2022. július 7. csütörtök
Ma Apollónia, Vilibald, Bene névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

A vajdasági magyarok „érzik-e a keretegyezményből származó előnyöket”?

Bozóki Antal
Bozóki Antal
A vajdasági magyarok „érzik-e a keretegyezményből származó előnyöket”?
Kovács Elvira (Ótos András felvétele)

Tegyük tisztába: Kovács csak arra jogosult, hogy a pártját, a VMSZ-t képviselje, azokat, akik a pártjára szavaztak, de nem a teljes vajdasági magyarságot! A magyar közösség helyzetével, kollektív és egyéni jogainak érvényesítésével kapcsolatos bárminemű tárgyalásokon minimum jelen kell, hogy legyen a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) és a Magyar Mozgalomnak (MM) a képviselője is! Egyébként fabatkát sem érnek! Bozóki Antal:

Április 20.

A vajdasági magyarok „érzik-e a keretegyezményből származó előnyöket”?

Kovács Elvira képviselte a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) az Európai Parlament (EP) képviselőivel folytatott online-párbeszédben, a szerbiai pártok közti párbeszéd előkészítő fázisának keretében.

Erről szól(na) mh (?) Euróintegráció és kisebbségi jogok című írása a Magyar Szóban. Nem sok köze van azonban a cikknek az „euróintegrációhoz”, a nemzeti kisebbségi jogokhoz pedig még annyi se.

– A beszélgetés során örültek (bizonyára az EP képviselők – B. A.) annak, hogy a részletes válaszaimnak köszönhetően megismerhették a VMSZ-t, nemcsak mint a hatalmi koalíció részét, hanem mint a legnagyobb kisebbségi pártot – számolt be Kovács a beszélgetés nyilvános (sic!) részleteiről.

Az idézetből arra lehet következtetni, hogy „Szerbia legdrágább képviselőjének” (aki „valamiért” nem vette még fel a férje, Voislav Milosavljević nevét) a feladata az volt, hogy az EP képviselőknek bemutassa a VMSZ-t, „a legnagyobb kisebbségi pártot”! Azt azonban bizonyára elhallgatta, hogy a Délvidéken/Vajdaságban vannak más magyar pártok, szervezetek is.

A folytatásában Kovács nem a pártok közötti párbeszéd alakulásáról, hanem ismételten az általa az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elé terjesztett, a Nemzeti kisebbségek megőrzése Európában című jelentésről beszélt, aminek nem sok köze van a témához.

– Érdekelt bennünket, hogy az ezekben az országokban (amelyek becikkelyezték Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt – B. A.) élő nemzeti kisebbségek érzik-e a keretegyezményből származó előnyöket, és hogyan lehetne ezen javítani, vagyis az Európa Tanács ezen testülete hogyan tudja segíteni az ellenőrző szervek munkáját – mondta Kovács. Egy szóval nem említve azonban, hogy mit írt a jelentésben a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetéről, azok „érzik-e a keretegyezményből származó előnyöket”, és ez a jelentés mivel járul hozzá annak javításhoz?

Tegyük tisztába: Kovács csak arra jogosult, hogy a pártját, a VMSZ-t képviselje, azokat, akik a pártjára szavaztak, de nem a teljes vajdasági magyarságot!

A magyar közösség helyzetével, kollektív és egyéni jogainak érvényesítésével kapcsolatos bárminemű tárgyalásokon minimum jelen kell, hogy legyen a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) és a Magyar Mozgalomnak (MM) a képviselője is! Egyébként fabatkát sem érnek!

 

Április 22.

Alkotmányos színjáték

 

– A magyar közösség számára is lényeges, hogy a tartományi képviselőház törvényjavaslatot továbbít a köztársasági képviselőház elé, melynek célja a karlócai történelmi és kulturális hagyaték ápolása, a gondozás biztos kezekben tudása, hiszen a karlócai műemlékek fontos civilizációs vívmányoknak is számítanak amellett, hogy jelentősek a szerbség történelme szempontjából – jelentette ki a tartományi képviselőház csütörtöki ülésén tett felszólalásában és az újságíróknak nyilatkozva Pásztor István házelnök. Rámutatott arra, szeretné, ha ismét bevett szokás lehetne, hogy a tartományi szervek törvényjavaslatokat fogalmaznak meg a köztársasági parlament számára olyan témakörökben, amelyek jelentősek a tartomány szempontjából. A mostani mindenképp egy ilyen jogszabály javaslatának számít – húzta alá Pásztor.

A házelnök azt azonban már nem részletezte, hogy „a karlócai történelmi és kulturális hagyaték ápolása” milyen szempontból „lényeges” a magyar közösség számára. (A 2011-es népszámlálás adatai szerint Karlócán 215 magyar élt, ami a lakosság 2,43 százaléka volt.)

Karlócáról 1991-ben fogadtak el jogszabályt, melyet, „egyik hatalom sem alkalmazott”.

