Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Az ukrán invázió miatt Orbán lazít a nagy összeboruláson Moszkvával
Azt játssza, hogy semleges békeközvetítő, közben pedig kampányol a gender őrület ellen, ami szerinte nyugatról lopakodik be az országba. A lakosság ugyan történelmi okokból tartott Oroszországtól, ám ez a félelem a Fidesz 12 éve alatt átfordult bizalmi viszonyba. Az előrejelzések szerint nyer, de nem lesz kétharmada, aminek révén félautokrata államot csinált Magyarországból. Szemtanúk szerint Szijjártó Péter három napja egy zárt ajtók mögött tartott szlovákiai tanácskozáson arra panaszkodott, hogy kormányát félreértik. Egyben tagadta, hogy a magyar vezetés Moszkvával szövetkezne. Orbán részben gazdasági megfontolásokból nyújtott kezet orosz partnerének, de azért is, mert szövetségesnek tartja a Kremlt a nyugati haladó gondolatok elleni küzdelemben. A Fidesz szépen átvezette nacionalista szavazóbázisát, amely hagyományosan tartott Oroszországtól. Így most már az a narratíva, hogy Moszkva a barikádnak ugyanazon az oldalán áll és védi a hagyományos értékeket. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
New York Times
Az ukrán invázió miatt Orbán lazít a nagy összeboruláson Moszkvával. Azt játssza, hogy semleges békeközvetítő, közben pedig kampányol a gender őrület ellen, ami szerinte nyugatról lopakodik be az országba. A lakosság ugyan történelmi okokból tartott Oroszországtól, ám ez a félelem a Fidesz 12 éve alatt átfordult bizalmi viszonyba. A kormányfő politikai ketrecharcos, aki élvezi, ha szembeszállhat azzal, amit gúnyolódva liberális megszokásnak nevez.
Moszkvára évek óta úgy tekint, mint megbízható energiaforrásra, a szemében Putyin a „semmi sem lehetetlen” nacionalizmus, a férfias vezetés világítótornya. Enyhébb formában utánozza az egypártrendszert, illetve, hogy a Kreml kettős járomba fogta a sajtót. Ám odahaza és külföldön is nagy felháborodást váltott ki az ukrán háború kapcsán, hogy miként lóghat ki a sorból ennyire Európában egy nemzet, amely oly sokat szenvedett az orosz agressziótól.
Orbán nem tapsolta meg a támadást, de nem bírálta Putyint és nem csatlakozott az erőfeszítésekhez, hogy Kijev meg tudja védeni magát. Hogy nem hajlandó áldását adni az orosz olajra kivetendő embargóra, az felpaprikázta Lengyelországot, amely korábban szövetsége volt az EU elleni kulturális háborúskodásban.
Orbán sok amerikai konzervatív szemében hősnek számít. Az utóbbi években igen nagy lépéseket tett, hogy lebontsa a demokratikus normákat. Ezek közül most különösen fontos a választási törvény átírása, valamint az ellenzéki sajtó elhallgattatása.
Az előrejelzések szerint nyer, de nem lesz kétharmada, aminek révén félautokrata államot csinált Magyarországból. Szemtanúk szerint Szijjártó Péter három napja egy zárt ajtók mögött tartott szlovákiai tanácskozáson arra panaszkodott, hogy kormányát félreértik. Egyben tagadta, hogy a magyar vezetés Moszkvával szövetkezne.
Orbán részben gazdasági megfontolásokból nyújtott kezet orosz partnerének, de azért is, mert szövetségesnek tartja a Kremlt a nyugati haladó gondolatok elleni küzdelemben. A Fidesz szépen átvezette nacionalista szavazóbázisát, amely hagyományosan tartott Oroszországtól. Így most már az a narratíva, hogy Moszkva a barikádnak ugyanazon az oldalán áll és védi a hagyományos értékeket.
Neue Zürcher Zeitung
Változás jön, vagy netán megy tovább minden, mint eddig Magyarországon, ahol az ellenzék és Orbán választási hadjárata két külön világban zajlott. A kormány ellenfelei mindenesetre azt remélik, hogy le tudják dolgozni a hátrányukat, ám a fideszes kétharmad mindenképpen veszélyben van. De az kétséges, hogy a szavazópolgárok le akarják-e váltani Orbánt. A felméréseket ugyan befolyásolja a politika, ezzel együtt a hatalom némi fölényét mutatják ki.
A lap Győrben interjút kért és kapott a kormánypárt jelöltjétől, ám Simon Róbert Balázs utóbb visszavonta minden kijelentését, mert nem tetszettek neki a kritikus kérdések, továbbá át akarta íratni a beszélgetést.
