Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Közép-Európa az önteltség miatt lett a pandémia járványgóca
A visegrádi államok a járvány tavaszi hullámát példamutató pozícióban kezelték, ám az önteltség, az álszentség, a politikai megalkuvás és a kifáradt lakosság mérgező keveréke mostanra járványgócokká tette - írta a nemzetközi újságírói platform, és megállapította: a térség kilátásai nem jók. Részletesen ismertette a V4 államok friss covid-adatait, és úgy vélte: Csehországhoz és Lengyelországhoz képest Magyarországon valamivel jobb a helyzet. „Ám a környező államokhoz hasonlóan Magyarországon is sokkal keményebb, mint tavasszal volt, a naponta regisztrált új fertőzések száma az égbe szökött, a napi halálesetek száma kétszámjegyű, és egy vezető epidemiológus már beismerte, hogy az ország elérte a tesztelési kapacitása határát, vagyis a vírus feltehetően sokkal erősebben elterjedt, mint ahogyan a számokból kitűnik”.
A szerzők rámutattak: tavasszal a térséget sokat dicsérték, mert sikerült a vírus terjedését lelassítani gyors lezárásokkal, határzárakkal, és azzal, hogy a lakosság elfogadta a bevezetett intézkedéseket. Azzal kapcsolatban, hogy azóta mi változott, a portál rámutatott: minden országban eltérő a társadalmi-politikai és kulturális dinamika, és eltérőek a coviddal szerzett tapasztalatok, de mutatkoznak hasonlóságok. Mindegyik ország populista kormányzás alatt áll, vagy még egészen nemrég ilyen alatt állt. Ez Gavin Rae, a varsói Kozminski Egyetem szociológusa szerint annyit jelent, hogy ezek a kormányok az első hullámban „a leegyszerűsített, paternalista intézkedésekre” helyezték a hangsúlyt, egy időre leállították a gazdaságaikat, egyszerű utasításokat adtak a lakosságnak, és megkövetelték azok végrehajtását. „Ugyanakkor nem sikerült a kezdeti válaszok mögé nézniük, és rugalmasabb megoldásokat kidolgozni. Ez különösen jellemző a lengyelországi és magyarországi társadalompolitikai megközelítésre, ahol nem arra törekszenek, hogy tanítsák és önállóvá tegyék az embereket, hanem inkább arra, hogy felülről osztott diktátumokat kényszerítsenek a lakosságra” - mondta a szociológus. Így aztán nincsenek integrált teszt- és kontaktkutató rendszerek, nincs elég teszt-levételi központ, szűk a laborkapacitás ahhoz, hogy a tesztek eredményei 48 órán belül meglegyenek, nem állnak rendelkezésre kontaktkövető és kontaktriasztó appok, és például nincs „okos karantén”. Az első hullámban elért siker növelte az önteltséget is. Sok szabályból a járvány elcsendesedése láttán később már gúnyt űztek, és az, hogy a szabályokat mások mellett a politikusok is figyelmen kívül hagyták, és/vagy folyton változtatták, a kezdetben erősen támogató lakosságban tanácstalanságot, dühöt és lázadó hangulatot keltett - írták a szerzők és a megállapítást felmérési eredményekkel támasztották alá. Nem javította a közhangulatot a pandémiához kötődő korrupció sem - írták a szerzők, és erre is számos példát hoztak fel. Az emberek az ellenzék biztatására kezdik megkérdőjelezni a hatalmon lévők középtávú stratégiáját is. A bizalom e hiánya által nyitott résbe természetesen belefolyik a dezinformáció, amely mindenhol probléma, de az említett országokban eltérő mértékben az, és mindenképpen szerepe van a mostani rossz értékekben. „Magyarország úgy próbálta eliminálni ezt a bizalomhiányt, hogy a legutóbbi nemzeti konzultációban igyekezett felmérni a társadalom preferenciáit. A kérdőívet visszaküldő - nagyrészt Fidesz-szavazó - jelentős többsége ellenezte a bezárásokat és a távoktatás újbóli bevezetését” - írták a szerzők. A térség kormányai a népszerűségüket nagyrészt a gazdaságok erős voltának köszönhetik, és ezt próbálják védeni mindenek felett. A cikk idézte Bíró-Nagy Andrást, a Policy Solutions alapítóját, aki szintén úgy látja, hogy a kormány számára a fő prioritás a gazdaság, amelynek eredményeit eddig élvezte, bár idén 7 százalékos zsugorodással kell számolnia a második negyedben mutatkozó brutális, 14 százalékos visszaesés nyomán. „Orbán válságkezelésének igazi tesztje ez a mostani második hullám. Társadalmi válság van kibontakozóban, és a kormánynak nincs terve a kezelésére. A munkanélküliségi segély mindössze három hónapig jár, így azok, akik áprilisban vesztették el a munkájukat, azoknak egy ideje már nincs miből élniük. Nincs társadalmi támogatás, és a kormány nem tudta teljesíteni azt az ígéretét, hogy annyi munkahelyet teremt, ahányat a vírus megszüntet. Ha a kormánynál nem következik be paradigmaváltás, hamarosan társadalmi válsággal nézünk szembe” - mondta Bíró-Nagy. A szerzők hozzátették, hogy az Orbán-kormány számára alig kétévnyire van a következő általános választás, Lengyelországban és Csehországban megtartották a választásokat, és ez sem segítette elő a járvány lassulását. Mindemellett a pandémia gazdasági következményei miatt tovább romlanak majd a térségben azok a kapacitás-gondok, amelyek az egészségügyi ellátó rendszerekben mutatkoznak, pedig ezek a rendszerek az orvosok, valamint a hosszú távú finanszírozás hiánya miatt már ma sem rendelkeznek megfelelő kapacitással ahhoz, hogy kezeljenek egy olyan tartós válságot, mint a mostani járvány. A szerzők adatokat közöltek arról, hogy a négy országban milyen nagy mértékben sújtották a fertőzések az orvosokat és az egészségügyi személyzetet. Felhozták azt is, hogy a magyar kormány közel duplájára emelte az orvosok fizetését, ami minden forrás szerint már régen esedékes volt - mert még a V4 normáihoz képest is igen alacsony volt az orvosok fizetése -, „de a fizetésemeléshez kötött feltételek tompíthatják az emelés hatását, mert akadályozzák, hogy munkaerőt vonzzanak és megtartsanak az egészségügyben”. Francis Fukuymát is idézte a cikk, aki egy cikkében azt írta: „A hatásos válságkezelésben a fő választóvonal nem a tekintélyelvű rendszerek és a demokráciák között húzódik majd. Az eredményt döntően meghatározó tényező nem a rezsim jellege vagy típusa lesz, hanem az állam kapacitása, és mindenekelőtt a kormányba vetett bizalom”. Végül a szerzők megállapították: mivel az egész térségben kapacitáshiány van, és nem bíznak nagyon a kormányokban sem, "a térség kilátásai a következő hónapokra nem jók”.
Következő cikk: Ameddig a király nem lesz teljesen meztelen
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >