2022. január 24. hétfő
Ma Timót, Ferenc névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Sötét(ebb) idők jönnek:

Visszatér a pártállam?

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Sötét(ebb) idők jönnek:

Most már, tehát, nem a Tanyaszínházról van szó, mint kezdetben, hanem – a meghívólevél szerint – „stratégiai megbeszélésről a vajdasági magyar színházak jövőjéről”. Ha már erről lesz szó, miért nem hívta meg Pásztor a „megbeszélésre”, például, a tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi titkárság véemeszes vezetőjét, valamint a köztársasági kisebbségügyi és művelődési minisztérium képviselőit, a színházi kritikusokat, szakembereket és a Szabadságot a Tanyaszínháznak! c. petíció kezdeményezőit? Vagy ezeknek éppen semmilyen közük nincs a vajdasági magyar művelődéshez, színjátszáshoz? Bozóki Antal:

Az önmagát politikusnak nevező Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Tartományi Képviselőház elnöke, „noszai ménesgazda”, stb., a honlapján jelentette be, hogy „a jövő hétfőre, szeptember 6-ra hívta meg a bejelentett, a jövőt körvonalazandó egyeztetések megkezdését hivatott beszélgetésre a Népszínház magyar társulatának művészeti vezetőjét, az Újvidéki Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház és a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatóit, a Tanyaszínház civil szervezet vezetőjét és természetesen a Magyar Nemzeti Tanács elnökét”.

A pártvezér – „mivel közérdeklődésre számot tartó kérdésekről van szó” – közzétette a meghívólevele szövegét is, amelyben kifejti, hogy „az elmúlt másfél évtizedben több alkalommal kezdeményezett olyan találkozókat, megbeszéléseket, irányított olyan szakmai munkacsoportokat, amelyek a vajdasági magyar közösséget érintő legkülönbözőbb területekhez kapcsolódtak”.

– A Vajdasági Magyar Szövetség elnökeként azért kezdeményezem a vajdasági magyar színházak jövőjéről szóló, a működésüket és koncepciójukat érintő stratégiai megbeszélést, mert úgy vélem, ez a kérdés ugyanannyira tartozik a művészet, az alkotótevékenység, a kultúra területéhez, amennyire a közösség kondícióját is érinti, aminek megtartása pedig már a választói legitimitással rendelkező politikai erő feladata – írja meghívó levelében Pásztor.

Az esetlegességet a stratégiák váltották fel c., a hétvégi Magyar Szóban közölt, több mint egy egész oldalas interjúban – amelynek apropója az volt, hogy Pásztor augusztus 20-án a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal tüntették ki – a pártelnök kifejtette a találkozóval és a Tanyaszínházzal kapcsolatos elképzeléseit is.

– Nem beszéltük végig a dolgainkat a színházak vonatkozásában, a könyvkiadás, a közművelődés, a könyvtárak, közgyűjtemények, rendezvények stb. vonatkozásában. Ez csak a művelődés területe. Azért nem kerültek végigbeszélésre, mert így kényelmesebb volt, ugyanis ennek hiányában nincs konfliktus. De konfliktus nélkül csak ilyen nagy konfliktusok vannak a végén, mint most a Tanyaszínház esetében – fogalmazott Pásztor.

A „megbeszélés” helyéül Pásztor a VMSZ székházát határozta meg. Ez azt a gondolatot kelti, hogy magához/a párt székházába rendelte a vajdasági magyar színházak vezetőit!

A találkozóra, amelyre „felkínálta, hogy moderátora lesz”, tehát, nem valamelyik művelődési intézetben, vagy éppen színház épületében kerülhet sor, hanem a „legnagyobb magyar párt” székházában!

Nem emlékszem, hogy a bolsevista/kommunista, agitpropos idő óta ilyesmire lett volna példa! Pásztor azonban az ilyen „apróságokra” már nem ad.

Az sem világos, hogyan akar „moderátor” lenni, hiszen világosan állást foglalt Hajnal Jenő MNT elnök közleménye mellett, amellyel leállította, valójában megakadályozta Tanyaszínház idei körútját? „Kedves Jenő! Jól döntöttél!” – írta Pásztor a Hajnalnak címzett nyílt levelében?

A pártvezető cirkalmas mondataiból jól kivehető a koncepció/az elképzelés, amely szerint a kultúra/a művelődés minden területét a párt, vagyis a saját befolyása alá kívánja rendelni. Vagyis irányítani szeretné. Ahogyan ez már megtörtént a sajtóval és az oktatással is – az MNT elnökének készséges segítségével, akit Pásztor (kesztyű)bábjának is tartanak. Jól körvonalazható ezeken a területeken a pártállam visszatérése, amelyről már azt hittük, hogy a történelmi múlt része.

Mindez a magyarországi/Fideszes mintára emlékezetet, amely Budapesten – a tiltakozások és tüntetések ellenére – a Közép-európai Egyetem (CEU) megszűnéséhez, valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának megvonásához is vezetett.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége közleményben hívta fel a figyelmet, hogy „Pásztor István nem párbeszédre, hanem behódolásra hív. Ne adjanak legitimitást autokratának, ne tegyenek eleget meghívásának! – szólított fel a VMDK.

Jelentkeztek persze támogatói is Pásztor (Orbán?) elképzeléseinek.

Vencel Valentin, az Újvidéki Színház igazgatója, például, szükségesnek tartja „a Tanyaszínház arculatát, helyét, szerepét illetően a belső vitát”, mint ahogy „minden vajdasági magyar színház szerepét illetően” is.

– Miért tartjuk aggályosnak, ha a kultúrában a politikus kifejti a véleményét? Hiszen, ha a politikus más szakpolitika (pl. gazdaság, egészségügy, szociálpolitika…) területén véleményt alkot, nem ütközik a szakmának ekkora elutasításában, mint a kultúrában. Úgy tűnik, hogy csak a kultúrával kapcsolatosan nem nyilatkozhat a politikus. Miért van ez így? – kérdezi Vencel.

Nem arról van itt szó, hogy a politikus nem mondhatja el a véleményét bármilyen kérdésben, akár a Tanyaszínházzal kapcsolatosan is, hanem arról, hogy ne döntse el, kinek mi tetsszen, vagy éppen ne tetsszen! És főleg ne akarjon másokat irányítani, „másoknak dirigálni”!

Az viszont elképzelhető, hogy a színházi szakemberek időnként megtárgyalják a vajdasági magyar színjátszás helyzetét, problémáit, megfogalmazzák álláspontjaikat és azt megküldik az illetékes szerveknek, a magyar önkormányzatoknak és a (véemeszes) MNT-nek. (Szükséges lenne ez, természetesen, más területeken is. Ha viszont ez megtörténik, az MNT nem vesz ezekről tudomást, mint például a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete által készített szokásos évi Oktatási helyzetképről.)

Pásztor – ezzel szemben – úgy tartja, hogy „a művészet, az alkotótevékenység, a kultúra területének […] megtartása pedig már a választói legitimitással rendelkező politikai erő feladata”. Ez pedig a VMSZ, vagyis ő maga!

Ebből a megfogalmazásból is „kilóg a lóláb”, vagyis Pásztor hajlamossága, hogy mindenben „megmondható” akar lenni. Ennek pedig a demokráciához semmi köze.

Most már, tehát, nem a Tanyaszínházról van szó, mint kezdetben, hanem – a meghívólevél szerint – „stratégiai megbeszélésről a vajdasági magyar színházak jövőjéről”. Ha már erről lesz szó, miért nem hívta meg Pásztor a „megbeszélésre”, például, a tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi-nemzeti közösségi titkárság véemeszes vezetőjét, valamint a köztársasági kisebbségügyi és művelődési minisztérium képviselőit, a színházi kritikusokat, szakembereket és a Szabadságot a Tanyaszínháznak! c. petíció kezdeményezőit? Vagy ezeknek éppen semmilyen közük nincs a vajdasági magyar művelődéshez, színjátszáshoz?

Azt is jó lenne tudni, hogy a meghívottak közül mennyien tagjai a véemesznek és kiket nevezett ki közülük az MNT az igazgatói posztra? Nincs itt valami érdekütközés?

A Szabadságot a Tanyaszínháznak! petíciót, amelyet vajdasági írók, művészek, értelmiségiek indítottak útnak – ennek az írásnak a befejezésig – 1238-an  írták alá.

A tiltakozók kifejtik, hogy „autonómia nélkül nem lehet kultúrát teremteni, tudományos munkásságot vagy művészeti tevékenységet folytatni”. Pásztor „szótértése” viszont nem az autonómiáról, hanem a pártálamról szól!

Amennyiben a petíciónak nem lesz foganatja, még sötétebb idők következ(het)nek. Kísért a pártállam!

 

2021. szeptember 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Kétféleképpen is lehet”?

Nem lehet „kétféleképpen”, hanem csak egyféleképpen. Ez pedig a magyar nyelv egyenrangú hivatalos használata – ahogy >

Tovább

Húsz év – semmi változás!

A tisztában van-e az MNT és a VMÚE a magyar nyelvű média és tájékoztatás helyzetéért való >

Tovább

„Szégyelltük, hogy ott vagyunk”

A horvátországi Vukovár-Szerém megye három apró falujának 1991 őszén, a délszláv háború idején átélt gyászos története >

Tovább

„Az oktatási helyzet súlyosbodott”!

A VMPE – ismereteim szerint – az egyedüli délvidéki/vajdasági civil szervezet, amely (2012 óta) évente, kitartóan >

Tovább

A délszláv legenda

Bár a hivatalos propaganda mindent megtesz, hogy Titot kitörölje a történelemből, vagy pedig véreskezű diktátorként mutassa >

Tovább

Kétszeres NEM az alkotmánymódosításra!

A népszavazás a szavazók minimális részvételével is érvényes lesz. Sikeres pedig, ha a részvevők többsége igennel >

Tovább

Hagyományos szex-szimbólum

Azok a 60-as évek, amikor az emberek egy kis erotikus élményért moziba mentek! És amikor európai >

Tovább

Az alattvaló látomása

Előzőleg látta Aleksandar Vučić államelnök szenvedélyes tekintetét, amellyel kifejezte, hogy mennyire kívánta ezt a győzelmet. Állítása >

Tovább

Két malomkerék között

Az ilyesféle markáns nemzetállam-építés szükségszerűen elidegeníti a kisebbségi polgárokat a szülőföldtől. Ezt fokozza, hogy a nemzetállami >

Tovább

Önreklámozás (2.)

Varjú Márta, főszerkesztő a Magyar Szó a fejléce alá tűzte, hogy a „vajdasági magyarság lapja”, ami >

Tovább

Önreklámozás

A fiatal „politikusnak” – akinek a hátrányos rehabilitálási és vagyon-visszaszármaztatási törvényt is köszönhetjük –  még mindig >

Tovább

Tájékoztató csak szerb nyelven, cirill írással!

A referendum a nemzeti kisebbségi nyelven való nem teljes tájékoztatás szempontból, szerintem, már most megbukott! A >

Tovább