A most megalkotott törvényjavaslatnak az a célja, hogy „a mintegy 120 hektárnyi, védelem alatt álló területnek” a jövőre vonatkozóan „biztos anyagi keretet és intézményes hátteret szavatoljon a helység fejlődése és történelmi, valamint kulturális hagyatékának megőrzésére”.

A gond nem is a mostani tartományi képviselőházi törvényjavaslattal van, hanem azzal, hogy ez az „első (törvény)javaslat 2016 óta”. Az elmúlt két évtizedben a tartományi képviselőház „negyvenszer tett javaslatot a szerb parlamentnek.” 2012 és 2016 között a tartományi parlament mindössze három javaslatot terjesztett a köztársasági képviselőház elé, 2016 és 2020 között pedig egyet sem. (Pásztor Istvánt 2021. június 21-én választották a Tartományi Képviselőház elnökévé!)

Mindez jól mutatja nem csak a Tisztelt Ház, de a tartomány alárendeltségét, autonómiájának a degradáltságát is.

Egyébként sem valami nagy horderejű törvényjavaslatról van szó, amit előzőleg nem egyeztettek volna a Szerb Haladó Párt (SNS) vezetésével. Alkotmányos színjáték! Vajdaság javasolja Szerbiának Karlóca fejlesztését, műemlékeinek védelmét, amit egyébként is folyamatosan tesz.

 Persze hogy a szerbek számára fontos karlócai történelmi és kulturális hagyatékot is meg kell őrizni. Mi van azonban a magyar és a többi délvidéki/vajdasági nemzeti kisebbség történelmi és kulturális (mű)emlékeinek a megőrzésével?

Lépten-nyomon annak vagyunk tanúi, hogy a magyar jelentőségű létesítmények, műemlékek állagának javítása, megőrzése és restaurálása Vajdaság szerte – évekre visszamenőleg – a magyar kormány eszközeiből történik!

Készülhetne, például – a Magyar Nemzeti Tanács által – egy áttekintés, melyek azok a létesítmények, amelyek megóvását az utóbbi tíz évben Magyarország pénzelte, és milyen összeggel. Ez is nem Szerbia kötelezettsége lenne? Az itteni magyarok nem Szerbiának fizeti az adót?

Akkor lenne hírértéke annak, hogy „alkotmányos jogával él Vajdaság”, ha a szerb parlament elé az itt élő nemzeti kisebbségek számára fontos történelmi és művelődési emlékek megőrzésére készítene törvényjavaslatot! Házelnök úr, éljen  az alkotmányos jogokkal!

 

2021. május 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Nem konfrontálódunk, együttműködünk”

Különösen groteszkül hatnak és nevetségesen hangzanak Pásztor szavai, miszerint pártja „továbbra is meg akarja őrizni önállóságát, >

Tovább

A demokrácia színlelése

Bátrak vagyunk, lerántjuk a leplet az anonim hatalomról. Mert a hatalmat semmiképpen sem nevezzük meg. Volt >

Tovább

Felerősödött az európai öntudat is

Putyin mozgósította nem csak az európai politikusokat, hanem az európai értékeket védelmező polgárokat is.  Felemelte a >

Tovább

Migráns ügyben (is) mosakodnak a Véemeszes politikusok!

A szerb hatalom vagy nem képes, vagy nem is szándékozik megoldani a migránshelyzetet. Olyan vélemények is >

Tovább

Play Lovas?

A jelekből arra lehet következtetni, hogy széles e tájon (ameddig csak a Vajdasági Magyar Szövetség és >

Tovább

Különbéke honol a szerbiai társadalomban

Erről számolhatok be én is. Számos régi barátom, ismerősöm mély hallgatásba merülve alkalmazkodik a rendszerhez, amelyet >

Tovább

Legalább nem kell ámítani magunkat a holnappal

Felejtsük el néhány évre a jövőt, és ne gondoljunk arra, hogy a vírusunk megint a holnap >

Tovább

Siker a semmittevésben!

Ezt sem voltak képesek, mint sok más egyéb problémát, az országon belül megoldani! Kinek, minek fizetik >

Tovább

A „budapesti buborék”

Németországban Berlinen kívül is van élet. A németekkel ellentétben a változatos magyar világot biztosítják az államhatárokon >

Tovább

Titoról álmodott…

Azzal a Titóval, akivel együtt vívta az antifasiszta harcot, aki őt börtönbe vetette, s aki – >

Tovább

Szerbia: Se parlament, se kormány

Ha (és amikor) Veliki Trnovacban véget ér a választás, még 30 napig lehet halogatni a parlament >

Tovább

Oroszország menti meg a katolikus híveket?

Csakhogy most nem a proletár internacionalizmus, hanem a liberális demokráciából kiábrándult, nemzeti identitását veszélyeztetettnek vélő polgárnak >

Tovább