Az ellenoldal ugyanakkor arra igyekezett ráébreszteni az embereket, micsoda urambátyám-rendszer uralkodik. Az érintett üzletemberek polipként nyújtják ki csápjaikat, mindenütt jelen vannak a város gazdaságában. A kormánypárt jelöltje azonban nem volt kapható kiállni ellenük vitára, ebben Orbánt követte, aki ellenfele nevét ki nem ejtené a száján. A nézetek nyilvános ütköztetésétől azért zárkózik el, nehogy az ellenfél megszólalási lehetőséghez jusson.
Ebből következik, hogy az ellenzék főleg a facebookon mozgósít, az utcán vívja a választási harcot, illetve ott van még a világháló. A Fidesz számára viszont rendelkezésre áll az állami média, sok ezer óriásplakát, illetve a KESMA konglomerátuma. Ugyanakkor a párt még azt sem jelentette be előre Győrben, hogy a miniszterelnök oda érkezik. Viszont úgy állítja be, hogy az ellenzéki siker létveszélyt jelentene az ország számára, és hogy ilyen viharos időkben csakis Orbán szavatolja a biztonságot.
Frankfurter Rundschau
Fordul-e a közhangulat Magyarországon az ukrán válság hatására? Márki-Zay azt mondja, elég volt a diktatúrából. A politikus kettős stratégiát alkalmaz. Egyrészt hangsúlyozza saját, konzervatív értékeit, egyben magát a Fideszt kiebrudaló Európai Néppárt képviselőjének tekinti. Másrészt viszont programjában főleg baloldali témák szerepelnek. Ily módon sokkal liberálisabb és Európa-barátibb politikát jelenít meg, mint Orbán.
Azt hangsúlyozza, hogy rá kell szavazniuk mindazoknak, akiknek elegük van a korrupt miniszterelnökből. Szerinte célba jut az üzenet. Alapvetően ez a közös nevező az ellenzéki oldalon: Orbánnal már nem megy tovább. A kihívó érvként felhozza a korrupciót, a választási rendszer reformját, a rengeteg törvénymódosítást – mind-mind a Fidesznek volt jó, ugyanakkor a hatalom elnyomta a sajtószabadságot. Márki-Zay úgy véli: igazából agymosás folyik.
A német zöld törvényhozó, Anton Hofreiter azt tapasztalta Magyarországon, hogy a kampány nem volt tisztességes. Nem az volt az érzése, hogy egy működő demokráciában jár. Még a választási csalást sem tartja kizártnak, lásd a határon túli magyarokat.
Ugyanakkor Orbánt éles bírálatok érik a nyugaton Putyin miatt. De ha az ellenzék nyer, akkor is komoly dilemma lesz számára összefésülni a különféle politikai törekvéseket. Kérdés, hogy a szövetség képes lesz-e egységesen fellépni. Márki-Zay elismeri: tényleg fel van adva a lecke, de a legrosszabb az volna, ha továbbra is Orbán kormányozná az országot.
Al-Jazeera
A felmérések alapján úgy néz ki, hogy a kulcsfontosságú választás után marad a hivatalban lévő magyar miniszterelnök. Mindenesetre az eredménytől sok függ a demokratikus rend, illetve a tekintélyelvű populizmus globális párharcában is. Orbán Viktor, aki nyíltan hirdeti, hogy illiberális rezsimet épít, az évek során szoros viszonyt alakított ki Putyinnal.
A közvélemény kutatásokban kimutatott 2-5 %-os előny döntő lehet a Fidesz számára. Annál is inkább, mert az eltelt időszakban alapvető törvényeket írt át, így az ellenzéknek csak akkor lehet többsége az Országgyűlésben, ha legalább 6 %-kal bizonyul jobbnak. Elemzők ugyanakkor utalnak arra, hogy a kormánypárt kézben tartja a média jó részét, így diktálja a közbeszédet.
Széles körű az aggály, hogy a választás nem lesz tisztességes, éppen azért az EBESZ teljes megfigyelő missziót vezényelt ki, ami példátlan egy uniós tagállam esetében.
Orbán kulturális háborút folytatott a migránsok és a kisebbségek ellen, folyamatosan csörtézett az EU-val. Márki-Zayt úgy állította be, hogy az a báb a globális liberális elit részéről, amely rátámadt a nemzeti szuverenitásra, valamint a keresztény kultúrára.
Ezzel szemben az Együtt Magyarországért azt mondja, hogy a kormányfő rendszerszintűvé tette a korrupciót, a politika befolyása alá helyezte az igazságszolgáltatást és egyoldalúan átírta a választási rendszert. Ám ezek a kérdések elhalványultak, miután Oroszország lerohanta Ukrajnát. Mindenesetre a hivatalos propaganda gyorsan ráállt arra, hogy a kormányfő a béke és biztonság garanciáját jelenti.
Orbán Putyin legfőbb uniós szövetségese, nem enged át az országon Kijevbe tartó fegyverszállítmányokat és nem hajlandó mérsékelni az energiafüggőséget. Az olcsó gáz és áram ugyanis a Fidesz egyik fő belpolitikai fegyvere. A politikus egyben arra figyelmezteti híveit, hogy egy ekkora válság kellős közepén nem szabad az irányítást egy tapasztalatlan szövetségre bízni. Úgy tűnik, hogy beválik a stratégia.
Guardian
Magyarország olyan hely, ahol a közmédia szerkesztői azt mondják a riportereknek, hogy még akkor se higgyenek a tényeknek, ha azok kiütik a szemüket. Egy olyan országról van szó, amely civil szervezeteket tesz feketelistára, ahol bíráló cikkeket dobnak a kukába még megjelenés előtt, és ahol sokak szerint a független sajtó gyengébb, mint a 80-as években, a szocializmus idején volt.
Beavatottak szerint az MTI-nél kiadták, hogy mely nem kormányzati csoportokról nem lehet írni. Idetartozik az Amnesty International és a Human Rights Watch. Az ellenzéket ugyan meg lehet említeni, de az arányok teljesen felborultak: a kormánypártok, illetve hatalmon lévő politikusok aránytalanul több megszólalási lehetőséghez jutnak.
De ezek a szabályok az egész MTVA-ra vonatkoznak. Sőt, a dolgok már ott tartanak, hogy sokszor nem is kell külön ukáz. A szerkesztők rendszeresen hozzák a kormánytól, hogy az adott kérdésben mi a követendő vonal, csakhogy a jelek szerint Ukrajna lerohanása után némi zavar állt be a gépezetben és a közmédia munkatársai nem tudták, mihez igazodjanak. Így bár a kormány elítélte az agressziót, ők öt napig még különleges orosz katonai műveletekről beszéltek.
Közben a maroknyi független orgánumot kémszoftverrel hallgatták le. Ám kebelbeliek szerint a sajtóban nem lesz semmi változás, ha a Fidesz meg tudja őrizni hatalmát.
Politico
Vége a Budapest-Varsó-tengelynek, mert Ukrajna letámadása átírja a fejleményeket az egész térségben – mutat rá Wojciech Przybylski, a Visegrád Insight nevű regionális hírplatform főszerkesztője, a bécsi Humántudományi Intézet kutatója. Úgy értékeli, hogy a háború megrepesztette az Orbán-Kaczynski-féle szövetség alapjait. Míg Lengyelország a Putyin elleni küzdelem élharcosa, addig a magyar vezető azon van, nehogy állást kelljen foglalnia a Nyugat, illetve az orosz elnök között. Így a két kormány hirtelen ellentétes oldalon találta magát az utóbbi idők legrosszabb válságában.
Habár a két ország sokan szenvedett Moszkvától a történelem során, Orbánnak nem voltak aggályai, amikor a Kremlhez törleszkedett. Cserében olcsó gázt kapott, illetve kedvezményes hitelhez jutott a paksi bővítéshez, egyben Budapesten rendezkedett be az orosz nemzetközi befektetési bank.
Ám Putyin esetében mindennek ára van. A magyar vezetés utasítása nyomán a hivatalos sajtó oly mértékben átvette az orosz narratívát, hogy a fő orosz propaganda szócsöveknek nem is kellett Magyarországra települniük. Azon felül Budapest Moszkva, valamint Kína szövetségese lett az EU-ban. Blokkolta a fellépést velük szemben.
Ezt a hozzáállást a harcok kirobbanása után már nem lehetett figyelmen kívül hagyni, ám hogy Orbánt ma valószínűleg újraválasztják, az azt jelenti, hogy a lakosság támogatja az oroszpárti politikát. Ez nem csekélység Lengyelország számára, amely Putyint tekinti a legnagyobb biztonsági veszélyforrásnak.
De ha netán az ellenzék kerekedne felül, az sem okvetlen javítana a kétoldalú viszonyon, mert az új, unióbarát magyar kormány feltehetőleg demokratikus reformokat hajtana végre. Ily módon viszont Varsó egyedül maradna Brüsszellel szemben a jogállami vitában.
FAZ
A Bizottság meg akarja tiltani, hogy az unióban a jövőben bárhol használni lehessen a Pegasushoz hasonló kémprogramokat. Jourová alelnök azt közölte, hogy keresik a megfelelő jogi lehetőséget. Elismerte, hogy a nemzetbiztonság minden tagállam saját illetékességébe tartozik, de mint mondta, nem látja be, miért kellene titkosszolgálati eszközökkel megfigyelni újságírókat és ellenzéki pártokat. Azt viszont nem tudja elfogadni, amit egynémely kormány hangoztat, hogy ti. ehhez a területhez az EU-nak semmi köze sincs. (Mint emlékezetes, az Európai Parlament vizsgáló bizottsága hamarosan munkához lát, miután kiderült, hogy Magyarországon és Lengyelországban jó pár ember okos telefonjára telepítették a szoftvert – a szerk. megj.)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >