2024. március 1. péntek
Ma Albin, Albina, Leonita, Lea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Az ukrán háborúban Moszkva szívóágra került

Az ukrán háborúban Moszkva szívóágra került

Ezt emeli ki a Guardian vezércikke. Mert Putyin részéről hiba volt azt hinni, hogy az ukránok fel akarnának szabadulni az orosz katonák jóvoltából, és hogy megosztottsága folytán a Nyugat nem tud segíteni Kijevnek. A mostani invázió fordulópont a történelemben, ám senki sem tudja, ki lesz a győztes, amikor az egyik korszak átadja a helyét a másiknak. Az agresszió bűnös hibával ér fel. A megszálló egységek civileket gyilkolnak meg, akik szintén szlávok. Városokat lőnek rommá egy olyan országban, amely saját hazájuk kultúrájának bölcsője. Humanitárius válság zajlik Európa peremén. Ha a küzdelem a közvéleményért folyik, akkor Putyin máris vesztett. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

FT

 

Az orosz-ukrán viszály miatt vízválasztóhoz érkezett Orbán Viktor, aki a választások közeledtével igyekszik semlegesíteni mindazt a dicshimnuszt, amit bő 10 év alatt mondott Putyinról. A politikus sokáig igen örült annak, hogy az EU-ban ő számított az orosz elnök egyik legközelebbi barátjának. De a háború miatt kénytelen felülvizsgálni álláspontját, próbál lépést tartani a szavazópolgárokkal.

Bírálta Oroszországot és némi szolidaritást tanúsít Ukrajna iránt, azaz az ellenzék és elemzők szerint burkoltan beismeri, hogy a konfliktus sebezhetőbbé tette. Ugyanakkor a Fidesz sok híve messze nem lelkesedik annyira Moszkváért, mint a kormányfő. László Róbert a Political Capitaltől úgy látja: Orbán nem számolt azzal, hogy ennyire nehéz helyzet áll elő a kampányban, ami határozott kockázatot jelent. De hát sok idősebb magyarban még él a szovjeturalom emléke, ezért érzékeny a keletről jövő fenyegetések láttán.

Az ellenzéki tábor igyekszik tőkét kovácsolni a nagy Kreml-barátságból, azt mondja, hogy az ország átjáróház az orosz kémek számára. Viszont a miniszterelnök még most is védi Paks 2-őt. A Fidesz ugyanakkor próbál egyensúlyozni Moszkva és a Nyugat között. Török Gábor úgy ítéli meg, hogy a háború nagy fejfájást okoz a párt számára, mert nagyon nehéz összeegyeztetni a szoros orosz viszonyt, illetve a NATO- és EU-tagságot.

De szakértők szerint Orbán még nem szorult a sarokba, mert sokan elfogadják érvelését, tehát hogy a békét szolgálja, amikor nem enged át fegyvereket Ukrajnába, illetve ellenzi Kijev csatlakozását a katonai szervezethez. Ezzel együtt sokan megzavarodtak és mint László Róbert mondja, a retorika hirtelen módosulásával a párt irányt vesztett. Hiszen idáig azt szajkózta, hogy nem lesz háború és megmarad az olcsó energia. Az üzenet olyan erős volt, hogy most nemigen lehet hirtelen átváltani az ellenkezőjére. Ez pedig kikezdi a Fidesz hitelét.

 

Der Standard

 

Paul Lendvai örömmel állapítja meg, hogy Ausztria nem Magyarország, mert a semleges osztrákoknál működik a jogállam. Így minden nappal csak még világosabb lesz, mekkora jelentősége van a Szabadságpárt akkori vezéréről készült ibizai titkos videófelvételnek. Hiszen mi lenne akkor, ha még mindig a Kreml propagandistájának számító Karin Kneissl lenne a külügyminiszter? Vagy ha továbbra is Kurz volna a kancellár, noha csodálója az olyan erős embereket, mint Putyin és Orbán.

Viszont hogy Moszkva újabban Ausztriát támadja, mondván, hogy az az utóbbi időben egyoldalú és felháborító kijelentést tett Ukrajnáról Oroszország ellenében, nos, az arra utal, hogy Nehammer kormányfő a megfelelő hangot találta el, a megfelelő időben. Arról beszélt ugyanis, hogy aki figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot, az semmibe veszi a semlegességet is.

Az oroszok egyszer már hasonló érveket szedtek elő, amikor 56 leverése után azzal vádolták az osztrákokat, hogy felvonulási terepet nyújtanak az imperialista beszivárgáshoz. Ezzel szemben napjainkban Orbán igencsak konstruktívnak bizonyul – orosz szemszögből. Még a múlt hónap elején Putyin oldalán nem győzte magasztalni a különlegesen szoros kétoldalú kapcsolatokat. Viszont a másik három visegrádi állammal ellentétben nem ítélte el az agressziót.

Látnivaló, hogy a NATO-tagság sem jelenti a demokrácia biztosítékát. Viszont a semleges Ausztriában az osztrák kormány minden gyenge pontja ellenére is érvényesül a jogállam. A sajtó leleplezi a hatalmi visszaéléseket és a korrupciót, függetlenül attól, hogy milyen magas rangú személyiségről van szó. Az orbáni Magyarország viszont az orosz diktatúra tekintélyelvű partnere.

 

Euractiv

 

Vannak, akik szerint egyáltalán nem jelent fordulatot, hogy a magyar kormány a korábbi nyilatkozatoktól eltérően mégis hozzájárult NATO-csapatok állomásoztatáshoz az ország területén. Hegedűs Dániel a Német Marshall-alapítványról azt mondja, hogy először is nem tudni arról, folynak-e tárgyalások az erősítésről, illetve hogy Magyarország kért volna ilyesfajta segítséget. Azon kívül a szakértő nem látja, hogy mostanra alapvetően módosult volna Ukrajna megközelítése Budapest részéről.

Mert ugyan Orbán elfogad kompromisszumokat és tesz gesztusokat a NATO, azon belül a lengyelek iránt, ám alapvetően továbbra is igyekszik egyensúlyozni és folytatja a pávatáncot.

 

Die Zeit

 

Magyarország a kemény migrációs politikájáról híres, Orbán pedig arról, milyen közel áll Putyinhoz, ám a háború óta a magyar vezetés egy csapásra átment vendégszeretőbe. Pragmatikusnak mutatkozik, valójában kötéltáncot mutat be. A Záhonyból küldött jelentés szokatlannak nevezi a keleti határon tapasztalt meleg fogadtatást, hiszen délen ott áll a szögesdrótkerítés, fegyveres határőrökkel, erőszakos kitoloncolásokkal.

A migráció megakadályozása kulcselemnek számított a miniszterelnök választási programjában, de most hirtelen minden más lett. Még azok nigériai és indiai fiatalok sem ütköztek semmilyen gondba a határátlépéskor, akik egyetemre jártak Ukrajnában. Ezek a fejlemények élesen elütnek az eddigi irányvonaltól.

De hát már négy hét sincs a választásig és Orbánnak egyensúlyoznia kell Európa, illetve Oroszország között. Egyrészről biztosította az EU-t és a NATO-t, hogy végrehajtja a közös határozatokat, ugyanakkor kijelentette, hogy az országot nem lehet belevonni a viszályba. Egyébiránt egy hónapja még Putyin mérföldes asztalánál ült. Csak arra ma már nem szeretne emlékezni, mert a nagy barátság visszaüthet a szavazóurnáknál.

 

FT

 

A lap fő külpolitikai szemleírója úgy véli, hogy Oroszország újfent visszakerült a Vasfüggöny mögé, és a megrekedt háború, illetve az összeomló gazdaság miatt Putyin csakis az elnyomással tudja fenntartani hatalmát. Gideon Rachman felidézi, hogy az elnök szívesen tanulmányozza a történelmet, ám közben megfeledkezett arról, hogy a sikertelen hadjáratok rendre az adott rezsim bukását eredményezték. Így az első világháború után jött a forradalom, az afgán kudarc pedig a Szovjetunió végét harangozta be.

A mostani háború első napjaiban az orosz hadvezetés csaknem 500 katona elvesztését ismerte be, de a tényleges számok valószínűleg lényegesen magasabbak. És a java még hátra van. A legtöbb szakember azonban kizárja, hogy a Kreml jelenlegi ura rövidtávon rajtavesszen az esetleges vereségen. Ugyanakkor – hála a szankcióknak – igen gyorsan jelentkezik a kaland negatív gazdasági hatása. Hetek alatt oda lehetnek 20 év eredményei.

Az orosz városi középosztály számára vége az Ikea, az IPhone és a Visa-kártya világának, nem lesz kiruccanás Európába vagy Dubaiba. Sok oligarcha egyik pillanatról a másikra búcsút inthetett üzleti érdekeltségeinek és a jachtjainak.

Egy csapásra megszűntek nehezen megszerzett szabadságjogok, illetve külföldi kapcsolatok. Sok tekintetben az ország most jobban elszigetelődött, mint a hidegháború idején. És ez alighanem így is marad, ha folytatódik a háború. Oroszország ugyanakkor totalitáriusabb, mint Kína, ám gazdasága nem működik, nincs külföldi utazás, nem jönnek be fontos fogyasztási cikkek, ez mind olyasmi, ami segít megnyerni a tehetős rétegeket.

Az erősödő elnyomás elárulja, milyen nehéz helyzetben van az államfő. A diktátor ugyanakkor egyrészt támaszkodhat a vidéki átlag oroszra és a hívek belső körére. Ám a valóság folytán hamar kiderülhet, hogy a tömegtámogatás egyáltalán nem akkora, ahogy azt a felmérések mutatják. De a tüntetésekhez hatalmas bátorság kell, mert a részvevőket, összeverik, bebörtönzik, az érintettek elvesztik az állásukat.

Úgy hogy Putyin eltávolításában leginkább egy palotaforradalom segíthet. Ám ő nagyon is ügyel arra, hogy kik veszik körül. De hogy megint vasfüggöny mögé zárhatja-e az embereket, az kulcskérdés. Ukrajna, Oroszország és világ jó részének jövője függ a választól.

 

Guardian

 

Az ukrán háborúban Moszkva szívóágra került – emeli ki a vezércikk. Mert Putyin részéről hiba volt azt hinni, hogy az ukránok fel akarnának szabadulni az orosz katonák jóvoltából, és hogy megosztottsága folytán a Nyugat nem tud segíteni Kijevnek. A mostani invázió fordulópont a történelemben, ám senki sem tudja, ki lesz a győztes, amikor az egyik korszak átadja a helyét a másiknak.

Az agresszió bűnös hibával ér fel. A megszálló egységek civileket gyilkolnak meg, akik szintén szlávok. Városokat lőnek rommá egy olyan országban, amely saját hazájuk kultúrájának bölcsője. Humanitárius válság zajlik Európa peremén. Ha a küzdelem a közvéleményért folyik, akkor Putyin máris vesztett. Moszkva látja a fejleményeket, ez magyarázhatja, hogy cinikusan megtorpedózta a tárgyalásokat a humanitárius folyosók megnyitásáról. Ez azonban máris beárnyékolja két külügyminiszter eheti találkozóját. Az ukrán vezetés belebukna, ha elfogadná az orosz feltételeket és a békéért cserében belemenne területek átengedésébe.

Moszkvával az a fő gond, hogy szándékosan vak. Így belebonyolódott egy elhúzódó hódító háborúba a földrész legnagyobb országában. Ugyanakkor az elkövetett bűnök aláássák pozícióit a világban.

Ugyanakkor a hadműveletek az oroszok szövetségeseit is fenyegetik a Közel-Keleten, ahol máris úgy megugrott a gabona ára, hogy arra az Arab tavasz óta nem volt példa. A 70-es évekhez hasonlóan bedőlhet ugyanakkor az energiapiac. Ha leállnak a gáz- és olajszállítások, az azt is jelentené, hogy Putyin nem tudja finanszírozni a harcokat. Azaz az elnök rosszul választott. Együttélésre kellett volna törekednie a szomszédjaival, ehelyett próbálja leigázni Ukrajnát, ám ily módon Oroszország megsemmisítését kockáztatja.

 

 

 

2022. március 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin megértette, Trump nem

Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója nem tartja kizártnak, hogy a volt elnök külön szövetséget hoz létre a >

Tovább

Kenik egymásra a sz@rt

A miniszterelnököt, aki egyébként mindig megkülönböztetett figyelmet fordít Bicske és környéke jutalmazására, fejlesztésére, privilegizálására, jól láthatóan >

Tovább

Izrael Gáza miatt eljátssza legfőbb külpolitikai aduját, az elfogadottságát

A New York Times közel-keleti szakírója megdöbbenéssel tapasztalta legutóbbi külföldi körútja során, hogy Izrael Gáza miatt >

Tovább

Orbán egyedül maradt hátra

Üres kezekkel áll, miután hosszú időn át csinálta a cirkuszt a svédek NATO-csatlakozásnak feltartóztatására – fejti >

Tovább

Trump megosztott republikánus pártja

A Wall Street Journal vezércikke arra figyelmezteti Trumpot, hogy pártja erősen megosztott, és nem a kihívó, >

Tovább

A Hamász és Netanjahu egyaránt sorscsapást jelent saját népe számára, de van remény

Ezt állapítja meg a Guardian szemleírója, Jonathan Freedland. Emlékeztet arra, hogy mindkét fél súlyos döntés előtt >

Tovább

Két év elteltével kimerülnek az ukránok, a külföld belefárad a viszályba, ám a harcok folytatódnak

A Guardian szerkesztőségi véleménye szerint a háború brutális mérlege ugyanakkor azt támasztja alá, hogy mindenképpen támogatni >

Tovább

New York Times: Elhárult az utolsó akadály

Elment Magyarországra a svéd miniszterelnök, hogy elhárítsa az utolsó akadályokat országa NATO-tagsága útjából. A belépés 19 >

Tovább

Megáll az eszem!!!

Felnőtt, ivarérett főleg férfi emberek - akiket szakértőknek és elemzőknek neveznek - arról beszélgetnek nyilvános fórumokon, >

Tovább

Le kell győzni Putyint, csakis így lehet véget vetni a háborúnak

Timothy Garton Ash azt a következtetést vonta le a müncheni Biztonságpolitikai Konferencia tapasztalatai alapján, hogy Európának >

Tovább

Rutte a NATO élén?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung lap úgy tudja: a NATO négy vezető hatalma azért erősítette meg, hogy >

Tovább

Dodik hajbókolása Putyin előtt

A boszniai szerbek vezére azt közölte, hogy a Nyugat jóformán bele akarja ráncigálni a Republika Srpskát >

Tovább