Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A belső fellazítás stratégiája
Az olyan nyugati politikusok, mint Salvini, Le Pen és Wilders felülvizsgálták négy évvel ezelőtti álláspontjukat és már nem akarnak kilépni az EU-ból. Minek is hagyná ott országuk a közösséget, amikor azt meg lehet változtatni belülről. Azaz az euroszkeptikusok taktikát váltottak, mivel a Brexit azt mutatta, hogy nem könnyű a kiválás, ráadásul a közvélemény mindenütt szorgalmazza a tagságot. Szóval érdemesebb próbálkozni azzal, hogy a berkeken belül formálják át az uniót. Főleg mivel a Liga és Le Pen pártja már nem számít páriának, sőt, közel jár ahhoz, hogy bekerüljön a kormányba. Salviniból a közvélemény kutatások szerint akár még miniszterelnök is lehet. Hogy francia társa elhódítja az államfői hivatalt, nos, az sincs kizárva, de nem valószínű. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Daily Telegraph
Bár Magyarországon már több mint egymillió oltást adtak be, azaz ebben a tekintetben csupán Málta áll jobban az unión belül, mégsem sikerült feltartóztatni a 3. hullámot: a magyarok továbbra is rekordszámban fertőződnek meg. Két napja több mint 9 ezer embernél lett pozitív a teszt, és újabb 130 áldozatot szedett a járvány, amivel az ország a 3. helyen áll ezen a szomorú világranglistán. Illetve 4., ha az egy főre jutó halálesetek számát vesszük – közölte a John Hopkins Egyetem.
Pedig használják az orosz és kínai szereket is, így a beoltottak aránya messze felülmúlja az uniós átlagot. Svéd Tamás, az Orvosi Kamara titkára azonban arra figyelmeztet, hogy az egészségügy immár szinte a teljesítőképessége határán működik. Éspedig azért, mert nincs elég szakember, aki kezelni tudja a lélegeztető gépeket. Ezért a sajtó szerint immár az orvosok döntik el, hogy ki éljen és ki haljon meg.
A ragály olyan kiterjedt, hogy pl. a metró forgalomirányítóit előre veszik az oltásoknál, nehogy leálljon ez a fontos közszolgáltatás. Közben azonban egyre jobban tarol a brit variáns. Ám a bajokat csak tetézi, hogy az AstraZenece újabb késedelmet jelentett be a szállításoknál. Az Orbán-kormány azonban ezzel együtt derűlátó, hogy ellenőrzés alatt tudja tartani a vírust. Azt mondja, az ellátás képes megbirkózni a feladattal, és hogy a napokban érkezett kínai szerek sokat segítenek.
Economist
Az olyan nyugati politikusok, mint Salvini, Le Pen és Wilders felülvizsgálták négy évvel ezelőtti álláspontjukat és már nem akarnak kilépni az EU-ból. Minek is hagyná ott országuk a közösséget, amikor azt meg lehet változtatni belülről. Azaz az euroszkeptikusok taktikát váltottak, mivel a Brexit azt mutatta, hogy nem könnyű a kiválás, ráadásul a közvélemény mindenütt szorgalmazza a tagságot.
Szóval érdemesebb próbálkozni azzal, hogy a berkeken belül formálják át az uniót. Főleg mivel a Liga és Le Pen pártja már nem számít páriának, sőt, közel jár ahhoz, hogy bekerüljön a kormányba. Salviniból a közvélemény kutatások szerint akár még miniszterelnök is lehet. Hogy francia társa elhódítja az államfői hivatalt, nos, az sincs kizárva, de nem valószínű.
A belső fellazítás stratégiája remekül bevált Magyarországnál és Lengyelországnál: mindkettő lelkesen támadja Brüsszelt, de esze ágában sincs, hogy búcsút mondjon a szervezetnek. Hiszen az EU végső soron csupán eszköz, és aszerint változik, hogy éppen kinek a kezében van. A szabályokat bármikor módosítani lehet. Semmiféle alkotmányos előírás nem tartalmazza, hogy a közösség csak liberális irányba fejlődhet, az alapszerződések nincsenek kőbe vésve.
Hogy mennyire a politikai szándékok döntenek, az kiderül abból, hogy míg a 2015-ös menekültválság csúcsán a Bizottság kioktatta a kormányokat, hogy nem kerítéseket kell emelni, addig mára sokkal nehezebb lett a bevándorlás. Az euroszkepticizmus azonban csupán Csipkerózsika-álmát alussza. És mivel az unió teljes mértékben átvette a vakcinák beszerzését, ha itt félremegy valami, vagy nem válik be a gazdasági mentőcsomag, akkor Le Pen és Salvini alighanem egymás sarkát tapossa majd, hogy kiaknázza a közfelháborodást.
Az emberek egészsége és vagyona forog kockán, és ha bármelyik rosszul alakul, azt a szavazók nem fogják megbocsátani Brüsszelnek.
Deutsche Welle
Továbbra is tragikus az EU migránspolitikája, mert a tagállamok blokkolják, hogy itt ésszerű megoldást találjanak. Így továbbra is az elriasztás érvényesül az emberiességgel szemben, ami szégyen. Ezt bizonyította a belügyminiszterek két nappal ezelőtti tanácskozása: írd és mondd, 15 percet szenteltek a leendő menekültügyi megállapodásnak, amelyet a Bizottság már x-edszer vetett fel.
Három csoport áll egymással szemben, kibékíthetetlenül. Az egyikbe az olyanok tartoznak, mint Magyarország, amely ideológiai megfontolásokból hallani sem akar migránsokról. A déli államok nem szeretnék, ha az összes menedékérő náluk maradna. Végül pedig a célországok, a németekkel az élen arra panaszkodnak, hogy a legtöbb érkező a végén náluk köt ki, pedig nem is a külső határon vannak.
A problémát nem lehet kibekkelni, mert változatlanul sokan jönnek Európába és a táborokban uralkodó nyomorúságos állapotok tarthatatlanok. A belügyminiszterek viszont egyszerűen elfordítják a fejüket és abban bíznak, hogy ebben a járvány a kezükre játszik. És ez be is jön nekik. Közben a görögök képtelenek visszaküldeni Törökországba a menekülteket. Az olaszok pedig erősen visszafogják a tengeri mentőakciókat.
Cinikus módon az elrettentés úgy érvényesül, hogy megmutatják a befogadó állomásokon tapasztalható viszonyokat. Tehát nem azon keresztül, hogy a potenciális jelentkezők rájönnek: semmi esélyük sincs Európában maradni. A visszatoloncolás alig-alig működik. Ugyanakkor kilátás sincs „európai megoldásra”, igazságos elosztással, gyors eljárással. Ily módon megy tovább a lopakodó katasztrófa az EU külső határain.
Vatikan News
Erdő Péter igen lelkes, hogy a pápa tartja ősszel Budapesten az Eucharisztikus Világkongresszus záró istentiszteletét. Sőt, a bíboros arról tájékoztatta a Vatikáni Hírügynökséget, hogy az egész társadalmat felvillanyozta a hír. Olyannyira, hogy már a zsidó közösség vezetője is bejelentkezett nála: szeretné üdvözölni szeptemberben Ferencet.
Függetlenül attól, hogy az út eredetileg nem szerepelt a tervekben. Az egyházfő elárulta, hogy csupán egy rövid budapesti kiruccanásra gondolt. Erdő Péter azonban bízik abban, hogy így is lesz ideje találkozni a hívőkkel és a közélet fontos személyiségeivel.
A rendezvény honlapja utal arra, hogy a Szentatya két éve három napot töltött Romániában és felkereste Csíksomlyót is, a „magyar katolikusok legjelentősebb zarándokhelyét”. A magyar egyház feje egyébként elmondta, hogy a járvány miatt gondok lesznek a tömegeseményekkel, ezért sok mindent online sugároznak majd. De még sokat kell tenni azért, tette hozzá, hogy egyáltalán meg lehessen tartani az ünnepségeket.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >