszélben lát munkához, hogy elnavigálja az illiberális demokráciát. A földcsuszamlás-szerű győzelem éppen akkor erősítette meg hazai támogatottságát, amikor sorra veszti el külföldi szövetségeseit.

Az orosz invázió felborította a miniszterelnök tervét, hogy elmélyítse a gazdasági és politikai együttműködést Moszkvával. Azóta elfordult tőle lengyel és cseh partnere, mivel kétértelműen viszonyul az európai szankciókhoz, és nem hajlandó elítélni az orosz államfőt. Viszont a magyaroknál bejött az üzenet, mármint hogy ő a béke barátja. Ily módon megint kétharmada lesz, amelynek birtokában már átírta az alaptörvényt, valamint a legfontosabb jogszabályokat.

Az UniCredit egyik elemzése nemrégiben arra mutatott rá, hogy visszafelé sül el a döntés, mármint hogy az ország az energetikában Oroszországra támaszkodik, mert emiatt könnyen még jobban elszigetelődhet az unióban. De Orbán azért sincs egyszerű helyzetben, mivel az MNB 2010 óta a legalacsonyabb növekedési ütemmel számol, viszont az infláció 15 éve a legmagasabbnak ígérkezik. Emellett a jogállami aggályok miatt nem jönnek az európai pénzek, vagyis a választás másnapjától kezdve mélyvíz következik, csak úszóknak.

Az ország a járvány leküzdésére nagy kölcsönökbe verte magát, így odalett adósságcsökkentés javarésze. Emellett az életszínvonal nem éri Lengyelország, illetve Románia szintjét. A csaknem 5,5 milliárd dollárnak megfelelő választási osztogatás, az energiaárak megugrása, továbbá, hogy fel kell oldani az árbefagyasztást, csak még jobban megnehezíti a feladatot, mármint hogy stabil maradjon a gazdaság.

 

Wall Street Journal

 

A magyar választás népszavazás lett Orbánnak arról az ígéretéről, hogy korlátozza Ukrajna támogatását. Ám a siker folytán Európára több kemény küzdelem is vár. Mivel tegnap nyugati vezetők döbbenetüket fejezték ki az oroszok által elkövetett háborús bűnök láttán, a Fidesz győzelme várhatóan csak fokozza a vitát a demokratikus szövetségen belül, mármint hogy mekkora áldozatot lehet kérni az emberektől Kijev érdekében. Egyben rontja az újabb szankciók esélyeit, főleg energiaügyben.

A kormányfő az este jelezte, hogy készen áll a harcra. A NATO számára most az a dilemma, hogy Orbán magányos ellenálló vagy egy nagyobb ellenállás hírnöke. Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute kutatója a választás eredményét annak tulajdonítja, hogy bevált a média ellenőrzése. Viszont hogy a győzelem egybeesik az új orosz rémtettekkel, az azt mutatja, hogy Magyarország még nagy gond lesz a transzatlanti szövetség számára, főleg ha meghiúsítja a további erőteljes akciókat Moszkva ellen.

Kovács Zoltán azt nyilatkozta, hogy Magyarország együttműködik a NATO-val és az EU-val, de azért vannak a részéről vörös vonalak. Szó, ami szó, ez a politika odahaza széles körben nyitott fülekre talált. Viszont a katonai szervezetben az ország elszigetelődött, a tömb Lengyelországra, Romániára és Szlovákiára fókuszál.

Ugyanakkor Orbán hiába tűzött össze Brüsszellel az orosz kapcsolat miatt, nem számíthat Moszkva igaz barátságára, mondják egybehangzóan korábbi magyar vezetők, illetve nyugati diplomaták. Egyikük, a miniszterelnök volt közeli munkatársa, biztosra veszi, hogy Putyin február elején arról biztosította a magyar politikust: nem fog támadni. Vagyis a szoros viszony még ahhoz sem volt elegendő, hogy az oroszok tisztességesek legyenek a vendéggel szemben.

 

Bloomberg

 

Orbán az urnáknál legyűrte a bírálatokat a demokratikus visszalépés, Ukrajna langymeleg támogatása és az orosz kapcsolat miatt – eredménye ugyanakkor azt tanúsítja, hogy az EU nehezen fog boldogulni azokkal a tagállamokkal, amelyek megkérdőjelezik a jogállami normákat és eltérnek a többiektől olyan kulcsfontosságú geopolitikai témákban, mint az ukrán háború.

Mivel Európa szembeszáll Moszkvával, a kormányfő azt kockáztatja, hogy még kevésbé tud összefogni bárkivel is. A kampány során egyensúlymutatványra kényszerült. Igyekezett elhatárolódni Putyintól és beállt a büntető intézkedések mögé, ám sok segítséget nem adott Kijevnek.

Az elemzés politikai kaméleonnak nevezi Orbánt, aki ezúttal is bizonyította ösztöneit, amelyek révén nemzedéke meghatározó politikusa lehetett. Ám ezúttal súlyos gondokkal kell megbirkóznia. A választási pénzeső, párosulva az ukrán konfliktus gazdasági kihatásaival, jóformán halaszthatatlanná teszi a költségvetési kiigazításokat. Ha feloldják az árkorlátozásokat, az igencsak próbára teszi a miniszterelnök népszerűségét. Lehet, hogy bealkonyul  még a rezsicsökkentésnek is.

Nem kevésbé kisebbek a politikai feladatok, hiszen elakadtak a brüsszeli források. Ukrajna után még odahaza is nehezebb lesz eladni a narratívát, tehát hogy a Nyugat hanyatlik, ellenben eljött a tekintélyuralmi rezsimek ideje. Emellett valahogy ki kell védeni a jogállami mechanizmust. A tét akár 40 milliárd dollár is lehet. Közben azonban Orbán immár nem építhet eddigi legfőbb szövetségeseire, így Lengyelországra. Vagyis minden rutinját be kell vetni, nehogy az derüljön ki: tegnap csupán pirrhuszi győzelmet könyvelhetett el.

 

FT

 

A közvélemény kutatások alapján nagy meglepetésnek számít a választás kimenetele, hiszen a felmérések szoros versenyt ígértek. Orbán a maga által meghirdetett illiberális demokrácia keretében kiterjesztette az ellenőrzést jóformán az élet minden területére. Meggyengítette a fékeket és ellensúlyokat, csókosaiból új üzleti elitet alakított ki. Ugyanakkor tengelyt akasztott az EU-val a demokratikus normák leépítése miatt, viszont szívélyes kapcsolatokat épített ki Putyinnal.

Az invázió után úgy nézett ki, hogy az együttműködés tehertétel lesz, ám a miniszterelnök semlegességet hirdetett, noha egyre több bírálat érte, hogy álljon be Kijev mögé. Most viszont elemzők azt mondják, a győzelem megerősítette az eddigi irányvonalat.

Hegedűs Dávid, a Német Marshall Alapítványtól úgy látja: Orbán erős mandátumot kapott, hogy folytassa a külpolitikáját, ideértve az Oroszország, illetve az ukrán háború ügyében elfoglalt álláspontot. Továbbá hogy új rendet igyekezzen megformálni mind Magyarországon, mind a kontinensen.

Ám a helyzet csak még nehezebb lesz, de amíg Budapest nem kontrázza meg a szankciókat, addig nem kell ellencsapásra számítania. A hatalmas siker afelé tereli az uniót, hogy elfogadja a friss státusz quot, vagyis hogy vannak tekintélyelvű tagok. Egyébként nem érkeztek hírek súlyos választási visszaélésekről.

Orbán úgy tudott nyeregben maradni, hogy az egy főre jutó Covid-halottak számát tekintve az ország a világ élvonalában van, súlyosbodik az infláció és állandó vita van Brüsszellel a jogállam miatt. Ám nem tart az elszigetelődéstől, szerinte az ki van zárva egy EU- és NATO-tagország esetében.

 

Time

 

A magyar választási eredmény nagy lökést adhat Putyinnak, bár a jövő keménynek ígérkezik Orbán részére. Bozóki András, a CEU politológia professzora úgy ítéli meg, hogy a miniszterelnöknek immár nincs támasza Európa jobbik felén és most nagyon nehéz idők jönnek számára a földrészen. Hiszen mindenki kiismerte, és senki sem hiszi, hogy egy csapásra megjavulna.

A magyar társadalom mélyen megosztott, főleg a kevésbé iskolázott vidéki tömegek támogatják a Fideszt. A választás vizsga volt, hogy melyik oldal tud jobban mozgósítani, illetve legalább 10-15 %-ot megnyerni a bizonytalanok közül. Az emberek ugyan szilárdan EU-barátok, ám a kormány erősen közeledett a Kremlhez. Ugyan Orbán azt üzente a nemzetközi színpadon, hogy semleges az ukrán viszályban, de az állami média az invázió orosz érveit szajkózta.

A kormányfő nem ítélte el Putyint, viszont súlyos biztonsági kockázatot jelent a szövetségesek számára. Hiszen nem elég, hogy pl. Szijjártó Péter nem tette szóvá a Külügy belső számítógépes rendszerének meghackelését, de átvette a külföldieknek adható legmagasabb orosz kitüntetést, amelyet az elnök adományozott neki.

Ám a választási diadal sem jelenti azt, hogy minden magyar pártolja az orosz szálat. A Bécsi Egyetem egyik tanára szerint főleg a fiatalok ellenzik ezt az irányvonalat, ezért Orbán nem tolhatja túl a biciklit. Az elemző ugyanakkor arra is kitért, hogy a politikus a sajtó közreműködésével gondosan kivonta a gazdasági bajokat a kampánytémák közül.

A korrupció és a nepotizmus grasszál, Orbánt igazi oligarcha gyűrű veszi körül, amely obszcén módon meggazdagodott a hatalomhoz fűződő kapcsolatok jóvoltából. Ezt Márki-Zay szóvá is tette, ám ellenfele még inkább populista eszközöket vetett be: osztogatott vastagon. Viszont az illiberális demokrácia miatt az ország a GDP 3-6 %-ával egyenlő brüsszeli támogatásnak inthet búcsút. Bozóki szerint pont akkor, amikor Orbán végre egy igazi ellenféllel: a gazdasági válsággal kénytelen farkasszemet nézni.

 

Die Presse

 

A CEU volt rektora szerint Putyin éppen akkora hatalmat gyakorol Oroszországban, mint egykor Sztálin, ám a háború miatt arra kell készülni, hogy legalább egy évtizedig instabil lesz a világ. Ignatieff, aki jelenleg is tanít a Közép-Európai Egyetemen, csak immár Bécsben, úgy véli: az orosz elnök azért indította meg a háborút, mert teljesen rosszul mérte fel a helyzetet, azon kívül helyre akarja állítani az orosz birodalmat.

De hibát követett el a Nyugat is, mert csak Kínára összpontosított, lesajnálta Moszkvát, nem értette, hogy az még mindig katonai nagyhatalom. Moszkva viszont kihasználta, hogy a NATO nem tartotta be az Ukrajnának adott szavát, mert ha valaki biztonsági garanciákat kér, akkor nem lehet neki azt mondta: talán. A Kremlt azonban nem lehetett volna semmiképpen sem feltartóztatni, hiszen a németek és az osztrákok nagy mértékben ki vannak szolgáltatva az orosz gáznak.

Most viszont az egész pénzügyi rendszer jelentős átalakulás előtt áll, mert Kína és India megértette, hogy nem tarthatja valutakészletei javát dollárban vagy euróban. Putyin ugyanakkor tovább fogja gerjeszteni a válságot. Persze a Nyugat nem gondolhatta komolyan, hogy szankciókkal el lehet riasztani, hiszen az államfőnek küldetéstudata van és be akar vonulni a történelembe.

A NATO joggal fél, hogy az ellenfél vegyi, biológiai, sőt harcászati atomfegyvert alkalmaz. Ez azonban attól függ, hogy az ukránok képesek-e területeket visszafoglalni, illetve valóban vereség fenyegeti-e az oroszokat. De egyelőre az a legvalószínűbb, hogy városokat lő szét, lásd Mariupolt.

Odahaza nincs vele szemben ellenállást, mert a szűk körét megfélemlítette, a civil szervezeteket szétverte, illetve mindenkit megvett, akit kellett. Zsarnokságot épített ki. Viszont aligha nyugszik be a háború eredményébe, ezért újabb viszályra kell számítani. Akkor is, ha valami hasonszőrű figura lép a helyébe. Szóval ha Ukrajna nyer, akkor sem tanácsos örömtáncot lejteni. Ugyanakkor ha Oroszország kerekedik felül, akkor egészen a Kárpátokig gerilla hadviselés lehet a következmény. És nagyon oda kell figyelni, Putyin nehogy bevonuljon Lengyelországba vagy a balti államokba.

 

New York Times

 

A kommentár úgy látja, hogy Ukrajna az első igazi világháború, merthogy az okos telefonok korában mindenki élőben követheti, illetve így vagy úgy, de érintik a következmények, akárhol is él. És nem csupán Ukrajna a tét: hamar kiderült, hogy itt a szabadpiaci, demokratikus jogállam csatázik a tekintélyuralmi kleptokráciával. És bár Putyin akár még megerősödve kerülhet ki a konfliktusból, ám ha nem sikerül neki, akkor az vízválasztó lesz a demokratikus és nem demokratikus rendszerek küzdelmében.

Ezért ami olyan helyeken történik, mint Kijev, Mariupol vagy a Donyecki-medence, messze földön befolyásolja a politikai rendszereket, méghozzá hosszú időre. Az olyan autokráciák, mint Kína aggódva figyelik az oroszok vesszőfutását, és azt kérdezik, netán ők is ugyanilyen kártyavárat irányítanak?

A világgazdaságot megviseli, hogy az oroszok és ukránok nem tudnak gabonát, illetve műtrágyát szállítani, de még az argentin gazdák is megérzik, hogy a szankciók folytán megdrágulnak az üzemanyagok. További következmény, hogy befagytak a külföldön félretett orosz alapok, sőt felmerült, hogy a mintegy 330 milliárd dollárt az ukrajnai újjáépítésre fordítsák. Nem lesz könnyű elintézni, de Moszkva bölcsen teszi, ha mozgósítja jogászait.

Az eredmény az, hogy aggódhatnak a világban azok a vezetők, akik szintén az autoriter kapitalizmus, vagy a kleptokrácia felé terelték országukat. Ezek a rendszerek gyorsan meghonosították a megfigyelésre szolgáló technológiákat a politikai ellenfelek ellenőrzésére, a politika manipulálására, és állami pénzekből betonozták be saját hatalmukat. Ilyen például  Magyarország, Törökország, Kína, Észak-Korea, Peru, Brazília és a Fülöp-szigetek.

Putyin nem a NATO-tagság miatt, hanem azért támadta meg Ukrajnát, mivel az csatlakozni kívánt az EU-hoz. Az elnök nem engedheti meg, hogy a szomszédban egy sikeres demokrácia legyen, miközben stagnál az orosz tolvaj rezsim. Csak éppen fogalma sincs, miként él a világ, mennyire törékeny a saját rendszere, és hogy milyen mértékben fordul ellene Ukrajna miatt a földkerekség szabad része. Továbbá, hányan nézik, amit művel.

 

2022. április 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Porosenko: Fegyver, fegyver és még egyszer fegyver kell

A volt ukrán elnök, aki annak idején tető alá hozta Putyinnal a Minszki megállapodást, kizártnak nevezte, >

Tovább

Az összeomlás forgatókönyvei

Most még az első szakaszban vagyunk, amikor úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim bukdácsol ugyan, de fennmarad, >

Tovább

Ki kellene terjeszteni a háborút Oroszországra is

De hogy van az, hogy Oroszország nap mint nap bombázhatja saját területéről Harkivot, de Ukrajna nem >

Tovább

Snyder-Habermas vita a német szerepvállalásról

Ha Putyin azt látja, hogy nem képes elérni célját, simán bejelenti, hogy győzött és valami új >

Tovább

420 forint/eurós árfolyam sem kizárt

Az apanázsra azért is szükség van, hogy megdobja a gazdaságot, amelynek növekedési üteme előreláthatólag lassul a >

Tovább

Riadókészültségben a magyarországi média

Létezik ugyan még egy maroknyi független orgánum, de ahhoz, hogy elérjék a közönséget, vagy a közönségnek >

Tovább

„Szélsőjobb: tánc a vulkánon”

Trump, Brexit, Magyarország, Lengyelország, Brazília és most még a Marine Le Pen-féle párt is 89 képviselőt >

Tovább

Homo orbanicus

A nemzeti nem-közösségnek nincs összetartó ereje. A nemzet elveszítette veszélytudatát. Egyenként mindenki érzi, hogy baj van, >

Tovább

Az orosz fenyegetések üresebbek, mint ahogy azt gondolnánk

Ezt bizonyítja – írja a Times -, hogy Vlagyimir Putyin idáig mindig abbahagyta a kardcsörtetést, amikor >

Tovább

Még sok a „ha” Ukrajna uniós útján

Timothy Garton Ash úgy ítéli meg, hogy Ukrajna uniós tagsága stratégiai döntés volna egész Európa számára, >

Tovább

Még sok a „ha” Ukrajna uniós útján

Timothy Garton Ash úgy ítéli meg, hogy Ukrajna uniós tagsága stratégiai döntés volna egész Európa számára, >

Tovább

A látványos uniós ajánlat csak kamu

A Die Welt német konzervatív lap úgy értékeli, hogy az Ukrajnának és Moldovának tett látványos ajánlat >

Tovább