2024. február 23. péntek
Ma Alfréd, Polikárp névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

„Búcsú előtt”

Egy falu csendes kihalása?

Bozóki Antal
Bozóki Antal
„Búcsú előtt”

Olyan (IPA és egyéb) projektumokkal kellene pályázni (a falunapi ünnepségek és különböző eszem-iszom fesztiválok helyett), amelyek munkahelyeket biztosítanának a helybelieknek és élhetőbbé tennék a falut, serkentenék az itthon maradást! (Ebben a „falugazdásznak” is komoly szerepe kellene, hogy legyen – nem csak a Prosperitati Alapítvány pályázatainak a lehívásában). Lehetséges, hogy minderre már késő? A riport címe („Búcsú előtt”) akár szimbolikus is lehet…Bozóki Antal:

A Pannon RTV április 20-án közölte Kecskés István, a Magyar Szó bánáti tudósítójának „búcsú előtti” riportját a bánsági (Torontál)tordáról, aminek a nyomtatott változata a Magyar Szó április 27-ei számában jelent meg.

A riport apropója, hogy a faluban május 16-án tartják a hagyományos falunapot és a templombúcsút is, amikor a 245. évfordulója lesz a helység újratelepítésének.

Kecskés István „életműdíjas újságírónak”, a (falu)riport szerzőjének egyik megállapítása, hogy Torda is „osztozik a bánáti falvak sorsában”. A helybeliek szerint viszont „a bezártság, a kilátástalanság az, ami jellemzi az egész falut”. Ez bizony egy eléggé lesújtó megállapítás.

– Azelőtt nem nagyon kellett zsebbe tenni a kezét az embernek, amikor az utcán ment, mert inteni kellett a jó barátnak vagy az ismerősnek. Most nem kell szólni senkihez. Azért, mert nincs is kihez szólni. Üres az utca. A falu el van néptelenedve. Persze, amúgy is megfogytunk. De nagyon. Nem tudom, hogy nyolcszázan alszanak-e a faluban mostanában. Nem tudom, hogy mi lesz a búcsúnak a „túlsó vége” – mondta a Pannon RTV-nek a helybeli Matyis József.

A riport szerint „a járvány rányomta a bélyegét a tordaiak hétköznapjára”. Ebben is van bizonyára igazság, de súlyos tévedés lenne Torda elnéptelenedését csupán a járvánnyal összekötni. Ennek elsősorban társadalmi, politikai, gazdasági, stb., de a helyi vezetőséghez köthető okai is vannak, amelyekről hosszan lehetni cikkezni.

A falu csendes kihalása sokkal korábban kezdődött, az utóbbi években pedig csak felgyorsult. Erről azonban a helyi vezetőség nem akart/akar tudomást venni, még kevesebbet pedig az elnéptelenedés megakadályozza ellen tenni. Ha netán akart is fellépni, az eredmény, de a felelősség kérdésének a felvetése is elmaradt.

A helyi viszonyokra jellemző, hogy pontosan még azt sem tudni, hogy a falunak pontosan mennyi lakosa van.

Az 1948. évi népszámláskor még 4172 lakosból 2011-re már csak 1462 maradt. Vannak olyan vélemények is, hogy „faluban a 800-nál sokkal kevesebben alszanak. Olyanok is külföldre távoztak, akikről ezt elképzelni sem lehetett”. A falu hivatalos honlapján most is az elavult adat szerepel, miszerint a helységnek „1791 lakója van”!

A helyi vezetőségnek tudnia kellene legalább az állandó lakosok számát, hogy mennyi üres/lakatlan ház van a faluban! A helybeliek ugyanis pontosan tudják, hogy melyik háznak van lakója, és melyiknek nincsen. Ez, egyébként, az utcákat járva, a lakatlan házak elhagyatottságából, rendezetlenségéből, az utcán elburjánzó, a járdát eltakaró gaz által is könnyen megállapítható. Egyáltalán, hogyan lehet egy falu életét megszervezni, megtervezni, fejleszteni, ha még azt sem tudják, mennyi a lakosok száma?

A szerző másik megállapítása, hogy „Torda elsősorban a rendezvényeiről híres”. Ezek közé tartozik a falunap és a templombúcsú, a Tordai Művelődési Napok, a Kukoricafesztivált, az Aracsi Emléknap és a karácsonyi rendezvények. Ezeken rendre megjelentek Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Tartományi Képviselőház elnöke, Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke (is), stb.

A rendezvények azonban hozzájárultak a faluról alkotott megtévesztő, rózsaszín kép kialakításához is. Az ókori Rómához hasonlóan: Panem et circenses (kenyeret és cirkuszt – a népnek). A tordaiaknak azonban jószerivel csak az utóbbiból jutott bőven. Vagy „vígan megyünk tönkre”?

Hiába volt a Dobai János által irányított helyi vezetőség figyelmeztetése, hogy csupán a rendezvényekből nem lehet megélni, hogy elsősorban új munkahelyeket kell teremteni!

Kecskés riportjának most valósabb a hangvétele, a korábbi, a falu állapotát rózsaszínben bemutató és a helyi vezetőség – legfőképpen a rendezvények szervezésében elért – sikereit bemutató írásokhoz viszonyítva. Nem késett-e el azonban a hangvétel megváltoztatásával? A Magyar Szóban, de a Tordai Újságban továbbra se nincsenek a falu életét meghatározó problémákról, a lakosság valós helyzetével foglalkozó írások.

A 101. (2021. március 26-i) számtól új „szerkesztője” van a Tordai Újságnak. Az új szerkesztő – valamilyen oknál fogva nem „felelős” szerkesztő, mint a korábbi – által készített lap legújabb számában nem észlelni semmilyen változást. 

Csak ennek a számnak az alapján azonban korai lenne ítélni, mégis nagy kérdés, hogy a fiatal újságíró képes lesz-e önálló szerkesztéspolitikát folytatni, és végre elkezdeni tárgyilagosan bemutatni a falu, valamint a lakosság helyzetét, vagy az újság továbbra is a helyi (véemeszes) vezetőség – önreklámozó – hivatalos lapja lesz.

A helyi közösség véemeszes elnöke, az egyébként nyugdíjas „polgármester” által „kinevezett” tanácstagoknak kellene törődni a lakosság életét hosszú évek óta keserítő problémák rendezésével, a községi központban (Begaszentgyörgyön), tartományi és egyéb szinten felvetni azokat, a lakosság érdekeit erélyesen és hatékonyan képviselni. Ez lenne az alapvető feladat! Ennek ellenére a falu elnéptelenedik, lepusztul.

A lakosság elvándorlásához nagyban hozzájárult az is, hogy a faluban szinte nincsen semmilyen munkalehetőség, az életkörülmények is alig változtak. A születések elenyésző száma miatt néhány éven belül az általános iskolában nem lesznek tanulók, sokan panaszkodnak az ivóvíz minőségére is (laboratóriumban kellene kivizsgálni), a vezetőség nem tart falugyűlést, gyakoriak az áramszünetek („még akkor is kikapcsolják az áramot, amikor még bárányfelhő se nincsen az égen”), ami miatt károsodnak a háztartási és egyéb gépek, megszűnt a helyi anyakönyvi hivatal, autóbusz-közlekedés is csak akkor van, „amikor a tanulók járnak az iskolába”, a helyi postán csak az a személy vehet fel pénzt, akinek ennél a közvállalatnál (JP „Pošta Srbije”) van számlája, így, bankkártyával számlá(ka)t sem lehet fizetni, a Tordai Újság a helyi tisztségviselők lapja...

A faluban – a Tartományi Ombudsman néhány évvel ezelőtti ajánlása ellenére – továbbra se nincsen a magyar nyelvet is beszélő orvos. A (Törzs)udvarnokon élő, a magyar anyanyelvű orvost pedig szerb lakosságú faluba utaztatják dolgozni… 

Szükséges lenne azt is tudni, hogy a begaszentgyörgyi közigazgatásban hogyan alakul a foglalkoztatottak nemzetiségi aránya, hogyan valósul meg a magyarok „részarányos foglalkoztatása” és a magyar nyelv hivatalos használata? Tudja-e ezt valaki? A média is minderről hallgat!

A kiút egy új összetételű helyi közösségi tanács és „polgármester” választása lehetne, amelyik – a művelődési és egyéb szórakozási programokon túl – elkezdeni végre foglalkozni a falu és a helyi lakosság érdemi problémáival is. Erre, mivel a jelenlegi vezetőség – a falu honlapja szerint – 2017-ben lett megválasztva, ebben az évben kellene, hogy sor kerüljön.

Olyan (IPA és egyéb) projektumokkal kellene pályázni (a falunapi ünnepségek és különböző eszem-iszom fesztiválok helyett), amelyek munkahelyeket biztosítanának a helybelieknek és élhetőbbé tennék a falut, serkentenék az itthon maradást! (Ebben a „falugazdásznak” is komoly szerepe kellene, hogy legyen – nem csak a Prosperitati Alapítvány pályázatainak a lehívásában). Lehetséges, hogy minderre már késő?

A riport címe („Búcsú előtt”) akár szimbolikus is lehet…

 

2021. május 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Hallatni a másik oldal hangját”?!

A Magyar Szó nevű napilap kiadója, a Magyar Szó Kft., amely totális pártirányítás alatt működik. A >

Tovább

Janicsárok: Pásztor után Juhász?

Juhász Bálint (1982, Szabadka) nyilatkozatából – aki eddig a VMSZ pénztárnoka szerepben és Pásztor István szófogadó, >

Tovább

Topolya fejlődésének krónikása

Vele Topolya krónikása távozott az élők sorából. Az az ember, aki a kamera objektívján keresztül megmutatta, >

Tovább

DUPLA POFON A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK!

Gál Kinga, Deli Andor és Kovács Elvira képviselőkhöz nem méltó módon próbálják csökkenteni az EP határozatainak >

Tovább

A Himnusz

Éjfél előtt Nagy Imréről beszéltek a Szabad Európa rádióban majd következett a magyar Himnusz. A szobában >

Tovább

A csendes esthablishment

Egyedül csak az ejti gondba a mai középnemzedéket, hogy miként ítélik meg őket azok az egyelőre >

Tovább

Vajdaságban 53 százalék az őslakos

Az előző tíz évhez viszonyítva (2011-2022) Vajdaságban 32,5 százalékkal kevesebb horvát, 27,4 százalékkal kevesebb magyar, 21,4 >

Tovább

Üres populizmus, vak nacionalizmus

Ehhez hasonló gondolatokat ma ritkán hallunk a kormánypárti politikusok szájából. Német László mindeközben hivatkozik a szörnyű >

Tovább

Jegyrendszer korszaka

Sokan már hírből sem ismerik, szerencsére. Én még emlékszem a jegyrendszerre. Valahol az ötvenes évek közepén. >

Tovább

TÖRVÉNYSÉRTŐ ÉS MEGOSZTÓ EGYHÁZI VISZONYULÁS

Szükség lenne most Német László érsek intő szavaira, különösen az említett három egyház vezetőinek címezve, hogy >

Tovább

Aranyláz Erdélyben

Csakhogy közben az erdélyi magyarokat a szó szoros értelmében túszul ejtette az a magyarországi retorika, hogy >

Tovább

Válaszúton a VMSZ

Lehetséges, hogy a pártban mégis történik valami. A nyilvánosság csak most értesült, hogy „a háttér-információk szerint >

Tovább