Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A magyar járványszerű korrupció
A Süddeutsche Zeitungban idézett vállalkozó úgy jellemzi a helyzetet, hogy a legnagyobb ragadozók elhappolnak mindent, amire fáj a foguk. Az áldozat ugyanakkor védtelen, nem tud semmit sem csinálni. Hogy egyre többször hallani ilyesmiről, annak egyrészt az az oka, hogy a közelgő választások miatt Orbán és vazallusai aggódhatnak a többség, illetve a javadalom miatt. Így hónapok óta betonozzák be saját csókosaikat különféle pozíciókba, magánalapítványokba viszik ki az állami vagyont. Emellett fenyeget a jogállami mechanizmus, elzárulhat a pénzcsap. Idáig brüsszeli forrásból fedezték azoknak a beruházásoknak jó részét, amelyeken az utóbbi évtizedben „közeli” vállalkozók degeszre keresték magukat. Az OLAF és a Transparency International szerint az uniós támogatások körül Magyarországon találták a legtöbb visszaélést. Ez pedig egyet jelent: járványszerű korrupciót. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FT
A magyar Alkotmánybíróság elkerülte, hogy a migráció miatt hasonló jogi vitába keveredjen az EU-val, mint Lengyelország, azaz nem vonta kétségbe az uniós jog elsőbbségét. A kormány azonban ragaszkodik a kemény bevándorlási politikához. Előzőleg sok szakértő azt várta, hogy valami hasonló döntés születik az igazságügyi miniszter kezdeményezésére, mint Varsóban, ahol a lengyel társintézmény nemrégiben azt mondta ki, hogy a közösségi jog egy része összeegyeztethetetlen a nemzeti szabályozással. Viszont a magyar határozat nyitva hagyja kaput további jogi kifogások előtt.
Orbán Viktor már jó ideje hadakozik, mert szerinte Brüsszel jogi eszközökkel mindinkább beleavatkozik az ország életébe. Az ellentét éleződik a választás közeledtével, mert a Fidesz kemény erőpróba elébe néz. Bárd Petra, a CEU-ról úgy értékeli, hogy az állásfoglalás támogatja a hatalom irányvonalát és kétségbe vonja az Európai Bíróság verdiktjét a bevándorlók ügyében. Tartalmaz egy pár rejtett aknát és fenntartja a lehetőséget, hogy a Fidesz később újra elővegye: a hazai normák felülírják az uniós jogrendet.
A szakértő a legaggasztóbbnak azt az érvet tartja, hogy fenn kell tartani a szociális környezetet a nemzeti önazonosság részeként. Merthogy a bíróságnak az emberi jogokra kell(ene) ügyelnie, és nem az a feladata, hogy az alkotmányos gúnyába öltöztetett intolerancia érveit szolgálja.
A Bizottság szóvivője az közölte, hogy még részletesen elemzik a magyar véleményt, de első ránézésre úgy tűnik, az nem vonja kétségbe a közösségi jog primátusát. Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetem professzora azt mondja, az alkotmánybírák próbálták megőrizni, ami még megmaradt a hitelükből, ezért nem voltak hajlandóak felülbírálni az EUB hatalomellenes ítéletét. Ami ritkán fordul elő, tekintve, hogy a testület tele van Orbán embereivel.
Die Zeit
Kudarcot vallott a jobboldali-nacionalista Orbán-kormány az Alkotmánybíróságnál, mert az úgy foglalt állást, hogy nem áll módjában felülvizsgálni az Európai Bíróság vitatott ítéletét, sem pedig ellenőrizni az uniós jog elsőbbségét. A jelentés emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök védelmébe vette az októberi lengyel döntést Brüsszel, illetve jó pár tagállam bírálatával szemben. A politikus jó ideje elutasítja a közös migrációs és menedékpolitikát. Ily módon a választási kampányban igyekszik jó pontokat szerezni. Emellett sok kritikát kap azért, ahogyan a sajtószabadsággal, az igazságszolgáltatással és a tudománnyal bánik.
Bertelsmann Alapítvány
Az erős demokrácia és a jól szervezett állam a titka, hogy egy kormány meg tudjon birkózni a koronajárvánnyal, de Magyarország nem ilyen, sőt! Ez derült ki a Bertelsmann-alapítvány felméréséből, amely 29 országban vizsgálta meg a helyzetet. A magyar mérleg azonban lesújtó: az Orbán-kabinet az utolsó előtti helyet érdemelte ki, mind a kormányzás, mind a demokrácia, mint a jogállam rugalmassága kapcsán, és csupán a gazdasági ellenállóképesség kategóriájában teljesített jobban: ott hátulról az 5. lett.
A sereghajtó közé tartozik még Lengyelország, Horvátország és Törökország is. Az összeállítás azt tapasztalta, hogy a fertőzés miatt mindenütt jelentősen korlátozták a politikai és polgári szabadságjogokat, de bőven akadtak olyan hatalmak, amelyek megmondták előre, mikor oldják fel a tilalmakat. Ezzel szemben ahol már a ragály előtt is gondok voltak a jogállamisággal, ott csak fokozódtak a demokratikus hiányosságok. Így a magyaroknál és a törököknél a „válság” ürügyén még jobban szorítottak a csavarokon. Intézményesítették a szigort.
De bajok voltak a válságkommunikációval, illetve –kezeléssel is, ami egymásnak ellentmondó bejelentésekben, az intézkedések következményeinek hiányos elemzésében, a szakértői vélemények nem egységes megítélésében, az átláthatóság hiányában mutatkozott meg. A magyar és a lengyel vezetés itt is igencsak leszerepelt.
Süddeutsche Zeitung
Magyarországon egyfajta rabló hadjárat megy végbe: Orbán Viktorhoz és a Fideszhez közelálló oligarchák tucatjával vesznek át cégeket, és sok jel utal arra, hogy ehhez zsarolást, illetve hatósági segítséget is igénybe vesznek. A legnagyobb német lap megszólaltat egy vállalkozót, aki név nélkül elmesélte, hogy egy szép nap megjelent nála két úriember, nyilvánvalóan a TEK emberei, egy terepjáróval és tettek neki egy ajánlatot, miszerint fizessen készpénzben 200 ezer eurót és akkor sikerrel megpályázhat egy nagy állami megbízást, több tízmilliós értékben. A fele az EU-tól jön, a többit a kormány adja.
Nem mutatkoztak be, viszont nagyon felháborodtak az elutasításon, mert nem voltak hozzászokva. Ekkor emelték az ajánlatot, mondván, hogy valaki, Orbán környezetéből jelentős összeget akar beleinvesztálni a cégbe. Ám az ügylet még így sem jött létre, mert a tulajdonos nem állt kötélnek. Szerinte csapdát állítottak ki, mert azonnal lecsaptak volna rá vesztegetésért, amint átadja a kívánt összeget. Akkor pedig választhatott volna: vagy megy a börtönbe, vagy „önként” átírja a társaságot valamelyik fideszes üzletember nevére.
De lehet, hogy még így sem úszta meg, mert jöhet a NAV, vagy valamelyik más hatóság és bizonyosan találnak, ha nem kitalálnak valamilyen hiányosságot, aminek a vége hatalmas bírság, de még be is zárathatják a vállalatot.
Az ilyen ügyeknek természetesen nehéz utánajárni, mert nincs semmilyen bizonyíték, semmit sem írnak le. De látnivaló, hogy itt egy folyamatról van szó, amint azt a HVG nemrégiben feltárta A fülkeforradalom felfalja a gyerekeit címmel. Hiszen sikeres cégek sorra kerülnek át hatalom közeli oligarchák kezébe. Az ilyen tranzakciók kapcsán sűrűn merül fel Mészáros Lőrincz neve. Ő az, aki Orbán alatt csodálatos módon gázszerelőből multimilliárdos lett. A korrupció ellen küzdő civil szervezetek úgy vélik: valójában a miniszterelnök láthatatlan gazdasági birodalmának a frontembere.
A módszer az, hogy a kiszemelt társaság gazdájára nyomást gyakorolnak, majd elmaradnak a megbízások és akkor jön a vételi ajánlat. Aki ellenáll, azt célba veszik a hatóságok, sarokba szorítják és a végén következik a csőd. Tanúsítja ezt Vitézy Tamás, akitől elvették horvátországi idegenforgalmi érdekeltségeit, így ő maga Izraelbe települt át.
A bevetőben idézett vállalkozó úgy jellemzi a helyzetet, hogy a legnagyobb ragadozók elhappolnak mindent, amire fáj a foguk. Az áldozat ugyanakkor védtelen, nem tud semmit sem csinálni. Hogy egyre többször hallani ilyesmiről, annak egyrészt az az oka, hogy a közelgő választások miatt Orbán és vazallusai aggódhatnak a többség, illetve a javadalom miatt. Így hónapok óta betonozzák be saját csókosaikat különféle pozíciókba, magánalapítványokba viszik ki az állami vagyont.
Emellett fenyeget a jogállami mechanizmus, elzárulhat a pénzcsap. Idáig brüsszeli forrásból fedezték azoknak a beruházásoknak jó részét, amelyeken az utóbbi évtizedben „közeli” vállalkozók degeszre keresték magukat. Az OLAF és a Transparency International szerint az uniós támogatások körül Magyarországon találták a legtöbb visszaélést. Ez pedig egyet jelent: járványszerű korrupciót.
FAZ
Párizs és Brüsszel után egy nappal Varsóba vezetett az új német külügyminiszter első útja, de a bemutatkozó látogatás kínosra sikeredett, mert a házigazdák nem leplezték, hogy igen csak dühösek a német politika miatt. Így hangulat meglehetősen fagyosnak bizonyult, Baerbock listát kapott a lengyel szemrehányásokból és követelésekből. Hallhatta, hogy Lengyelország mindent megtesz, nehogy az Északi Áramlat 2 gázvezeték megkezdhesse működését.
De szóba került az is, hogy a vendéglátók szerint továbbra is nyitott több történelmi kérdés, beleértve, hogy a németek adják vissza az elrabolt műtárgyak egy részét, illetve fizessenek kártérítést a háború során megsemmisített műalkotásokért. Ám a varsói diplomácia vezetője azt is nehezményezi, hogy a koalíció a szövetségi Európa megteremtését tekinti céljának.
A vendég azt válaszolta: nagyon örül, hogy ilyen alaposan tanulmányozták a koalíciós megállapodást, de ennél fontosabb, hogy közölte: a német vezetés a továbbiakban sem kíván kibújni a felelősség alól. Arról is beszélt, hogy baráti államok között meg lehet vitatni az ellentéteket, ezért szóba is hozta a jogállamiságot. Semmiképpen sem szeretne ugyan nyilvánosan tanácsokat adni, de olyan megoldást szorgalmaz, amely erősebbé teszi Európát.
Reuters
A cseh elnök nem hajlandó kinevezni az új kormány külügyminiszterét, mert annak fenntartásai vannak az izraeli politikával a megszállt területeken, illetve Magyarország és Lengyelország jogállami mérlegével. A kormányfő azonban azt közölte, hogy nem fogadja el Zeman döntését, hanem bírósághoz fordul, miután Kalózpárt, amelynek vezetője Lipavsky, a Fiala által vezetett jobbközép összefogás része.
Az elnök arra hivatkozik, hogy a prágai diplomácia vezetésére jelölt politikus nem rátermett. Emögött a többi közt az van, hogy a kalózok bírálják Magyarországot a „tekintélyuralmi irányvonalért”. De azt sem nézik jó szemmel, hogy Zeman igen jó viszonyt ápol Kínával és Oroszországgal. Ez utóbbit azonban az elnök most nem hozta fel ellenük. A kabinet elvileg még karácsony előtt átveheti mandátumát, de nem világos, hogy az időpontot befolyásolja-e a friss keletű jogvita.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >