2021. november 27. szombat
Ma Virgil, Virgínia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Térdeplés lesz a Puskás Arénában

Térdeplés lesz a Puskás Arénában

Várhatóan letérdelnek a Puskás Arénában a holnapi VB-selejtezőn az angol válogatott tagjai, mert így kívánnak tiltakozni a magyar szurkolók által tanúsított rasszizmus ellen. Az sem érdekli őket, hogy a t. publikum ezért előreláthatólag kórusban pfujolja és kifütyüli őket, ahogyan azt az írekkel is tette. Sőt, még arra is felkészülnek, hogy levonulnak, ha odáig fajulnak a dolgok. A helyszínt a korábbi, hasonló incidens miatt elvileg három mérkőzésre betiltották, azaz csak zárt kapuk mögött lehetne nemzetközi mérkőzéseket rendezni az ismétlődő diszkriminatív megnyilvánulások miatt, ám ez nem vonatkozik a világbajnoki továbbjutásról döntő találkozókra, ami azért elég fura. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Independent

 

Trump ömlengő levelet küldött Orbán Viktornak, sőt kézzel még azt is hozzáfűzte, hogy büszke a magyar politikusra, akit a lap ugyanakkor tekintélyelvűnek és szélsőjobbosnak minősít. Az üzenetet a magyar vezető tette közzé az Instagramon és olyan emojit mellékelt hozzá, amely arról árulkodik, hogy igencsak örül a gesztusnak.

Az előző elnök köszönetet mond a kormányfő korábbi leveléért és a magyar polgárok nevében küldött támogatásért. Mint írja, hálás Orbán barátságáért és azért, hogy az továbbra is kitart a közös eszmék: a szabadság és a hazafiúi büszkeség mellett.

A külön dicséret pedig arra az interjúra vonatkozott, amelyet a magyar vezető az amerikai szélsőjobb kedvenc tévés műsorvezetőjének adott, amikor az egy héten át Budapestről sugározta műsorát. Az újság rámutat, hogy a magyar politikus módszeresen bontja le a demokratikus intézményeket. Ugyanakkor a már említett beszélgetésben Magyarország nagy barátjának nevezte Trumpot, és dicsérte az általa meghirdetett „Amerika mindenekelőtt”-külpolitikát.

 

Daily Telegraph

 

Várhatóan letérdelnek a Puskás Arénában a holnapi VB-selejtezőn az angol válogatott tagjai, mert így kívánnak tiltakozni a magyar szurkolók által tanúsított rasszizmus ellen. Az sem érdekli őket, hogy a t. publikum ezért előreláthatólag kórusban pfujolja és kifütyüli őket, ahogyan azt az írekkel is tette. Sőt, még arra is felkészülnek, hogy levonulnak, ha odáig fajulnak a dolgok.

A helyszínt a korábbi, hasonló incidens miatt elvileg három mérkőzésre betiltották, azaz csak zárt kapuk mögött lehetne nemzetközi mérkőzéseket rendezni az ismétlődő diszkriminatív megnyilvánulások miatt, ám ez nem vonatkozik a világbajnoki továbbjutásról döntő találkozókra, ami azért elég fura.

A legutóbbi EB során a magyar rajongók többször is zászlókkal tiltakoztak a térdeplés jelentette gesztus ellen, miután az MLSZ szerint nem kellene a politikát bevinni a stadionokba. Az autoriter Orbán Viktor ezt megtoldotta azzal, hogy a pályán kinyilvánított tiltakozás provokációval ér fel. Ezért a politikus egyetértett azokkal, akik lehurrogták.

Az angolok egyik középpályása azonban rámutatott: a válogatott számára fontos a kiállás, nekik személyesen, az országnak, valamint a rasszizmus elleni küzdelem szempontjából is. A diszkriminációs megnyilvánulásokat nyomon követő FIFA-testület vezetője szerint a vendégek nyugodtan levonulhatnak, nem kell várniuk a bíró döntésére, ha úgy látják, hogy elfajul a helyzet. Power úgy látja, hogy az egész világ egyetértene egy ilyen lépéssel.

 

Politico

 

A lengyel Alkotmánybíróság immár negyedszer is elhalasztotta a döntést arról, hogy a kormány felkérésére kimondja: mi élvez elsőbbséget, az uniós vagy a nemzeti jog. A kérdés elvileg három hét múlva kerül ismét a testület napirendjére, de már így is éppen eléggé megterheli az EU és Varsó viszonyát. Éspedig annak a hadjáratnak a folyományaként, amelyet a PiS folytat az igazságszolgáltatás radikális átalakítására. Bírálók szerint a Jog és Igazságosság szigorúbb politikai ellenőrzés alá akarja helyezni a bíróságokat.

A taláros testület elnökasszonya, Kaczynski bizalmasa, arra hivatkozott, hogy az illetékes ombudsman eljárásjogi javaslatot tett, nevezetesen azt kérte, hogy az egyik bírót rekesszék ki az ügyből. A bíróságnak ugyanis három olyan tagja is van, akinek a kinevezése körül jogi aggályok merültek fel. A jelentés idézi Jourovát, a Bizottság alelnökét, aki még a halasztás előtt megerősítette: nagyon aggasztja, hogy merre halad Lengyelország. Az EU ugyanis a kölcsönös bizalomra épülő jogközösség, ezért egyetlen tag sem teheti túl magát az Európai Bíróság ítéletein. A politikus előzőleg találkozott Morawiecki kormányfővel Varsóban.

 

Euractiv

 

Az Európai Parlament belső hatalmi központjának számító Elnökök Tanácsa megadta a felhatalmazást, hogy az EP beperelje a Bizottságot, amiért az továbbra is halogatja a jogállami mechanizmus alkalmazását Magyarország és Lengyelország ellen, noha a szabályozás elvileg az év eleje óta érvényben van. A frakcióvezetőket, valamint Sassolit tömörítő testület döntése nyomán a kérdés most a Jogi Bizottság elé kerül, de annak novemberig van ideje válaszolni. Pont ez a baja több képviselőnek is, aki gyorsabb fellépést sürget.

A német zöld Daniel Freund megismételte, hogy Orbán Viktor még jobban lerombolja a demokráciát, éspedig minden nap, amíg nincsenek szankciók. Ennek azonban véget kell vetni, ezért van szükség arra, hogy a Bizottságot jogi úton ösztökéljék a cselekvésre. A liberális Sophie in t Veld úgy értékelte ugyanakkor, hogy a Parlament olyan megoldáshoz folyamodik, amely hónapokig eltart. Így fennáll a veszélye, hogy csak halogatja a dolgot.

Ugyanakkor az a holland jogtudós, aki nemrégiben Daniel R. Kelemennel és a Kim Lane Scheppelevel együtt tanulmányban bizonyította: akár már most is lehet alkalmazni a renitens kormányok ellen a vita tárgyát képező mechanizmust, nos, Morijn azt mondta: e pillanatban az a legfőbb kérdés, hogy a Bizottság folyósítsa-e Magyarországnak és Lengyelországnak a rájuk eső részt az újjáépítési alapból. Szerinte ez nem lehetséges mindaddig, amíg Brüsszel nem szerez érvényt a jogállami normáknak. De ha így is rászánná magát, akkor a szándékot meg lehet támadni az Európai Bíróságnál. 

 

Reuters

 

Nem sokra jutottak az uniós belügyminiszterek az afgán válság miatt összehívott soron kívüli találkozón, mert a Bizottság azt szeretné, ha elosztanák az ázsiai országból kimenekített és kimenekítendő menekülteket, erre azonban Magyarország, Lengyelország, Csehország, Ausztria és Dánia egyáltalán nem hajlandó. Idáig a nyugati államok összesen 100 ezer olyan embert szállítottak külföldre, aki segítette őket a 20 éves jelenlét során.

Úgy hogy annyiban maradtak a tanácskozáson: fokozzák az Afganisztánnak és a szomszédos hatalmaknak szánt segélyeket. Az illetékes biztos, a svéd Ylva Johansson úgy nyilatkozott, hogy a 2015-ös válság megismétlődését akkor tudják a leghatékonyabban megakadályozni, ha nem engedik meg, hogy humanitárius szükséghelyzet alakuljon ki. A német képviselő, Seehofer ehhez azt tette hozzá, hogy a menedékérők elhelyezéséből minden kormánynak ki kell vennie a részét, de pont ez az, amit az ötök elutasítanak.

