2022. október 6. csütörtök
Ma Brúnó, Renáta, Renátó névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Kiéleződnek a szerb-horvát viszonyok? (2.)

Szabadkán hivatalos használatba kerül(het) a bunyevác nyelv

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Kiéleződnek a szerb-horvát viszonyok? (2.)

Állami szinten nem létezik semmilyen identitás-vita a Szerb Köztársaság és a Horvát Köztársaság között. A nemzeti identitásról való nyilatkozás a Szerb Köztársaságban szabad. Mi mindenkinek elismerjük, hogy horvát, hogy Szerbiában a horvát nemzeti kisebbség tagja. Ismeretes, hogy a Bunyevác Nemzeti Tanács nevében felszólítottuk a Horvát Nemzeti Tanácsot az együttműködésre. Sajnos ez gúnyos mosollyal el lett utasítva. Bozóki Antal:

A szabadkai városi képviselő-testület március 4-én tartotta sorrendben a hetedik rendes ülését. A legtöbb vitát a város alapszabályának módosítására vonatkozó napirendi pont váltotta ki, amelyek elfogadása lehetővé tette, hogy megkezdődjön a bunyevác nyelv hivatalossá válásával kapcsolatos eljárás lefolytatása a helyi önkormányzat területén.

A horvát külügyminisztérium még a határozat meghozatala napján közölte: jegyzéket intézett a szerb külügyminisztériumhoz, amelyben „tiltakozott a kezdeményezés ellen, hogy a bunyevác nyelv hivatalossá váljon Szabadkán”.

A Magyar Nagylexikon szerint a bunyevácok „horvát népcsoportot” képeznek.

A Wikipédia szerint „a bunyevácok (horvátul: Bunjevci,  szerbül: Буњевци) délszláv  népcsoport a Bácskában. Magyarországon elsősorban  Baja környékén, a Vajdaságban főleg Szabadka, Zombor és Bács városokban és vidékein élnek jelentősebb számban. Önálló nyelvet beszélnek, latin írásmódot használnak. Hagyományosan római katolikus vallásúak. Korábbi források gyakran katolikus rácok néven különböztetik meg őket az ortodox szerbektől, de előfordult a dalmata (Szeged) és illír/vlach megnevezés is. Nyelvük és szokásaik alapján megállapítható, hogy Dalmáciából és Hercegovina vidékeiről települtek be a török hódoltság alatt lévő Magyarország elnéptelenedett területeire.”

A Bácskai Bunyevácok Szövetsége (Savez bačkih Bunjevaca – SBB) – utoljára 2019. május 13-án újított – honlapján található a közlemény, miszerint 1945. május 14-én a Vajdasági Népfelszabadítási Főbizottság rendeletet hozott, amellyel „a bunyevácokat, a személyes nyilatkozatuktól függetlenül, horvátoknak kell tekinteni. A rendelet a bunyevácokat erőszakkal horvátokká asszimilálta, aminek a következményei ma is jelen vannak”.

– Az említett rendeletet soha nem minősítették erőszakos asszimilációs cselekedetnek és nem is nyilvánították semmisé. Közvetve ma is alkalmazzák – a hatásai pedig jelen vannak a bunyevácoknak a horvátságba olvasztási kísérletekben – írja a közleményben.

A weboldalon található közlemény szerint az SBB „jelenlétével támogatta az Első monarchista antifasiszta sétát, amelyet a Győzelem napi megemlékezés alkalmával szervezett a Mozgalom a Szerb Királyság Megújításáért (POKS) Belgrádban, 2019. május 12-én”.

– A POKS nyíltan és világosan elfogadja a bunyevácokat, mint autochton (őslakos – B. A.) délszláv nemzetet és támogatja az SBB-nek a bunyevácok nemzeti identitása megőrzésének programbeli elhatározását.

Nem csak ez, hanem az a tény is, hogy a bunyevácok 1918-ban, a Nagy Nemzetgyűlésben mérhetetlen hozzájárulásukat adták a jelenlegi Vajdaság területének az akkori Szerb Királysághoz való csatolásához képezi azt, hogy az SBB együttműködjön és támogassa a POKS programját – olvasható a közleményben.

A DélHír portál írása szerint „a Vajdasági Képviselőház alkotmányügyi bizottságának néhány tagja két éve kezdeményezte a tartomány egykori népfelszabadító bizottsága 1945-en hozott dekrétumának a megszüntetését, amely szerintük a bunyevácok horvátságba való beolvasztásáról szól”.

Egyebek között azzal érveltek, hogy „Szerbia mindenképpen tartozik a bunyevácoknak a dekrétum érvénytelenítésével az 1918-as Nagy Nemzetgyűlésen való részvételük miatt” – írja a portál.

„A Bunyevác Nemzeti Tanács (BNT) azt is felhozta argumentumként, hogy a Nagy Nemzetgyűlés ideje alatt több mint 100 ezer bunyevác élt ezen a területen”, 2011-re pedig hivatalosan 16.706-an maradtak (ami Szerbia összlakosságának a 0,23 százaléka).

– Állami szinten nem létezik semmilyen identitás-vita a Szerb Köztársaság és a Horvát Köztársaság között. A nemzeti identitásról való nyilatkozás a Szerb Köztársaságban szabad. Mi mindenkinek elismerjük, hogy horvát, hogy Szerbiában a horvát nemzeti kisebbség tagja. Ismeretes, hogy a Bunyevác Nemzeti Tanács nevében felszólítottuk a Horvát Nemzeti Tanácsot az együttműködésre. Sajnos ez gúnyos mosollyal el lett utasítva – írta a 2017. február 8-ai közleményében dr. Suzana Kujundžić Ostojić a BNT elnöke. (A szerb alkotmány 47. szakasza szerint „a nemzeti hovatartozás kinyilvánítása szabad” és „senki sem köteles nemzeti hovatartozásáról nyilatkozni”.)

Igor Mirović, a tartományi kormány elnöke 2018. január 29-én fogadta a BNT küldöttségét és „ez alkalommal támogatásáról biztosította a Nemzeti Tanács kezdeményezését. […] Ezért nem állunk el a követeléstől, hogy VAT Képviselőháza az 1945. évi rendeletet az erőszakos asszimiláció aktusának hirdesse ki és mint ilyent nyilvánítsa semmisé” – hangzott el az SBB 2018. február 9-ei sajtókonferenciáján.

Hivatalos kormányinformációt a találkozóról az interneten nem sikerül találnom, és arról sem, hogy végül mi is lett a BNT kezdeményezésének a sorsa.

 

 

2021. március 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Hármas osztályzat az MNT négy évére”? (2.)

Az Autonómia portálon elhangzott beszélgetés részvevői a Magyar Nemzeti Tanácson munkáját  „közepes eredménnyel”, mondhatni ajándékjeggyel értékelték.  >

Tovább

Holt lelkek kifosztása, avagy apámat visszahozta a sírból a bank

Oké, mindenkinek van valami hasonló esete a bürokráciával, az örökösödés kapcsán is biztosan. Hogy ez kell, >

Tovább

„Hármas osztályzat az MNT négy évére”?

Az MNT működésére rányomta bélyegét a Pásztor István által meghirdetett nemzeti kisebbségi politika, amit a „konfrontáció >

Tovább

Putyin totális háborúja

Oroszországban ugyanaz az egydimenziós nacionalista világszemlélet működik, mint a száz évvel korábbi Szovjetunióban, globális felelősségről, józan >

Tovább

Az államnak fizetni kell a migránsok okozta károkért!

A Hangadó Szerda műsorában elhangzott hírt, miszerint a szerb államnak kárpótlást kell fizetni a migránsok által >

Tovább

Legitim lesz-e az egypárti MNT?

Amennyiben csak egy magyar lista indul a november 13-ai választásokon, felállhat egy csupán Véemeszes és a >

Tovább

Szabadságra ítéltek

Azóta sem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy akit az állam kebelére emel, attól ellenszolgáltatásokat követel. >

Tovább

Az apa, a fia és a szentlélek

Az ilyen szintű fogadás a VMSZ részéről nem meglepetés, hiszen az MCC-t az Orbán „kormány egyik >

Tovább

Ezt akartam? Ezt vártuk a rendszerváltástól?

Egykor a Párt volt az elnyomó, ma pedig a szabadságra esküvő új bűnös osztály. Egykor még >

Tovább

A sajtószabadság kicsúfolása

A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság >

Tovább

A folytonosság jelképe tapintatosan a modernizáció őrének számított

Ahol túlburjánzik a hatalom, ott elmélyülnek a nemzeten belüli szakadékok, amelyeknek manapság főleg a posztkommunista országok >

Tovább

Ajándékcsere

Pintér Attila 8 évet töltött nagykövetként Belgrádban. Szemtanúja és tevékeny részese volt a szerb magyar/magyar-szerb kapcsolatok >

Tovább