Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbánnak egyre nehezebb az egyensúlymutatvány a nagyhatalmak között
Oroszország továbbra veszedelmesen arrogáns, posztgyarmatosító alapállásból lép fel egykori szövetségesei ellen, noha azok közül jó pár nagyjából 20 éve a NATO, illetve az EU tagja. A csehek visszafogottságát és jóindulatát a Kreml a gyengeség jelének vette és bátorításnak tekintette. De most már Pozsony is megkeményíti álláspontját Moszkvával szemben. Orbán számára pedig egyre nehezebb az egyensúlymutatvány a nagyhatalmak között. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
FAZ
A járvány miatt sok látogatót mostanában nem fogad von der Leyen, de Orbán Viktorral ma kivételt tesz: vacsora keretében vitatják meg, hogy a magyar kormány miként akarja elkölteni a gazdasági segélycsomagból ráeső majdnem 6 ezer milliárdos összeget, sőt, úgy hírlik, hogy le kívánja hívni a 7 ezer milliárd eurós kedvezményes hitelt is, pedig azzal az országok többsége nem él.
Hatalmas összegről van tehát szó, és igencsak meglepő volna, ha ezzel kapcsolatban a Bizottság nem tenne fel kérdéseket a jogállamiság miatt. Brüsszelből az szivárgott ki, hogy a házigazda javítani igyekszik a viszonyt a magyar vezetéssel. Ebben bizonyosan segítene, ha létrejönne a pénzügyi egyezség. Az EU jó néven vette, hogy a Fidesz enyhít a Lex CEU-n, a bejelentést magyar részről belépőnek lehet tekinteni az esti megbeszéléshez.
A vendég viszont egy sor igénnyel érkezik, ideértve, hogy a kilátásban lévő támogatásból igen sokat fordítana egyetemekre. Egyes források szerint összesen 15 %-ot, de hogy a Bizottság erre mit mond, az nem ismeretes. A kérdés körül azonban nagy vita van a magyar belpolitikában, hiszen teljesen átalakul a felsőoktatás tulajdonosi szerkezete. A reform útja-módja, csak erősíti az ellenzék gyanúját, hogy ezeket az intézményeket, a vagyonukkal együtt ki akarják vonni a következő kormány hatásköréből, ha jövőre netán buknak a fiatal demokraták.
Politico
A német kancellár úgy látja, hogy a tavaly kezdődött jogállamisági vita csupán a csata kezdetét jelentette, a küzdelem még csak ezután fog kicsúcsosodni. Merkel a ZDF közszolgálati televíziónak adott interjúban azzal magyarázta véleményét, hogy vannak olyan kormányok, amelyek nem követik a Nyugat által elvárt értékeket, hiányosságokat mutat náluk a jogrendszer, illetve a sajtószabadság. Hozzátette ugyanakkor, hogy az EU ilyen kérdésekben nem hajlandó kompromisszumra.
Arra is kitért, hogy nem könnyű kikényszeríteni a jogállamot, de az a következő évek során csak még fontosabb lehet. Mint mondta, ez a feladat már a tavalyi német elnökség idején is igen összetettnek bizonyult. És bizonyos fejlemények a lehető legnehezebb és legkényesebb megoldandó dilemmát jelentik.
Tagesspiegel
Az egyik legtekintélyesebb német közgazdász úgy látja, hogy az EU-nak át kell váltania a kétsebességes Európára, ha helyt kíván állni az USÁ-val, az oroszokkal és Kínával zajló versenyben, de ebben nem számíthat a keleti tagokra. Azok ugyanis ragaszkodnak a nemzetállam eszméjéhez, mert úgy vélik, hogy annak révén nyerték vissza szuverenitásukat Moszkvától, továbbá azt a politikai függetlenség zálogának tekintik.
Bert Rörup, aki a 80 felé közeledve a Handelsblatt Kutató Intézetének igazgatója, példaként említette meg, hogy Orbán Viktor nyíltan illiberális államot épít, bár azért tartja a markát Brüsszelben. De ettől még nem kér a menekültekből, aláássa a szabad médiát és a Sorosról összeeszkábált, teljesen alaptalan elméletekkel erősíti a nacionalizmust. Nem sokkal jobb a helyzet a lengyeleknél és a cseheknél sem.
Ám a jelen állapotokat a Nyugat sem teheti ki a kéménybe, hiszen már arrafelé is jó ideje megvetette lábát a jobboldali völkisch demagógia. Továbbá a közös pénz nem járult hozzá a nagyobb egységhez. Így ha Brüsszel komolyan gondolja saját értékeit, akkor bele kell vágni a mag-Európa megteremtésébe, mert akkor valódi politikai-gazdasági szövetség alakulhat ki. Így közelebb kerülne ahhoz, amilyennek az uniónak lennie kell.
Der Standard
Jelen pillanatban nagyon úgy néz ki, hogy a szociáldemokrácia kifutó modellt jelent Kelet-Európában, de van rá esély, hogy ez mégse így legyen, hiszen egy sor társadalmai-gazdasági kérdést baloldali megközelítéssel lehetne jól orvosolni. Ezt véleményt fejti ki Dieter Segert, aki jó 10 éven a keleti rendszerváltás professzora volt a Bécsi Egyetemen.