Ezért egyelőre csak azok az államok fogadnak be afgánokat, amelyek erre önkéntes alapon hajlandóak. Az unió egyébként tavaly 300 ezer esetben adott menedékjogot, miközben a földrész lakossága egyre jobban öregszik és így szüksége van a bevándorlásra, figyelmeztetett Johansson. A soros elnökség nevében ugyanakkor a szlovén miniszter arról beszélt, hogy könnyen újabb terrorcselekményekbe torkollhat a mostani helyzet.

A héják, mint a magyarok és a lengyelek szintén a biztonsági fenyegetésre, továbbá arra hivatkoznak, hogy a menekültek megváltoztatnák a társadalom összetételét, és hogy itt igen érzékeny politikai kérdésről van szó. Afganisztánban egyelőre nem lehet exodust tapasztalni. A Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint nem lehet felbecsülni, hányan akarnának eljutni az országból Európába.

 

Der Standard

 

A luxemburgi szakminiszter arra szólította fel a részvevőket a tegnapi EU-ülésen, hogy szálljanak szembe Ausztriával és Szlovéniával, mert mind Kurz, mind Jansa ugyanazt a vonalat képviseli, mint Orbán, Salvini és Le Pen. Asselborn szerint azonban ily módon mindketten kiiratkoztak Európából. Hiszen megtagadják a szolidaritást a megkínzott afgán néppel ebben a drámai helyzetben.

Az újság megjegyzi, hogy a menekültek befogadása ismét megosztja az uniót, a vita meg már odáig fajult, hogy a kiosztott ütések időnként övön aluliak. A V4-es országok és az osztrákok hallani sem akarnak a befogadottak áttelepítéséről. Nem csoda, hogy Bécs az önkéntesség elvét hangoztatta tegnap is. Továbbá, hogy Ausztria számára már épp elég terhet jelent az illegális migráció is.

Nehammarrel szemben német kollégája sajnálatosnak nevezte, hogy Bécs nem hajlandó közös menedékpolitikára. A csehek és a dánok viszont Ausztria oldalára álltak.

 

Neue Kronen Zeitung

 

Az Európai Néppárt frakcióvezetője azt mondta: a Nyugatot erkölcsi kötelesség terheli Afganisztáni ügyében. Weber hozzátette: ki kell állni a közös értékeke mellett, de a nyugati világ most fordulóponthoz ért.

Ehhez képest az osztrák külügyminiszter igen élesen reagált Asselborn bírálatára. Schallenberg azt közölte, hogy olcsó populizmus, amit a luxemburgi politikus művel, az általa tett szemrehányás egyszerűen képtelenség. Egyben utalt arra, hogy ha a lakosság számához viszonyítjuk, akkor Ausztria az EU-n belül a második helyen áll a menedékjogban részesült afgánok száma alapján. Szerinte jó volna, ha Luxemburg is követné ezt az utat, ahelyett, hogy tanácsokat osztogatna. Igaz, akkor hatszor annyi afgánt kellene átvennie a mostanihoz viszonyítva.

A belügyi tárca vezetője pedig úgy vélekedett, hogy Asselborn éppen most játssza el a jóhírét, mert nem vesz tudomást a tényekről. Az olasz regionális miniszter, aki amúgy Berlusconi bizalmasa, ezzel szemben kifejtette, hogy európai szolidaritás nélkül az uniónak nincs jövője.

 

Le Monde

 

Az uniós tagállamok annyira nem értenek egyet menekült-ügyben, hogy a jövő hétfőre újabb tanácskozást hívta össze a kompromisszum reményében, miután jó pár ország fontosabbnak tartja a biztonságot az afgán nép iránt tanúsított szolidaritásnál. Ezek a kormányok csakis 2015 –öt látják lelki szemeik előtt, így a többség minden áron meg kívánja akadályozni az akkori válság kiújulását.

A vita úgy kiéleződött, hogy Luxemburg a tegnapi miniszteri egyeztetés előtt visszadobta a szlovén elnökség által kidolgozott határozati javaslatot. Asselborn arra hivatkozott, hogy ő még sosem csinált ilyet, amióta 17 éve ellátja tisztségét, de ez a szöveg egyszerűen elfogadhatatlan volt. A szlovén kormányfő azonban közölte, hogy az EU nem nyit humanitárius folyosót. Véleményével egyetértett Magyarország és Ausztria, de mások is, csak ők nem annyira látványosan.

Ugyanakkor nézetüket vitatta az Európai Parlament elnöke. A Tanács első embere pedig úgy foglalt állást, hogy nem szabad új piacot nyitni az emberkereskedők (csempészek) számára. Egy uniós szóvivő pedig arra emlékeztetett, hogy a tagállamok NATO-misszió keretében voltak jelen Afganisztánban, ezért meg kell találniuk a jogi utat, hogy átvegyék ottani helyi munkatársaikat, de azokat is, akiknek az élete veszélyben van a tálibok miatt. Így főleg asszonyokat, fiatal lányokat, aktivistákat és újságírókat. 

 

FAZ

 

Amerikának és Európának vissza kell térnie a reálpolitikához, mert az afgán kudarc kellemetlen ugyan, de nem gyengíti meg az Egyesült Államokat, ugyanakkor Washingtonnak szövetségesre van szüksége Kína feltartóztatásához. Az ország azonban továbbra is messze a világ vezető katonai ereje marad, és az övé a legerősebb gazdaság is – hangsúlyozza a konzervatív lap. A háborúit az USA már jó ideje saját területén kívül vívja, ezért nem érik olyan veszteségek, amelyek megrendítenék helyzetét, a kabulihoz hasonló pofonok odahaza politikai súrlódásokat váltanak ki.

Az afgán kivonulás viszont alighanem még növeli is katonai mozgásterét, annál is inkább, mert Irakban is befejezi a harcokat, így összpontosíthat Peking megregulázására. Hiszen már nem kell távoli országokban terrorelhárítással, nemzetépítéssel vesződnie. A NATO a Krím megszállása után egyébként is visszatért a szövetségi szintű védekezéshez. A Kínával szemben konfrontációban a fő hangsúly a haditengerészetre esik, a szárazföldi erők mentesülnek a stabilizációs misszióktól. 

Azt viszont nehéz megjósolni, hogy a tálibok győzelme nyomán felerősödik-e az iszlám terrorizmus. Elvileg Európában sem kizártak az ilyen támadások, mert a radikálisok felbátorodhatnak a „legyőzött szuperhatalom” láttán. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy Afganisztán ismét befogadja a dzsihadista Internacionálét. Az Iszlám Állam helyi lerakatával már így hadilábon áll. Viszont a szélsőségesek nagy veszélyt jelenthetnek a térségben Pakisztán, Kína és Oroszország számára, noha azok geopolitikai előnyökre pályáznak az amerikai távozás után.

 

FT

 

A Harvard egyik professzora úgy látja, hogy a Biden-doktrina jóvoltából Amerika nagyobb célokra összpontosíthat a külpolitikában, bár az afganisztáni kivonulás ellenfelei igencsak gátolják az igen időszerű változásokat. Stephen Walt szívszaggatónak minősíti a kabuli repülőtéren lezajlott fejleményeket, de úgy gondolja, hogy nem a jelenlegi kormányzatot terheli a felelősség a vereségért. Az elnök igazából jobb helyzetet teremtett a Nyugat számára, hogy kezelni lehessen sokkal súlyosabb gondokat.

A kudarcból mindkét nagy párt kivette a részét, de a katasztrófa leginkább az ifjabbik Bush kormányzatának a fejére hull vissza. Utána már Obama és Trump is felismerte: a veszett fejsze nyelét markolássza, ám nem voltak elég bátrak, hogy kiszálljanak. Hiszen a beavatkozás visszavágásként indult a szeptember 11-i támadások után, viszont utána az USA és az európai partnerek voltak annyira önhittek, hogy a lehetetlenre vállalkoztak: nyugati demokráciát akartak kialakítani az ázsiai országban. Ilyen célra azonban nem alkalmasak az inváziók szegély és mélyen megosztott társadalmakban.

Az amerikai politikai elit azonban nem volt hajlandó szembenézni a tényekkel. A kivonulás ugyanakkor nem lehetett volna rendezettebb, mert az afgán vezetés kártyavárként omlott össze, a hadsereggel együtt. És utána már nem lehetett új tervet kiötölni. A maradás csupán súlyosbította volna a gondokat, Biden csakis a rövidebbet húzhatta. 

Ám tévednek azok, akik szerint Amerika hitele romokban van. Hiszen véget vetett egy megnyerhetetlen háborúnak, viszont most olyan kérdések felé fordulhat, mint Kína. A nagy kérdés, hogy Washington ki tud-e állítani olyan, kétpárti szakértői csapatot, amely képes meghatározni a fő külpolitikai célokat, konszenzust tud azok mögé rakni, továbbá hatékony politikát folytat.

Emellett az országnak meg kell őriznie technológiai fölényét, fenn kell tartania a hatalmi egyensúlyt Európában, illetve a Csendes-óceáni térségben, valamint együtt kell működnie Pekinggel pl. a klímaváltozás visszaszorítására. Azon felül az amerikai demokráciának továbbra is modellül kell szolgálnia. Mindez így együtt alkotja a Biden-doktrina lényegét. A kérdés csupán az, hogy az amerikai külpolitikai elit tanul-e az afgán leckéből, vagy tagadja saját felelősségét és ismét ugyanazokat a hibákat követi-e el.

 

Le Figaro

 

Szlovákia bejelentette, hogy mától kezdve nem használ orosz vakcinát. Az utolsó adagokat hatan kapták meg, akik ezt önként kérték. A jó 5 milliós országban 18 500 embert oltottak be Szputnyik V-vel, noha az akkori miniszterelnök egy fura partizánakció során személyesen rendelt meg 200 ezer adagot. A külön út az állásába került, de a lakosság sem értékelte a gesztust, mert nem kért a szerből. Egyébként Oroszország alig egy hónapja visszavásárolt 160 ezer dózist. Szlovákiában, amely Magyarország mellett a másik uniós állam volt, amely az illetékes EU-hatóság jóváhagyása nélkül alkalmazta a készítményt, idáig csaknem 400 ezer covidos megbetegedésről tudnak, az áldozatok száma: 12 548.

 

2021. szeptember 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Magyarország szép csendben visszasomfordált...

... az EU közös vakcinabeszerzési programjába, miután májusban úgy vált ki, hogy tudván tudta: ez azt >

Tovább

A Magnyickij-törvény Orbán ellen?

Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű amerikai kockázatelemző agytröszt európai igazgatója úgy látja, hogy az amerikai >

Tovább

Európa migrációs csapdában

Azt természetesen a Nyugat-Balkánon is tudják, miként lehet kihasználni a helyzetet. Vučić hat éve még azzal >

Tovább

Szerbia és Magyarország került a legközelebb Moszkvához és Pekinghez

A pozsonyi Globsec kutatóintézet szerint Európa középső részén Szerbia és Magyarország van a legkiszolgáltatottabb helyzetben Oroszországgal, >

Tovább

Az EU alvajáróként belesétál a Nyugat-Balkán elvesztésébe

Biden igyekszik rendet teremteni az erőtlen EU helyett – Európában. Márpedig ez sokat árt az unió >

Tovább

Brüsszel csupán időt próbál nyerni

A Budapestre és Varsóba küldött levél arra utal, hogy a Bizottság az idén már nem tervez >

Tovább

Komoly veszélyben a magyar uniós tagság

A jelek arra utalnak, hogy hamarosan megalakul az új, szélsőséges frakció, éspedig várhatóan a magyar választás >

Tovább

A Bizottság megírta levelét

Igen kellemetlen kérdésekkel lepte meg a Bizottság a magyar (és a lengyel) kormányt, miután aggódik, hogy >

Tovább

Barbárként és civilizálatlanként hallgatni

Számomra ez az, ami a legtöbbet árulja el erről a velejéig bűnös, rohadt és elmondhatatlanul kártékony >

Tovább

Orbán olyan korrupt csirkefogó...

... aki szembefordult a nyugati értékkel és most a kommunista Moszkva, illetve Peking szekerét tolja. Mint >

Tovább

Európában 3 éve meredeken csökken a populizmus támogatottsága

Erre jut a YouGov és a Guardian közös felmérése, amely a földrész 10 államában, köztük Magyarországon >

Tovább

Uniós megalkuvás Vučić és Orbán miatt

Vendégkommentárjában egy német zöld EP-képviselő azzal vádolja a Bizottságot, hogy az az Orbán-Vučić-tengely érdekében megalkuszik a >

Tovább