2021. június 15. kedd
Ma Jolán, Vid, Viola névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Kurz az orbáni úton

Kurz az orbáni úton

Bizonytalanná vált az osztrák kancellár politikai jövője, mert az ügyészség hamis tanúzás miatt eljárást indított Kurz és több közeli munkatársa ellen. Felmerült ugyanis, hogy nem az igazságot mondták, amikor meghallgatta őket az Ibizagate ügyében létrejött parlamenti bizottság. Ha elmarasztalják a politikust, akkor akár három évet is kaphat. Ő maga tagadja, hogy bármi törvénytelent követett volna el és bízik a felmentő döntésben. Jelezte továbbá, hogy nem kíván távozni tisztségéből. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

South China Morning Post

 

Németországnak bőven lenne eszköze, hogy jobb belátásra bírja Magyarországot Hong Kong ügyében, ám kérdés, hogy szándékában áll-e Berlinnek lépni. A kérdés úgy vetődött fel, hogy az Orbán-kormány keresztbe feküdt, amikor az EU el akarta ítélni a választójog korlátozását az egykori koronagyarmaton, miközben a legújabb értesülések szerint a tervezet 12-pontos szankciólistát is tartalmazott.

A vétó persze berzenkedést váltott ki a németeknél, illetve Brüsszelben, amit bizonyít a német külügyminiszter dörgedelmes nyilatkozata, miszerint a magyar fél ezt már nem először játssza el, de érthetetlen, amit művel. Tény, hogy sokak szerint Budapest nem tisztességes eszközöket vet be az unióban. A tagállamok között Peking legszorosabb szövetségese és már máskor is megtorpedózta a közös állásfoglalást a kínai politikával szemben.

De azért rá lehet venni, hogy álljon be a sorba. Márciusban pl. megszavazta a megtorló intézkedéseket, de utána rögtön azt közölte, hogy azok értelmetlenek és ártalmasak. De hát az orbáni pávatánc már csak ilyen. Miközben Kína befolyása folyamatosan erősödik a térségben. ENSZ-adatok szerint azonban a német pozíciók sokkal erősebbek a magyar gazdaságban, mint a kínaiaké, ám az egyik varsói kutató intézet munkatársa úgy véli, hogy Berlin az, amely igazából nem szeretne határozottabb európai kiállást az ázsiai nagyhatalommal szemben.

Merthogy számára Hong Kong fontos, de nem kiemelkedően, miután maga is különleges kapcsolatokat tart fenn Pekinggel. Ezért azután amit a külügyminiszter mondott, az aligha képviseli az egész német kormány véleményét. A diplomácia sokkal keményebb irányvonalat képvisel, mint a kancellár - jegyzi meg az Európai Külkapcsolati Tanács ázsiai programjának igazgatója. 

 

EUobserver

 

Szájer József elvileg jogosult arra, hogy dicstelen távozása után felvegyen 100 ezer euró ún. átállási támogatást az Európai Parlamenttől, ám hogy kapott-e már bármennyit is, arra nem hajlandó válaszolni az illetékes strasbourgi testület, amelynek vezetője Járóka Lívia, a Fidesz képviselője, az EP alelnöke. Mint emlékezetes, a magyar kormánypárt prominense abba bukott bele, hogy a járvány miatt elrendelt kijárási tilalom közepette Brüsszelben egy meleg gruppenszex partin vett részt, majd amikor kiérkezett a rendőrség, az ereszcsatornán át próbált menekülni.

A jelentés rámutat: nem tudni, hogy Járóka mekkora szerepet játszik az adat kiadásának megtagadásában, de hogy az aláírása nélkül semmit sem lehet nyilvánosságra hozni, az megkérdőjelezi a Parlament pártatlanságát és hitelességét.

 

Politico

 

Bizonytalanná vált az osztrák kancellár politikai jövője, mert az ügyészség hamis tanúzás miatt eljárást indított Kurz és több közeli munkatársa ellen. Felmerült ugyanis, hogy nem az igazságot mondták, amikor meghallgatta őket az Ibizagate ügyében létrejött parlamenti bizottság. Ha elmarasztalják a politikust, akkor akár három évet is kaphat. Ő maga tagadja, hogy bármi törvénytelent követett volna el és bízik a felmentő döntésben. Jelezte továbbá, hogy nem kíván távozni tisztségéből.

Hogy merre billen el az ügy, az heteken belül kiderül, de ha megáll a vád, akkor igencsak felerősödne a kormányfőre nehezedő nyomás, hogy szedje a sátorfáját. A történtek nagy hullámokat kavartak Németországban is, mert ott sokan politikai csillagnak és a konzervatív politika megújítójának tekintik Kurzot. Éppen tegnap vett át kitüntetést Münchenben a szabad sajtó támogatásáért. (A díj odaítélésének megalapozottsága azonban sokfelé kétségeket váltott ki – a szerk. megj.)

A miniszterelnök több okból is bajban van. Pl. azért, mert zavaros pénzmozgások voltak pártja, a korábbi koalíciós szövetséges FPÖ és a Casinos Austria között. Azon kívül erősen valószínű, hogy saját állításával ellentétben Kurz igencsak beleszólt, hogy egyik bizalmasa kerülhessen az állami vagyonkezelő élére. De a korrupció ellen harcoló ügyészség látókörébe került a pénzügyminiszter, a kormányfő kabinetfőnöke, valamint az igazságügyi tárca korábbi vezetője is, aki jelenleg alkotmánybíró.

Úgy hogy most vizsgázik az osztrák demokrácia stabilitása. Nem csak az említett ügyek miatt, hanem azért is, mert az érintett politikusok igyekeztek megfúrni a vizsgálatot. Maga Kurz megkérdőjelezte a vádhatóság hozzáértését és pártatlanságát. Márpedig emiatt szakértők körében eléggé általános a vélemény, hogy ily módon az igazságszolgáltatás függetlenségét próbálta kikezdeni.

Arról nem beszélve, hogy az Ibizagate ügyében a pénzügyminiszter csak az államfő közbenjárására volt hajlandó átadni a parlamentnek a kért bizonyítékokat. Sőt, az Alkotmánybíróság legújabban Kurzot is kötelezte, hogy több hónap után végre szintén küldje ez az inkriminált aktákat.

 

Kurier

 

Kurz még inkább a mélybe rántja az Osztrák Néppártot, bár egyelőre nem kell vennie a kalapját, ám ő és csapata igencsak súlyos vitába keveredett az igazságszolgáltatással, a jogállammal és azon felül sok minden mással. Dübörögnek a harci dobok, egyre-másra kerülnek napvilágra a szégyenletes részletek, válik láthatóvá a hatalom aggasztó morálja.

Az ügyészség nagy erőkkel dolgozik az ügy feltárásán, az ÖVP-nek már nem egyszerűen a saját image-ével van problémája. Kiderült, hogy a pártot irányító véd- és dacszövetség kegyenceket rak jól fizetett állami posztokra, lebontja a jogállamot és nem érdekli, hogy átlátható legyen, amit csinál. Lassan igen nehéz helyzetbe navigálják magukat a konzervatívok.

Kurz persze újfent támad, láthatólag előre igyekszik kivédeni, hogy hamisan tanúskodott volna. A viszály almája, hogy mennyire működött közre jó emberének a kinevezésénél az osztrák állami holding élére. Ő azt mondja, csak mellékesen értesült a megbízásról, az ügyészég ez nem így látja. De érvényes az ártatlanság vélelme. És abban igaza van, hogy a megindult vizsgálat miatt egyelőre nem kell lemondania.

Ám nemrégiben a rendőrség már átkutatta a pénzügyminiszter lakását, és a Néppárt nyilvános hadjáratba kezdett az ügyészség ellen, miután más prominens tagjai is gyanúba keveredtek. Viszont a fejlemények a jelek szerint még nem érték el a lakosság ingerküszöbét, az ÖVP változatlanul jóval a 30 % fölött álla közvélemény kutatásokban, bár Kurz bizalmi indexe erősen megcsappant. A kérdés az, hogy mit hajlandók még elnézni neki a választók.

A politikus persze igen jó a válságkommunikációban, de a sajtónak, az ellenzéknek és a politika iránt érdeklődő polgárnak most nagyon oda kell figyelnie, és nem szabad, hogy eltompuljanak az érzékei. Hiszen szorult helyzetben van a Néppárt és a kancellár. És ez mindaddig így is marad, amíg nem uralkodik el a közöny a társadalmon.

 

Politico

 

Az osztrák kancellár csatába keveredett a sajtóval és ez sokat ártott a hírnevének. Ellenfelei szerint Kurz módszeresen igyekszik irányítani a médiát, részben pénzügyi nyomással, részben annak meghatározásával, hogy mi jelenhet meg róla, de már nyílt megfélemlítéssel is megpróbálkozott.

Az egyik legnagyobb napilap, a Kurier volt főszerkesztője, aki most a legkisebb ellenzéki párt törvényhozási képviselője, olyannak ismerte meg, mint aki képtelen elfogadni, hogy az újságírók feladata a hatalom körmére nézni. És nem abból áll, hogy egyszerűen továbbítsák a kormányközleményeket. Nagyjából ez megy egyébként Közép-Európa illiberális rendszereiben is, a magyaroknál, lengyeleknél, cseheknél, szlovéneknél. Igen nagy erőfeszítéseket tettek azért az utóbbi években, hogy elnyomják a kritikus tömegtájékoztatást.

Ausztriában ehhez a fő eszközt a kabinet kiadós PR-kerete jelenti, amely 2024-ig 210 millió euróval töltenek fel. Milan Nic, a Német Külkapcsolati Tanács nevű elemző intézet szakértőjét a rendszer igencsak emlékezteti arra, ami a mostani Fidesz-kormányzat legelején játszódott le Magyarországon. Ömlik a támogatás a baráti szerkesztőségekhez.

A köztévénél és –rádiónál viszont gyakran interveniál a hatalom. Utóbbi kommunikációs részlegén 80-an dolgoznak és feladatai közé tartozik, hogy kigyomlálja a kancellár számára kedvezőtlen jelentéseket. Az egyik nagy regionális újság, a Kleine Zeitung szerkesztője úgy látja, hogy Kurz mániákusan odafigyel, milyen írások, sőt, fotók látnak napvilágot róla. Ez azonban már nem nárcisztikusság, nála eléri már a megszállottság szintjét.

 

New York Times

 

Világszerte recsegnek a demokrácia eresztékei, és megmentésére az amerikai elnök nemzetközi értekezletet kíván összehívni, nehogy felemelkedhessenek az olyan hatalmak, mint Oroszország és Kína, ám nem volna jó, ha Biden mondaná meg, hogy mi az a demokrácia. Így látja a helyzetet szokásos elemzésében Ivan Krasztev, a neves bolgár politológus.

Mert az rendben van, hogy legyen nemzetközi koalíció a tekintélyelvű rezsimek ellen, de az USA felsül, ha ragaszkodik az igazság monopóliumához. Egy nemrégiben megjelent svéd tanulmány szerint a demokrácia szintje 30 éve nem volt ilyen alacsony a világban, mint jelenleg. A választási autokráciákban, idetartozik, Magyarország, India és Törökország, a jogi keretek csak arra szolgálnak, hogy fenntartsák a többség korlátlan uralmát. A tekintélyelvű kormányok tetszésük szerint hágják át a jogállam határait.

Az antidemokráciák többsége korábban demokratikus volt és a polgárok éppen azért szavaztak a populistákra, hogy mert bíztak abban, hogy ők majd működtetik a jogállamot. Így volt ez a választási tekintélyuralomnak számító magyaroknál és indiaiaknál, valamint a választási demokráciaként jegyzett lengyeleknél is.

Ezek a rendszerek azt állítják, hogy nem alternatívát jelentenek, hanem az egyetlen olyan demokráciát testesítik meg, amelyben valóban a többség kormányoz. A liberális demokráciák azonban nem csupán azért vesztették el előjogukat a demokrácia meghatározására, mert felbukkantak a magukat demokratáknak feltüntető autokraták, hanem mert pl. az amerikaiak és a franciák nagy részének elege van a fennálló rendszerből. És ez sok más helyen is pont így van.

Azon felül demokratikus és tekintélyelvű rendszerek egyaránt hatékonyan kezelték a járványt, lásd Kínát. Ez is hozzájárult, hogy elmosódjon a határ a két szisztéma között és ennek messzire nyúló hatása van a világpolitikában. India a Freedom House szerint nem demokratikus, ám Amerikának – stratégiai megfontolásokból – szüksége van rá Kína feltartóztatására.

Ezért Washington válaszút elé került: vagy képmutató módon úgy tesz, mintha India demokratikus lenne és akkor be tudja venni a Pekingellenes szövetségbe, vagy pedig a demokráciáért vívott küzdelmet leválasztja a Kína és Oroszország elleni erőfeszítésekről. Krasztev a maga részéről a 2. megoldást javasolja.

 

Bloomberg

 

Nagyon afelé tartanak a dolgok, hogy Magyarország után Szlovákia lesz a 2. uniós tagállam, amely felhasználja az orosz vakcinát a lakosság oltására. Az egészségügyi miniszter bejelentette, hogy létrejött a végleges megállapodás az orosz féllel, és ha Pozsony átutalja a 2 millió adagos rendelés ellenértékét, akkor bevetheti a Szputnyik V-t. Ehhez a döntő lökést az adta meg, hogy egy magyar laboratórium jónak minősítette a készítményt. A szlovákoknál viszonylag lassan halad az oltások beadása, miközben a térség 10 országa közül messze náluk fogadják el a legtöbben, hogy orosz készítményt kapjanak.

 

 

 

2021. május 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Finckelstein után kapkodás

Amióta Finckelstein meghalt, azóta egy tehetségtelen, fantáziátlan vitrin szakértő és egy rendkívül drága, de lényegében használhatatlan >

Tovább

Önkényurak látják vendégül Európát

Vendégségben despotáéknál, így Magyarországon, Oroszországban, valamint Azerbajdzsánban – írja a Spiegel  a futball EB-ről, hozzátéve, hogy >

Tovább

A magyar kivétel: telt stadion

Magyarországon a futball a legfőbb vezetésre tartozik és változatlanul politikai kérdésnek számít. Elképesztő összeget mentek el >

Tovább

Vessenek egyszer s mindenkorra véget Orbán disznóságainak

Miközben a magyarok igencsak haszonélvező voltak, hogy más nemzetek hajlandónak bizonyultak menekülteket befogadni. Így 1956 után, >

Tovább

Orbán Viktor népszavazást jelentett be

Mégpedig a kínai egyetem ügyében, miután erős a tiltakozás a tervvel szemben. Az ellenállást részben az >

Tovább

További kérdések a Pápa-látogatás körül

Így most nem tudni, hol lenne a megbeszélés. Állítólag felmerült, hogy a helyszín a Szépművészeti Múzeum >

Tovább

Orbán elszámította magát

Úgy néz ki, hogy Orbán Viktor elgaloppírozta magát, nem készült fel ekkora ellenállásra a Fudani Egyetem >

Tovább

A német példára vérszemet kapnak a magyarok

A Bizottság várhatóan ma megszavazza, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Németország ellen, nehogy vérszemet kapjon a magyar >

Tovább

A németeknek tele van a hócipőjük a magyarokkal

A nacionalista magyar miniszterelnök igen szoros kapcsolatokra törekszik Kínával. Akadékoskodása miatt a napokban már hangot adott >

Tovább

A Fidesz nagyságai félnek a magyar

Minden hatalma ellenére a miniszterelnöknek megvan az oka, hogy tartson a tavaszi választástól. Mert mi más >

Tovább

Orbán odadobta az országot Kínának

Az új Selyemút egyirányú, melynek elsődleges célja Kína expanzív terjeszkedésének, gazdasági, pénzügyi és civilizatorikus befolyásának növelése. >

Tovább

Liberális várospolitika kontra tekintélyelvű kormányzás

Karácsony Gergellyel két éve egy zöld jelölt győzött, de még ennél is fontosabb, hogy újfajta felfogást >

Tovább