2024. április 27. szombat
Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Trump bukásával a populisták világszerte elvesztették vezérüket

Trump bukásával a populisták világszerte elvesztették vezérüket

Orbán Viktor alighanem a globalizált trumpizmus leghangosabb hirdetője. Az amerikai jobboldal elismeréssel adózott annak, hogy a magyar kormányfő kipaterolta a muzulmán menekülteket az 5 évvel ezelőtti válság során. Azon kívül a washingtoni adminisztráció aktívan bátorította budapesti és varsói szövetségeseit, hogy forduljanak szembe Brüsszellel, illetve Berlinnel. Az egyre magabiztosabb magyar politikus az idén kijelentette: „Azt hittük, hogy Európa a jövőnk, de már tudjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője”. Csakhogy Trump kudarca aláássa Orbánnak azt a törekvését, hogy fontos szereplő legyen a világpolitika színpadán. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Washington Post

A szerkesztőségi állásfoglalás feltűnőnek tartja, hogy Amerika régi szövetségesei gyorsan gratuláltak Bidennek, az autokraták és populisták már nem annyira. Vagyis a nemzetközi reakcióból le lehet szűrni, hogy merre vannak demokráciák a világban és ki az, akire Washington támaszkodhat. Többek közt a britek, a franciák, a németek, a kanadaiak, a japánok és olaszok igyekeztek segíteni az új elnök elismerésével, mármint hogy az USA elkerülje a válságot, miután Trump változatlanul kétségbe vonja az eredményt.

A másik oldalon van Oroszország és Kína, amely arra hivatkozik, hogy még folyamatban vannak a fellebbezések, ezért a helyzet még nem tekinthető véglegesnek. Főleg Putyin igyekezett megkérdőjelezni a választás kimenetelét, miután a CIA szerint próbált segíteni Trumpnak, hogy az megőrizhesse posztját. Aztán vannak olyan országok, amelyek osztják a távozó elnök tekintélyelvű populizmusát, lásd, a magyar, a lengyel, a török, a mexikói és a brazil kormányt. Utóbbi három még nem küldte el jókívánságait.

Viszont az jó hír, hogy a jelek szerint Biden gyorsan helyre tudja állítani a jó viszonyt Amerika kulcsfontosságú partnereivel, amelyek azt várják tőle, hogy segítsen megfordítani a nacionalista-populista hullámot. A leendő elnök azt ígéri, hogy egy éven belül csúcsot hív össze a demokrácia ügyében, nos, Magyarország és Lengyelország valószínűleg a megvitatandó témák között szerepel. A politikus nemrégiben mindkettőt totalitárius rezsimnek nevezte.

Ha minden jól alakul, a Fehér Ház új lakója lendületet tud adni a liberális demokráciának, éppen akkor, amikor arra annak nagy szüksége van. Vagyis odahaza mozgósítja az érintett  intézményeket, nehogy még egyszer egy olyan potenciális autokrata kerülhessen nyeregbe, mint Trump, a világban pedig beveti az amerikai eszközöket a demokratikus mozgalmak támogatására, szövetségeseknél és ellenfeleknél egyaránt.

 

FT

 

Trump bukásával a populisták világszerte elvesztették vezérüket – írja a tekintélyes üzleti lap főkommentátora, aki ezek után arra számít, hogy sok autrata visszafogja magát, de ettől még nem kerül padlóra. Gideon Rachman megjegyzi, hogy jó pár kormány szívesen vette volna, ha az elnök maradhatna, hiszen a populista Internacionálé vezéréről van szó. Az előretolt helyőrségek közé tartozik Brazília, Lengyelország és Magyarország. De a demagóg pártok jelentősek az olaszoknál és a németeknél is, ők szintén a Fehér Ház eddigi urától igyekeztek ihletet és igazolást kapni.

Orbán Viktor alighanem a globalizált trumpizmus leghangosabb hirdetője. Az amerikai jobboldal elismeréssel adózott annak, hogy a magyar kormányfő kipaterolta a muzulmán menekülteket az 5 évvel ezelőtti válság során. Azon kívül a washingtoni adminisztráció aktívan bátorította budapesti és varsói szövetségeseit, hogy forduljanak szembe Brüsszellel, illetve Berlinnel. Az egyre magabiztosabb magyar politikus az idén kijelentette: „Azt hittük, hogy Európa a jövőnk, de már tudjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője”.

Csakhogy Trump kudarca aláássa Orbánnak azt a törekvését, hogy fontos szereplő legyen a világpolitika színpadán. De ettől még érvényes, hogy a hatalom mind a magyaroknál, mind a lengyeleknél erős alapokra támaszkodik. Azon felül a republikánusokra sokan voksoltak a mostani választáson, így látszik, hogy a hasonszőrű európai irányzatoknak változatlanul jelentős ideológiai szövetségesük van a tengerentúlon.

Ezért most a demagógok megpróbálják kibekkelni Bident. A kemény mag – pl. Orbán és Bolsonaro – valószínűleg azonban beássa magát. Abban bíznak, hogy amerikai hősük, bármennyire is valószínűtlen, de visszatér 4 év múlva.

 

FAZ

 

A vezető német konzervatív lap „Trump barátai” címmel arról ír, hogy a keletközép-európai kormányok nem egyszerűen azonosulnak az elnök ellenségképeivel, az általa terjesztett összeesküvés elméletekkel, valamint a washingtoni retorikával - a politikus támogatása erősebbé tette őket. Ő alatta nem kellett félniük, hogy figyelmeztetés érkezik a Fehér Házból, amiért támadják a jogállamot és a sajtószabadságot. Ily módon nőtt a mozgásterük az EU-val szemben is. Ezért azután a magyar és a lengyel kormány, miközben sokat papol a nemzeti büszkeségről, már-már kínos alázattal pitizett Trump kegyeiért.

Mivel meg akarták tartani jóindulatát, más nem választásuk nem volt, csak az, hogy hangosan beálljanak mögé a kampány során. Minden mást rossznéven vett volna tőlük a politikus. Budapest és Varsó alighanem abból indult ki, hogy egyszerűbb lesz megbékíteni Bident, ha ő kerekedik felül. Egy ésszerű vezető ugyanis a külpolitikában hagyja a csudába a személyes hiúságát, őt a hosszú távú megfontolások és érdekek vezérlik. Ez azonban élesen megvilágítja ezeknek a romboló erőknek a gondolkodásmódját: arra bazíroznak, hogy a másik fél tartja magát ahhoz a szabályegyütteshez, illetve hanghoz, amit ők semmibe vesznek. 

 

Frankfurter Rundschau

 

A vezércikk úgy ítéli meg, hogy bajban van a szélsőjobb az unióban, mert Orbán és a többiek nézhetnek legfőbb támogatójuk, Trump után. De pont emiatt Brüsszelben óvatos derűlátás tapasztalható, mármint hogy véget ér a magyar politikus szárnyalása. Hogy azután megalapozottak-e a remények, az hamarosan elválik.

Mindenesetre Biden győzelme fontos jelzés mindazoknak az EU-ban, akik az alapértékek és a jogállam mellett vannak – közölte Katarina Barley, az Európai Parlament német alelnöke. Mint kifejtette, Trump igyekezett megosztani a 27-eket, amikor szárnyai alá vette a jobboldali-populista kormányokat, Biden ezzel szemben örvendetes egyértelműséggel bírálta a demokráciaellenes magyar és lengyel fejleményeket. Ily módon – állapította meg a szociáldemokrata politikus – Orbán és társai már nem számíthatnak gyámolításra Washingtonból.

Hasonlóan ítélik meg a helyzetet a liberálisok és a zöldek is. Az FDP EP-képviselője, Körner azt emelte ki, hogy ezek a fiókdiktátorok lemondhatnak az amerikai védnökükről, ennélfogva elvesztették a demokratikus látszatot kölcsönző fügefalevelet. Sőt, lehet, hogy fokozódik a rájuk nehezedő nyomás az USA részéről, mármint hogy tartsák tiszteletben a független igazságszolgáltatást, a szabad sajtót és az egyetemi autonómiát.

 

Hogy miként alakul, az rövidesen megmutatkozik a jogállami mechanizmus körüli vitában. Így ki fog derülni, hogy Orbán levonja-e a megfelelő következtetéseket Trump kudarcából és tartja-e ismét magát a közös szabályokhoz. Ezt azonban nehéz megjósolni. Mindenesetre Körner úgy véli, hogy a magyar vezető blöfföl. Mert ha blokkolná a segélycsomagot, azt a vírus által igen keményen érintett déli országok sosem bocsátanák meg neki.

 

Guardian

 

„Ne legyen félreértés: Biden sikere fontos győzelem a világ számára, ezért van mit ünnepelni”. Így foglal állást Cas Mudde, a szélsőségkutató, a Georgia-i Egyetem tanára. Merthogy a megválasztott elnök eddigi teljesítménye igen jelentős általában a demokrácia szemszögéből. A liberális tábor nemzetközi keretekben visszakapja vezetőjét, a NATO-tól és WTO-ig, habár az is tény, hogy alapvetően megrendült az Egyesült Államokba vetett hit.

De hogy a demokratikus politikus lenyomta Trumpot, az végtelen örömmel tölti el a haladó erőket olyan helyeken, mint Brazília, Magyarország, Izrael, India és Ukrajna. Mármint hogy megint olyan elnök lesz az USÁ-ban, aki törődik az emberi jogok helyzetével. Aki nem olyan nagyköveteket küld hozzájuk, mint pl. Cornstein, hiszen ő védelmébe vette a szélsőjobbos Orbánt.

Persze hogy Biden hazai pozíciója mennyire lesz erős, az a január eleji georgia-i pótválasztástól függ, amely két szenátusi helyről dönt. Ha a demokraták nyernek, akkor a felsőház is az övék lesz, ez pedig azt jelentené, hogy teljes egészében ellenőrzik a Kongresszust.

 

NZZ

 

Egy csapásra meleg szél fúj az Atlanti-óceán túlpartja felől: Európa Biden sikerét ünnepli, de még inkább azt, hogy Trump eltűnik a színről. Azaz javulni fog a transz-atlanti viszony, bár az EU már nem számíthat úgy az USÁ-ra, mint korábban. Mégis van remény, hogy az új elnök alatt javul a viszony Washingtonnal és új esélyt kap a sokoldalú diplomácia, illetve a „nyugati” eszme.

Viszont az európai főáramlattól eltérően a jobboldali-nemzeti magyar, lengyel és szlovén kormánynak nincs oka az örömre. Hiszen immár nem reménykedhetnek Amerika szóbeli pártfogásában, ha szembemennek az EU migrációs politikájával vagy igazolni próbálják, amint éppen kiemelik sarkaiból a hatalmi ágak megosztását. Fontos példaképnek inthetnek búcsút, olyasvalakinek, akivel házalhattak a hazai publikumnál.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Trump leszerepelt, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy vége a populizmusnak, bár ezek az erők mintaképként és ötletforrásként tekintettek az elnökre. Salvini nemzetközi frontról álmodott, benne az USA első emberével és Boris Johnsonnal. De istenítette az amerikai politikus Le Pen és Orbán is. Aztán tessék: bukik a zászlósfigura. Ám maga Salvini és az AfD vezére is hónapok óta gyengélkedik. A Kiel-i Világgazdasági Intézet szakértője, Christoph Trebesch azonban óva int attól, hogy bárki úgy gondolja: gyorsan eltűnik a populizmus. Merthogy ezek az emberek a túlélés igazi művészei.

Jelenleg ugyan szívnak a koronaválság miatt, mert nem hatnak az olyan témák, mint a migráció, az iszlamizmus, az állammal szembeni kétség. A vírus mindenkit érint, nem lehet előkapni, hogy ezek a pártok a kisembert védik a korrupt hatalmi elittől. De az említett szakember szerint teljesítményük akkor sem éppen meggyőző, a hatalom sáncaiból próbálnak megküzdeni a betegséggel.

Ám hiba volna azt hinni, hogy immár gyorsan bealkonyul nekik. Hiszen pl. Orbán odahaza szilárdan ül a nyeregben. A ragály nyomán jelentkező gazdasági válság feltüzelheti a haragot a hagyományos pártokkal szemben. Az pedig megint hátszelet jelentene a populisták részére. Ismét hajtogathatnák, hogy felsült az elit, amely szemben áll a néppel.

 

Politico

 

Trumpon kívül az európai populisták számítanak az amerikai választás másik vesztesének, hiszen kénytelen távozni a Fehér Házból az illiberálisok vezérszurkolója. Az eddigi elnök feszítővasként használta ideológiai szellemi társait az EU gyengítésére és megosztására. Bidon viszont nem fog vörös szőnyeget teríteni az ilyen nacionalista populisták lába elé. Nem jutalmazza az olyanokat, akik a jogállam, a szólásszabadság ügyében kihívják Brüsszelt, és nem bátorítja keményen az unió bedöntését.

Úgy hogy ily módon különösen rossz hír ez Orbán és Kaczynski számára, hiszen a jövőben nem játszhatnak az „amerikai adura”, ha meg akarják erősíteni hazai pozícióikat, vagy éppen ellensúlyozni igyekeznek az európai intézmények nyomását, miután támadják a bíróságok függetlenségét, a média sokszínűségét vagy a polgárjogokat. Éppen ellenkezőleg: a demokrata kormányzat alighanem kerüli majd őket, mint politikai páriákat, még akkor is, ha szoros védelmi kapcsolatokra törekszik Közép-Európával.

Az ilyen rendszerek illiberális-nacionalista gondolkodásmódja, és konzervatív, vidéki bázisa persze nem változik, ám ezek a politikusok valószínűleg kénytelenek lesznek rádöbbenni, hogy Trump erkölcsi pátyolgatása nélkül pragmatikusabb vonalra kényszerülnek rá, és nem ütközhetnek oly mértékben Brüsszellel és Berlinnel, mint idáig. Persze még mindig építhetnek Putyin támogatására, ha Moszkva ezt hasznosnak véli az EU-val szemben.

Ugyanakkor Washington előreláthatólag olyan diplomatákat küld hozzájuk, akiknek feladata a diplomácia, a pluralizmus, az emberi jogok és a hatalmi ágak szétválasztásának elősegítése lesz. Ettől persze az identitásra, a haragra és a nacionalizmusra támaszkodó politika nem szorul vissza, bár a nacionalizmusnak ab ovo nincs szüksége külföldi szekértolókra. Ezzel együtt Trump dicstelen távozása megfosztja az európai populistákat a politikai oxigéntől, de ettől sajnos, még egyáltalán nem biztos, hogy végük van.

 

Süddeutsche Zeitung

 

Szorít az idő, mert a héten meg kellene állapodni a következő hétéves költségvetésről, illetve a gazdasági újjáépítési programról, ha januártól folyósítani akarják a támogatást, csak éppen Magyarország vétóval fenyegetőzik. Márpedig ha nincs egyezség, nem mehet a pénz. A Bizottság máris figyelmeztetett, hogy ha napokon belül nem vergődnek egymással zöldágra az EP és a soros német elnökség képviselői, akkor reménytelen az eredeti határidő.

Ám Magyarország és Lengyelország kézzel-lábbal tiltakozik a jogállami mechanizmus ellen, vagyis hogy a demokratikus normák betartásától függjenek a támogatások. Dühös hangú levelében Orbán azt állítja, hogy ez a megoldás politikai diszkriminációra adna alkalmat. Ő és Kaczynski ott fúrhatják meg a tervet, hogy nem szavazzák meg az elképzelést, miszerint a Bizottság hatalmas kölcsönt vegyen fel a koronaalap céljára. Akkor ugyanis megfeneklik az egész terv.

Uniós diplomaták és strasbourgi törvényhozók azonban kétlik, hogy Budapest és Varsó megkockáztatná a csomag megtorpedózását.

 

Le Figaro

 

Egy uniós forrás szerint számítani lehetett arra, hogy Orbán belengeti az európai segélycsomag és a költségvetés megvétózását, ha az EU ragaszkodik a jogállami mechanizmushoz. Nyugodtan megteheti, de a válságot a soros német elnökségnek kezelnie kell, és kétségtelen, hogy engedményre kényszerül a magyar politikussal szemben. Az illetékes megerősítette, hogy a magyar vezető levele már megérkezett Berlinbe, illetve az Európai Tanács, valamint a Bizottság elnökéhez.

 

Washington Amerika Hangja

 

Az Európai Járványmegelőzési és Ellenőrzési Központ azt közölte, hogy az utóbbi két adatait tekintve Magyarország van a 3. legsúlyosabb helyzetben, ha a Covid-halottak számát egymillió főre vetítjük. Csak Csehország és Belgium áll rosszabbul. Tegnap a magyar hatóságok több mitn 5 ezer új megbetegedést jelentettek. 6 ezren fekszenek kórházban a kórokozó miatt, közülük 415-öt kötöttek rá lélegeztető gépre. A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint nálunk a fertőzöttek száma már 110 ezernél jár, és idáig 2430-an haltak meg a ragály következtében.

 

2020. november 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább