Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A magyar homofób törvény tudatos provokáció
Várható volt, hogy az EU reagál rá, de a kormányfő meg akarja mutatni vele, hogy ő a liberális demokrácia ideológiai ellensége. Ám a fő cél a hatalom megőrzése egy olyan országban, ahol az emberek túlnyomó többsége egyetért az uniós tagsággal, a demokráciával és örül, hogy a szocializmus évtizedei után végre megérkezett a nyugati rendszerbe. Azon felül a fiatalok 65 %-a elfogadja a melegséget, ily módon elsőre nemigen érthető, a kormány miért játszik rá ilyen erőteljesen erre a kártyára. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Euractiv
A Bizottság elérte Magyarországnál, hogy csak szeptember végéig kelljen véleményt mondania a gazdasági mentőcsomag felhasználására benyújtott magyar tervről, miután e hónap közepéig nem sikerült tisztázni, hogy az Orbán-kormánynak milyen reformokat kell végrehajtania a pénzért cserében. Az eredeti határidő e hónap közepe volt, ám a holtpont éppen akkor állt be, amikor feszültség robbant ki Budapest és több tagállam között az LMBT- jogok miatt, mert az a bírálók szerint egybemossa a pedofíliát és a homoszexualitást.
A magyar miniszterelnök azt állítja, hogy a jogszabály a gyerekeket védi és nem hajlandó visszavonni, a kritikák és a Brüsszel által indított szerződésszegési eljárás ellenére sem. Az unió ellenben kitart amellett, hogy a magyar javaslat értékelését nem befolyásolja a nemi kisebbségekről zajló vita, és hogy a késedelem azért következett be, mert a magyar fél nem tett meg mindent a korrupció kiszűrésére, a pályázatok objektív elbírálására és nyomon követésére, valamint a bíróságok függetlenségének szavatolására.
Ezzel szemben budapesti illetékesek azt hangoztatják, hogy az unió az LMBT-szabályozás miatt alighanem nyomás alá került. A törvényt különben most már nem csupán európai szövetségesek és civil szervezetek kifogásolják, hanem olyan neves Forma-1-es pilóták is, mint Hamilton.
Der Standard
Orbán Viktor azért támadja az LMBT-közösséget, mert fenn akarja tartani rendszerét. Így látja a helyzetet az Innsbrucki Egyetem egyik szociológia tanára, aki a nemzetközi jobboldali hálózatokat kutatja. Kristina Stoeckl úgy értékeli, hogy a vonatkozó magyar törvény tudatos provokáció. Várható volt, hogy az EU reagál rá, de a kormányfő meg akarja mutatni vele, hogy ő a liberális demokrácia ideológiai ellensége.
Ám a fő cél a hatalom megőrzése egy olyan országban, ahol az emberek túlnyomó többsége egyetért az uniós tagsággal, a demokráciával és örül, hogy a szocializmus évtizedei után végre megérkezett a nyugati rendszerbe.
Azon felül a fiatalok 65 %-a elfogadja a melegséget, ily módon elsőre nemigen érthető, a kormány miért játszik rá ilyen erőteljesen erre a kártyára. Ám a két vezetés nem akarja, hogy az EU beleszóljon a nemzeti jogalkotásba és nem kér a nemzetközi emberi jogi normákból sem. A strasbourgi Emberi Jogi Bíróság azonban idáig nem habozott, amikor olyan jogszabályok születtek, amelyek sértették a diszkrimináció-mentesség elvét.
A népszavazással Orbán az illiberális demokrácia koncepcióját erőlteti, ami mögött a sajátos demokrácia felfogása áll, mármint hogy a többség bárki ellen alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést. A globális jobboldal ügyét szolgálja, ideértve Putyint, Bolsonarót, illetve bukásáig Trumpot. A genderjogok elvetése mellesleg olyan eszköz, amely egyesíti a határokon átlépő értékkonzervatív hálózatokat.
Ezek a körök az EU-t gyakran egy lapon emlegetik a kommunizmussal. Merthogy annak idején a bolsevikok célba vették a hagyományos családot és a vallást. A gyerekeket állami nevelésbe kényszerítették, a nőknek dolgozniuk kellett. Így amikor ma az unió kitart a gender jogok mellett vagy szolidaritást sürget a menekültek elosztásakor, akkor a jobboldal a kommunizmus reinkarnációjaként állítja be.
Orbán vagy a PiS narratívája fejre állítja a 20. század ideológiai történetét. Hiszen az unió mint politikai program a kapitalizmus és a szocializmus ideológiai ellentétére adott válaszként jelent meg a színen. Ám ha a magyar miniszterelnök totalitárius rendszerként tünteti fel az EU-t, miközben az igyekszik azonos fejlettségi szintre hozni a tagállamokat, akkor szándékosan figyelmen kívül hagyja, hogy Magyarország mekkora előnyöket élvez a támogatásokban megnyilvánuló szolidaritásból.
Teljesen hamis ugyanakkor kijelenteni, hogy a kisebbségi jogok szorgalmazása és a szolidaritás megbéklyózza a többséget. Ez ellen Brüsszelnek fel kell lépnie. Jobboldali politikusok nem játszhatják ki egymás ellen az egyenlőséget és a szabadságot, hogy azután abból politikailag hasznot húzzanak.
Die Presse
Messze nem olyan sima az újjáépítési alap sorsa, ahogy azt a Bizottság és a kormányok szeretnék. Először is keresztbe fekszik Magyarország és Lengyelország, noha mindkettő a kellemes pénzeső legfőbb kedvezményezettjei közé tartozik. Ám egyik sem hajlandó eleget tenni Brüsszel követelésének, hogy hatékony intézkedésekkel vegye elejét a politikai korrupciónak és a jogállami elvek meggyengítésének. Az EU viszont nyilvánvalóan retteg.
Merthogy az idő pénz és nem tudni, mikor sikerül megoldani a magyar-lengyel kérdést. Márpedig az infláció miatt minél később fizetik ki a támogatásokat, azok annál kevesebbet érnek. A beinduló növekedés megdrágítja mind a munkaerőt, mind az anyagot. Ezért nem kizárt, hogy az előirányzott beruházásokra fedezeteként nem lesznek elegendőek az előirányzott összegek.
Főként a digitális szektorban, valamint az energetikában. Pl. ha az összes ország egyszerre kezdi fejleszteni az 5G-hálózatot, vagy hőszigetelni a régi épületeket, akkor többet kell fizetni mind a hozzávalókért, mind a szakemberekért. Az pedig horror az uniós apparátus szemében, hogy egy év elteltével további pénzt kelljen kérni az állam- és kormányfőktől az alap feltöltésére. Inkább nem is gondolnak rá, hanem ragaszkodnak a tervhez és – bíznak a csodában.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >