Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Magyarország a nagy keleti hatalmak előretolt bástyája lett az unióban
Peking puha eszközökkel igyekszik növelni befolyását, a többi közt oktatási programokkal és beruházásokkal. Ám ezáltal ajtó nyílik a kínai kémek előtt. Mint mondta, az utóbbi években Magyarország ugródeszka lett az orosz és kínai hírszerzés számára, mert a magyar elhárítás nem hajlandó lépni. A budapesti amerikai Nagykövetség azonban fenntartásait hangoztatja a Fudan-projekt ellen, mivel a bizonyítékok azt támasztják alá, hogy Peking ily módon szokta kiterjeszteni csápjait, illetve elfojtani az intellektuális szabadságot. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Yahoo/AP
Karácsony Gergely megismételte, hogy komoly nemzetbiztonsági kockázatot vet fel a múlt héten kötött stratégiai megállapodás, amelynek értelmében 2024-ben Budapesten jön létre a kínai Fudan egyetem első lerakata az EU-n belül. Karácsony szerint a magyar politika folytán az ország a nagy keleti hatalmak előretolt bástyája lett az unióban. Ezzel egyetért Krekó Péter, a Political Capital igazgatója is, aki úgy látja: Peking puha eszközökkel igyekszik növelni befolyását, a többi közt oktatási programokkal és beruházásokkal. Ám ezáltal ajtó nyílik a kínai kémek előtt.
Mint mondta, az utóbbi években Magyarország ugródeszka lett az orosz és kínai hírszerzés számára, mert a magyar elhárítás nem hajlandó lépni. A budapesti amerikai Nagykövetség azonban fenntartásait hangoztatja a Fudan-projekt ellen, mivel a bizonyítékok azt támasztják alá, hogy Peking ily módon szokta kiterjeszteni csápjait, illetve elfojtani az intellektuális szabadságot.
Az utóbbi időben bekövetkezett változások egyébként azt mutatják, hogy Orbán próbál még jobban rátenyerelni a felsőoktatásra, miután szabályszerűen elűzte a CEU-t. Karácsonynak azonban más kifogása is van a kínai vonal ellen: szerint az egyetem létrehozásával kapcsolatos munkákat a kínaiak végzik, de a magyarok állják a cechet. Ám ilyen alapon ide lehetett volna csábítani a világ bármelyik egyetemét. De most egy olyan jön, amely a Kínai Kommunista Párt ideológiáját képviseli, a magyar adófizetőknek viszont milliárdokba kerül.
Der Standard
A salzburgi színművészképző illetékese teljes ostobaságnak minősíti, amit az SZFE kancellárja állít, hogy ti. ellentétes az iskola érdekeivel, valamint a magyar törvényekkel, ha külföldi szakintézmények, mint pl. a Mozarteum átveszik a magyar hallgatók egy részét, miután a magyar kormány saját befolyása alá vonta a patinás egyetemet. Lepschy, aki a dramaturgia professzora, azt mondja, náluk minden további nélkül be tudják számítani a tanulmányokba a másutt szerzett tudást, a távlati cél, hogy az oktatás nemzetközi legyen. És jogilag teljesen rendben van, hogy az érintettek osztrák diplomát kapnak majd. Az a lényeg, hogy tudásszint megfeleljen a salzburgi tanintézet minőségi előírásainak, de hogy hol szerzik meg a kellő ismereteket, az másodlagos.
Ez jelenleg úgy áll, hogy Budapesten az iskola feladása után a Free-SZFE egyesület keretében on-line tanítják a hallgatókat, a tanárok ingyen dolgoznak, a költségeket adományokból állják. De szó van arról, hogy később magánegyetemmé alakulnak át, illetve amint enyhül a járvány, termet bérelnek és ott személyesen is megismertetik a diákokat a szakma rejtelmeivel.
Ezt elfogadja az az öt külföldi képzőhely, amely segítséget ajánlott. Az osztrákoknál a felvétel feltétele egy bemutatkozó beszélgetés, illetve egy vizsgamunka. Az egyik érintett, aki a mesterfokozatot már Salzburgban végzi, teljesen le van nyűgözve a külföldi szolidaritás láttán. Ugyanakkor fél attól, hogy mi várja, ha hazatér. Hiszen a hatalom megtorolhatja a későbbi szakmai pályafutás során, ha valaki hátat fordít az SZFÉ-nek.
Die Welt
A belorusz ellenzék vezetője attól tart, hogy az EU elmulasztotta a megfelelő pillanatot, mert tavaly ősszel sokkal világosabban kellett volna megfogalmaznia Lukasenko számára, hogy Európa a fehérorosz nép oldalán áll. Tyihanovszkaja, aki bebörtönzött férje helyett vette fel a harcot a diktátorral, és aki emiatt litvániai emigrációba kényszerült, annak azonban örül, hogy az unió továbbra is napirenden tartja a kérdést.
Nem véletlen persze, hiszen a karhatalom a tiltakozó megmozdulások során 35 ezer embert vett őrizetbe, a politikai foglyok száma meghaladja a 350-et. A tömegek azonban nem hátrálnak meg, mert öntudatra ébredtek, mondja a politikus. Nem fogadják el többé az erőszakot, a megaláztatást, az önkényuralmat. Ragaszkodnak emberi jogaikhoz.
A diktátor ezzel szemben meg van győződve arról, hogy változatlanul terrorizálni tud mindenkit, de már fogalma sincs a közhangulatról. Tyihanovszkaja szerint Putyinnak távol kell tartania magát a viszálytól, mellesleg tudnivaló, hogy az elnök és belorusz kollégája ki nem állhatják egymást, ám a hatalom érdekében úgy tesznek, mintha kölcsönösen támogatnák egymást. Moszkva azonban nem megy bele, hogy Lukasenko a nép követelésére lépjen vissza. De Európának és az USÁ-nak éppen az a feladata, hogy politikailag és gazdaságilag elszigetelje a diktátort.
Jó volna, ha bebizonyosodna, hogy a demokráciák számára az emberi jog nem csupán üres szólam, hanem hajlandók küzdeni is a védelmében. Az augusztusi választás után valódi szolidaritási hullám indult be, a Nyugat nagy része nem ismerte el, hogy a lebonyolítás tisztességes volt és szankciókat hozott az államfő ellen.
De ha Lukasenko egy nap hajlandó lesz tárgyalni az ellenzékkel, akkor abba bele kell vonni a Kremlt, továbbá a lakosság, a civilek képviselőit is. Az elsődleges feltétel azonban, hogy engedje szabadon mindazokat, akiket politikai okokból vetett tömlöcbe – hangsúlyozta a politikus.
New York Times
Szlovákia az ékes példa arra, miként próbálja Oroszország megosztani Európát a Szputnyik V-vel. Hiszen majdnem ráment a koalíció, azaz az orosz vakcinadiplomácia igen jelentős mellékhatással járt. Az erősen nyugatbarát pozsonyi kormány őrlődött aközött, hogy kiutat találjon az egészségügyi válságból, ugyanakkor tiszteletben tartsa az európai szabályokat.
Azt továbbra sem lehet tudni, hogy hatékony-e az orosz készítmény – szakértők szerint igen – csakhogy erre nincs bizonyíték, mert Moszkva nem adja át a szükséges dokumentációt az unió illetékes hatóságának. A kért anyagoknak a háromnegyede vagy nem jött meg, vagy hiányos. De Szlovákiát éppen azért szemelte ki, hogy ily módon kibővítse mindezidáig szűk hídfőjét a földrészen. Hiszen még a magyaroknak is csupán a 4 %-a hajlandó beoltatni magát a készítménnyel, mellesleg az EU-n belül sehol másutt nem adják be senkinek sem a szert.
De az azért jól jött volna Moszkvának, ha a kétmillió adag megvásárlására ráment volna a szlovák kormány. Ezért már akkor megindította kampányát, amikor Matovics még igen messze volt a rendeléstől, amint azt egyértelműen alátámasztják a Szlovák Biztonságpolitikai Intézet kutatásai. Maga a miniszterelnök azt mondja, neki úgy jutott eszébe a vétel, hogy látta a magyar példát, és éppen Orbán volt az, aki megteremtette számára a kapcsolatot az oroszokkal. Azt azonban tagadja, hogy Putyinék kihasználták volna geopolitikai céljaikra.
A pozsonyi külügyi tárca államminisztere szerint lehet, hogy a Kreml nem a szlovák kormány megbuktatására hajtott, de miután évek óta igyekszik éket verni az európai országok közé a szankciók miatt, tapsolt volna örömében, ha Szlovákiában bedől a hatalom. Egyébként az orosz szállítmány első része még mindig Kassán van egy raktárban, viszont az orosz fél már visszautalta a teljes vételárat.
Spiegel
Bulgária az orosz hírszerzés és a hazai elhárítás csatamezője lett, számol be a német hetilap, miután a Bellingcat tényfeltáró portállal közösen arra a következtetésre jutott, hogy az orosz katonai kémszolgálat próbált meg méreggel eltenni láb alól egy bolgár fegyverkereskedőt. Cseh adatok szerint szintén a GRU emberei voltak felelősek, amiért 7 éve Csehország keleti részén felrobbant egy lőszerraktár, ahol ugyanennek a bolgár üzletembernek a készletét tárolták.
De hasonló pokolgépes merényletek bolgár földön is voltak. Szám szerint 4, a legutóbbi tavaly. Mindenhol olyan fegyvereket tároltak, amelyeket Grúziának és Ukrajnának szántak. A hatóságok 6 feltételezett orosz ügynök ellen nyomoznak. Ők pont az országban tartózkodtak, amikor bekövetkeztek a szabotázsakciók.
Az ügyészség pár hete kémkedés vádjával 6 ember ellen emeltek vádat: a bizonyítékok szerint bizalmas katonai és technológiai információkat adtak át Oroszországnak. Vezetőjük a hadsereg titkosszolgálatának egyik korábbi magas rangú munkatársa volt. De a fegyveres erők két másik tagja is a gyanúsítottak között van. Bűnlistájukon szerepel, hogy olyanokat próbáltak meg beszervezni, akik hozzájutottak bizalmas uniós és NATO-értesülésekhez.
A RUSI, a brit védelmi kutató intézet egyik szakértője szerint nem meglepő, hogy az oroszok ennyire aktívak. Amit nyugaton művelnek, az már a hidegháború időszakára emlékeztet. Bulgáriát pedig a NATO Achilles-sarkának tekintik.
Hogy Boriszov miniszterelnök éppen a választások előtt rukkolt ki a leleplezéssel, annak is megvan az oka: egyrészt így akart javítani a korrupció miatt megtépázott tekintélyén, másrészt igyekezett megbízható partnernek látszani az euro-atlanti szövetség számára, hogy elterelje a figyelmet vazallus-rendszeréről.
ARD
Csehországban a nagy napilapok már Babis konszernjének a kezén vannak, de most megy a harc a hatalom részéről a közmédia bekebelezéséért is. A cél, hogy szájkosarat rakjanak rá, lehetőleg még az őszi választások előtt. Ebben igencsak jeleskedik az állami tévé felügyelő bizottságának elnöke, aki szerint az intézmény elfogult jelentéseket sugároz, boszorkányüldözést folytat kormánypolitikusok ellen és nem a nemzeti érdekeket képviseli, hanem inkább Brüsszel hangjaként szólal meg.
Matocha valóságos hadjáratot indított az televízió elnöke ellen és a parlamentben csendes többség támogatja. Ugyanakkor egy sokat megélt riporternő azt nehezményezi, hogy egyre kevésbé tehetnek fel kritikus kérdéseket. Ám hogy a politika fokozódó befolyása hová vezet, azt jól látni a magyaroknál, lengyeleknél és szlovákoknál, ahol a közmédiát már az állam szócsövének lehet tekinteni.
A tévé első embere pedig arról beszél, hogy a politika érzékeli: milyen bizalmat érdemelt ki az elfogulatlan tájékoztatás és most azt akarja, hogy legyen részrehajló. De ez képtelenség, mert a hitelesség éppen a függetlenségből fakad.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >