2022. május 18. Szerda
Ma Erik, Alexandra, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Kiéleződnek a szerb-horvát viszonyok? (2.)

Szabadkán hivatalos használatba kerül(het) a bunyevác nyelv

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Kiéleződnek a szerb-horvát viszonyok? (2.)

Állami szinten nem létezik semmilyen identitás-vita a Szerb Köztársaság és a Horvát Köztársaság között. A nemzeti identitásról való nyilatkozás a Szerb Köztársaságban szabad. Mi mindenkinek elismerjük, hogy horvát, hogy Szerbiában a horvát nemzeti kisebbség tagja. Ismeretes, hogy a Bunyevác Nemzeti Tanács nevében felszólítottuk a Horvát Nemzeti Tanácsot az együttműködésre. Sajnos ez gúnyos mosollyal el lett utasítva. Bozóki Antal:

A szabadkai városi képviselő-testület március 4-én tartotta sorrendben a hetedik rendes ülését. A legtöbb vitát a város alapszabályának módosítására vonatkozó napirendi pont váltotta ki, amelyek elfogadása lehetővé tette, hogy megkezdődjön a bunyevác nyelv hivatalossá válásával kapcsolatos eljárás lefolytatása a helyi önkormányzat területén.

A horvát külügyminisztérium még a határozat meghozatala napján közölte: jegyzéket intézett a szerb külügyminisztériumhoz, amelyben „tiltakozott a kezdeményezés ellen, hogy a bunyevác nyelv hivatalossá váljon Szabadkán”.

A Magyar Nagylexikon szerint a bunyevácok „horvát népcsoportot” képeznek.

A Wikipédia szerint „a bunyevácok (horvátul: Bunjevci,  szerbül: Буњевци) délszláv  népcsoport a Bácskában. Magyarországon elsősorban  Baja környékén, a Vajdaságban főleg Szabadka, Zombor és Bács városokban és vidékein élnek jelentősebb számban. Önálló nyelvet beszélnek, latin írásmódot használnak. Hagyományosan római katolikus vallásúak. Korábbi források gyakran katolikus rácok néven különböztetik meg őket az ortodox szerbektől, de előfordult a dalmata (Szeged) és illír/vlach megnevezés is. Nyelvük és szokásaik alapján megállapítható, hogy Dalmáciából és Hercegovina vidékeiről települtek be a török hódoltság alatt lévő Magyarország elnéptelenedett területeire.”

A Bácskai Bunyevácok Szövetsége (Savez bačkih Bunjevaca – SBB) – utoljára 2019. május 13-án újított – honlapján található a közlemény, miszerint 1945. május 14-én a Vajdasági Népfelszabadítási Főbizottság rendeletet hozott, amellyel „a bunyevácokat, a személyes nyilatkozatuktól függetlenül, horvátoknak kell tekinteni. A rendelet a bunyevácokat erőszakkal horvátokká asszimilálta, aminek a következményei ma is jelen vannak”.

– Az említett rendeletet soha nem minősítették erőszakos asszimilációs cselekedetnek és nem is nyilvánították semmisé. Közvetve ma is alkalmazzák – a hatásai pedig jelen vannak a bunyevácoknak a horvátságba olvasztási kísérletekben – írja a közleményben.

A weboldalon található közlemény szerint az SBB „jelenlétével támogatta az Első monarchista antifasiszta sétát, amelyet a Győzelem napi megemlékezés alkalmával szervezett a Mozgalom a Szerb Királyság Megújításáért (POKS) Belgrádban, 2019. május 12-én”.

– A POKS nyíltan és világosan elfogadja a bunyevácokat, mint autochton (őslakos – B. A.) délszláv nemzetet és támogatja az SBB-nek a bunyevácok nemzeti identitása megőrzésének programbeli elhatározását.

Nem csak ez, hanem az a tény is, hogy a bunyevácok 1918-ban, a Nagy Nemzetgyűlésben mérhetetlen hozzájárulásukat adták a jelenlegi Vajdaság területének az akkori Szerb Királysághoz való csatolásához képezi azt, hogy az SBB együttműködjön és támogassa a POKS programját – olvasható a közleményben.

A DélHír portál írása szerint „a Vajdasági Képviselőház alkotmányügyi bizottságának néhány tagja két éve kezdeményezte a tartomány egykori népfelszabadító bizottsága 1945-en hozott dekrétumának a megszüntetését, amely szerintük a bunyevácok horvátságba való beolvasztásáról szól”.

Egyebek között azzal érveltek, hogy „Szerbia mindenképpen tartozik a bunyevácoknak a dekrétum érvénytelenítésével az 1918-as Nagy Nemzetgyűlésen való részvételük miatt” – írja a portál.

„A Bunyevác Nemzeti Tanács (BNT) azt is felhozta argumentumként, hogy a Nagy Nemzetgyűlés ideje alatt több mint 100 ezer bunyevác élt ezen a területen”, 2011-re pedig hivatalosan 16.706-an maradtak (ami Szerbia összlakosságának a 0,23 százaléka).

– Állami szinten nem létezik semmilyen identitás-vita a Szerb Köztársaság és a Horvát Köztársaság között. A nemzeti identitásról való nyilatkozás a Szerb Köztársaságban szabad. Mi mindenkinek elismerjük, hogy horvát, hogy Szerbiában a horvát nemzeti kisebbség tagja. Ismeretes, hogy a Bunyevác Nemzeti Tanács nevében felszólítottuk a Horvát Nemzeti Tanácsot az együttműködésre. Sajnos ez gúnyos mosollyal el lett utasítva – írta a 2017. február 8-ai közleményében dr. Suzana Kujundžić Ostojić a BNT elnöke. (A szerb alkotmány 47. szakasza szerint „a nemzeti hovatartozás kinyilvánítása szabad” és „senki sem köteles nemzeti hovatartozásáról nyilatkozni”.)

Igor Mirović, a tartományi kormány elnöke 2018. január 29-én fogadta a BNT küldöttségét és „ez alkalommal támogatásáról biztosította a Nemzeti Tanács kezdeményezését. […] Ezért nem állunk el a követeléstől, hogy VAT Képviselőháza az 1945. évi rendeletet az erőszakos asszimiláció aktusának hirdesse ki és mint ilyent nyilvánítsa semmisé” – hangzott el az SBB 2018. február 9-ei sajtókonferenciáján.

Hivatalos kormányinformációt a találkozóról az interneten nem sikerül találnom, és arról sem, hogy végül mi is lett a BNT kezdeményezésének a sorsa.

 

 

2021. március 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Időközben Újvidéken: a TV aranykora

Ez volt a magyar szerkesztőség aranykora, és ezt azért merem ilyen szerénytelenül kijelenteni, mert a többiek >

Tovább

Egy görög dráma színésznővel

A sajtóigazolványunkkal simán bejutottunk. Az első, akibe beléptünkkor belebotlottunk, Melina Mercouri világhírű görög színésznő volt. Lelkendezve >

Tovább

Brezsnyev utolsó kongresszusa

Az utolsó Brezsnyev-kongresszus közben volt alkalmam kicsit körülnézni Moszkvában: Vörös tér, Lenin Mauzóleum stb. Az egyik >

Tovább

A tudósító

Később letiltattam a hitelkártyámat, majd elmentünk a jugoszláv nagykövetségre, ahol éppen egy vajdasági volt a nagykövet >

Tovább

Tanjug-huszár vígan diktál

Az igazi Dominó tulajdonosának a képe ugyanott lóg, ahol eredetileg is lógott, a söntés felett, de >

Tovább

Újvidékre kéne menni

Persze mai szerény nézetem szerint a belpolitikai újságírás az Újságírás, csakhogy abban az időben számomra érthetetlen >

Tovább

Újvidék – primo tempo

A nyári szünet megszülte az első lépésemet az újságírás felé. Már pontosan nem emlékszem, hogy kitől >

Tovább

Az első félidő

Történelmi dilemma marad, hogy le kellett-e bombázni az Újvidéki Tv-t? Ha azt vesszük figyelembe, hogy a >

Tovább

Magyar egyetem nincs – csak egyetlen önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmény

Jellemző az is, hogy az Újvidéki Egyetem honlapja is csak szerb, angol és kínai nyelvű, ami >

Tovább

„Forradalom: megváltás!”

Száműztük emlékeinkből és a szótárunkból a forradalmat is, a megváltást is. Következett a bársonyos forradalom, de >

Tovább

A fasizmus feletti győzelem bizarr napja

Sztálin a győztesek oldalán Jaltában megkaparintotta Kelet-Közép-Európát, beleértve Ukrajnát is. 1991-ben a Szovjetunió szétesett, Ukrajna független >

Tovább

„Eredmények a válság kellős közepén”?

A számadatokból is jól látszik, hogy a két magyar lapkiadó kft. valójában, sajnos, nem hogy semmilyen >

Tovább