Mint írja, ezek a pártok jelenleg szorulnak vissza, hiszen pl. a MSZP már csupán 5 %-on áll a közvélemény kutatásokban. Alapvető születési hibájukat jelenti, hogy igazodni próbáltak a később 3. útnak nevezett, Blair- és Schröder-féle neoliberális irányzathoz, vagyis hogy le kell építeni a gazdaság centralizálását és engedni kell a piaci erőket. Ám az út a könnyek völgyén át vezetett és az árat a társadalom elesettjei fizették meg.
A baloldalnak azonban nem volt más választása, annál is kevésbé, mivel a nemzetközi pénzügyi szervezetek és az EU illetékesei mondták meg nekik a tutit. Országaiknak be kellett illeszkedniük a multik által uralt globalizált világgazdaságba. Jött tehát a hatalmas privatizáció, a szuperinfláció és az egyre emelkedő munkanélküliség. A másik oldalon az az ígéret állt, hogy az életszínvonal hamar utoléri a nyugati szintet, de ebből nem lett semmi.
A kiábrándulás hozzájárult a politikai rendszerek válságához és a rövidebbet általában a szociáldemokraták húzták, mert akkoriban többnyire ők voltak hatalmon. Ugyanakkor felbukkantak a populista erők. De a Nyugat nem nézheti tétlenül, ami történik, mert neki sem jó az, hogy továbbra is hasznot húz a kontinens két fele közti bérkülönbségből.
Hogy a baloldal megerősödik, azt azért lehet remélni, mivel folyamatosak a tömegtiltakozások a hatalmasok önkényes döntései, a szegénység és a szociális ridegség ellen. Továbbá új politikai tömörülések jönnek létre a jogállam védelmében, a nagyobb szociális szolidaritás és igazságosság támogatására. A Párbeszéd – más pártok támogatásával – már elhódította a budapesti polgármesteri tisztséget.
Yahoo/AP
Az EU ugyan azt követeli, hogy szüntesse be működését a lengyel Legfelsőbb Bíróság mellett létrehozott Fegyelmi Tanács, amelyet a PiS az igazságszolgáltatás megregulázására hozott létre, ám a testület most elutasította, hogy letartóztatási parancsot adjon ki az ellen a bíró ellen, aki a politikai befolyásgyakorlással szembeni ellenállás jelképének számít. Igor Tuleya felelősségre vonását az ügyészség forszírozza, mondván, hogy az titkot sértett, amikor pár éve beengedte a sajtót az egyik tárgyalásra.
A Fegyelmi Kamara megfosztotta mentességétől, ám a bíró nem volt hajlandó állni a vizsgálat elé. Ezért akart a vádhatóság kényszerintézkedést elrendeltetni vele szemben. Egyébiránt ha elmarasztalják akár 3 évre is ítélhetik. Az ügyészség várhatóan fellebbezni fog. Maga a bíró úgy nyilatkozott, hogy csupán egy kis csatát nyertek meg, de végigmennek az úton.
Ezzel szemben a Jog és Igazságosság azt állítja, hogy meg akarja tisztítani a korrupt és alacsony hatékonyságú bírósági rendszert, és hogy Tuleya igazából úgy viselkedik, mint egy politikai aktivista. Az érintett viszont azt mondja, ő az igazságszolgáltatásról, a jogállamról és az alkotmányról szokott nyilvánosan beszélni.
Neue Zürcher Zeitung
Ha Csehország ilyen szintű viszályba keveredik Moszkvával annak magatartása miatt, akkor emiatt egész Európában riadót kell fújni – mutat rá az elemzés. Prága ugyanis – a térség tipikus kisállamaként – mindenkivel jó kapcsolatra törekedett, viszont hogy már 78 orosz diplomatát utasított ki, az az államközi kapcsolatok megszakadásával fenyeget, miután a Kreml annyira bedühödött.
De megvan az előzménye, hogy egy konflikuskerülő kormány miért rúgja össze a patkót Putyinnal, a történtek egyben figyelmeztetésül szolgálnak, hogy a térség államai nemigen tudják kivonni magukat a régióban mutatkozó geopolitikai feszültségekből. Sőt, egyre inkább belekeverednek azokba. Az ugyan még nem bizonyosodott be egyértelműen, hogy az oroszoknak közük volt 7 éve két cseh lőszerraktár felrobbantásához, de azért sok minden utal rá.
Oroszország továbbra veszedelmesen arrogáns, posztgyarmatosító alapállásból lép fel egykori szövetségesei ellen, noha azok közül jó pár nagyjából 20 éve a NATO, illetve az EU tagja. A csehek visszafogottságát és jóindulatát a Kreml a gyengeség jelének vette és bátorításnak tekintette. De most már Pozsony is megkeményíti álláspontját Moszkvával szemben. Orbán számára pedig egyre nehezebb az egyensúlymutatvány a nagyhatalmak között.
Kelet-Európa fájó szívvel tapasztalja meg, hogy mind nehezebb megegyezésre jutni. Olyan tanulság ez, amelyet a sodródó EU-nak is meg kellene szívlelnie, ha azt akarja, hogy tekintélye ne áldozzon le még jobban az új tagállamok körében. Ehhez jó alkalom volna, hogy kiálljon a csehek mellett és összehangoltan nyilvánítson nem kívánatos személyeknek orosz diplomatákat, ahogy 3 éve felsorakozott Nagy-Britannia mögé a Szkripal-féle mérgezés után.
Reuters
A német külügyminiszter kijelentette: országa semmiképpen sem fogadja el, hogy a Nyugat-Balkánon etnikai szempontok alapján újra megvonják a határokat. Maas a koszovói fővárosban megjegyezte, hogy hála isten, az ötlet visszakerült a polcra, illetve remélhetőleg a történelem süllyesztőjében végzi, mert a térképek átrajzolása teljesen reménytelen, arról nem beszélve, hogy még csak felvetni is rendkívül veszélyes.
Előzőleg a szlovén kormányfő tagadta, hogy az EU következő soros elnökeként új juttatott el ilyen javaslatot több illetékeshez. A hír azonban, mármint hogy esetleg megalakulna a Nagy-Szerbia, Nagy-Albánia, Boszniát viszont feldarabolnák, érthetően elsősorban éppen Szarajevóban váltott ki nagy riadalmat, hiszen a köztársaság területi egysége a tét. Egy uniós diplomata azonban azt közölte, hogy az unióban meg sem tárgyalták a felvetést.
deeplink
Yahoo/AFP
A magyar kormány ugyan felháborodottan reagált arra, hogy a Hertha elbocsátotta Petry Zsoltot, mert az sarkos véleményt fogalmazott meg a Gulácsy Péter kiállása kapcsán az LMBT-jogokról és a bevándorlásról, ám az Orbán-kabinet csak akkor szólal fel ennyire határozottan a szólásszabadság mellett, ha azt a „liberális véleményterror” miatt látja veszélyben. Ugyanakkor a Fideszt sokszor vádolják meg azzal, hogy elhallgattatja a bírálatokat, miközben a miniszterelnök a liberalizmus elleni keresztény-konzervatív védőbástyát igyekszik csinálni az országból.
Az ország 3 helyet esett vissza a Riporterek Határok Nélkül napokban nyilvánosságra hozott listáján a sajtószabadság helyzete alapján. Az értékelés hozzátette, hogy a Fidesz szívesen alakítana ki információs rendőrállamot. Lásd a Tóth Krisztina elleni hadjáratot.
A Petry-ügyről Marosi Gergely szabadúszó újságíró úgy véli, hogy a kormány alighanem kihasználta az edzőt. És mivel a klub pontosan megindokolta, hogy miért vált meg tőle, ez igencsak jól belepasszolt a budapesti véleményterror-mantrába. Ezzel szemben Magyarországon nem szokták megmondani, ha valakinek politikai okok miatt kell távoznia.
Szicherle Patrik a Political Capitaltől megjegyzi, hogy az Orbán-párti üzleti és médiakörök egységes világnézetet továbbítanak a publikumnak. Ha valaki megsérti a kánont, az az állását kockáztatja. Az eltörléskultúra azonban csupán a „liberális diktatúrákkal” szemben érvényesül, tehát ha azok rúgnak ki valakit, mert más véleményen van, mint kenyéradó gazdái.
Le Figaro
Egyre több migráns próbálkozik meg bejutni Magyarországra a szerb-román-magyar hármas határnál. Azaz először a kevésbé őrzött román területre lépnek és onnan próbálkoznak leküzdeni a magyar határt, hiszen ott már nincsen kerítés. Román adatok szerint tavaly ősz óta a térségben megugrott a menedékkérők száma: ez egy év alatt plusz 137 %-ot, azaz 6156 embert jelent, 92 %-uk illegális határátlépő.
Sokan közülük azután nyergeltek át az új lehetőségre, hogy többször visszatoloncolták őket Horvátországból Boszniába. Jó páran azt mesélik közülük, hogy a horvát hatóságok mindent, de mindent elvettek tőlük, pénzt, telefont, még a ruhát is. És hiábavalónak bizonyult az EU tiltakozása. Így adódik azután, hogy a hármas határ térségében folyamatosan tartózkodik jó 300 migráns, aki csak az alkalomra vár, mondja az Orvosok Határok Nélkül képviselője.
Többnyire olyan házakban húzzák meg magukat, ahonnan már továbbálltak a kisebbségi, magyar, illetve román tulajdonosok, mert állampolgárságot kaptak az anyaországtól. Ők másutt keresik a szerencséjüket. A helyiek nem örülnek a jövevényeknek, mert azok károkat okoznak és nincs kin behajtani a veszteséget.
De az idegenek mindenáron az ígéret földjére akarnak kerülni, kerül, amibe kerül. Viszont az EU merev hozzáállása csak súlyosbítja megpróbáltatásaikat és így egyre kiszolgáltatobbak lesznek az embercsempészekkel szemben.
Következő cikk: Pásztor – Vučić magyar hangja
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >