2020. október 30. péntek
Ma Alfonz, Zenóbia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Kikapcsolni és uniformizálni!

Kikapcsolni és uniformizálni!

Ezzel a címmel számol be a legolvasottabb német lap arról, hogy éleződik a harc az SZFE körül. Az új kancellár, egy volt ezredes, az egyik korábbi védelmi miniszter kabinetfőnöke leállíttatta az internetet az iskolában, a diákok viszont tiltakozó menetet szerveznek a nemzeti ünnepre. Orbán szemszögéből teljesen helyénvalónak tűnhet, hogy egy korábbi tisztet nevezett ki adminisztratív főnöknek az idáig nagy nemzetközi tekintélynek örvendő intézmény élére... A gond csak ott van, hogy a művészképzésben a klasszikus tanítás szerint mindig van némi belső anarchia, de Orbán pont ennek akar megálljt parancsolni az országban. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Süddeutsche Zeitung

 

Kikapcsolni és uniformizálni! Ezzel a címmel számol be a legolvasottabb német lap arról, hogy éleződik a harc az SZFE körül. Az új kancellár, egy volt ezredes, az egyik korábbi védelmi miniszter kabinetfőnöke leállíttatta az internetet az iskolában, a diákok viszont tiltakozó menetet szerveznek a nemzeti ünnepre.

Orbán szemszögéből teljesen helyénvalónak tűnhet, hogy egy korábbi tisztet nevezett ki adminisztratív főnöknek az idáig nagy nemzetközi tekintélynek örvendő intézmény élére. Szarka Gábor közleményben jelentette be, hogy befejezettnek tekinti az éületfoglalást. Mondani sem kell, a hallgatók erről másként vélekednek. Ezért az új főnök a tettek mezejére lépett és még az adatkábelt is leszedette, nehogy valaki helyreállítsa a kapcsolatot a világhálóval. A zárakat pedig lecseréltette. Közölte: elmegy a lehetséges határig, hogy véget vessen a „belső anarchiának”.

A gond csak ott van, hogy a művészképzésben a klasszikus tanítás szerint mindig van némi belső anarchia, de Orbán pont ennek akar megálljt parancsolni az országban. Az általa szorgalmazott illiberális demokráciának része a nemzeti művészet. Ezért állított új kuratóriumot a színi egyetem élére, amely idáig a szabad gondolkodás és alkotás otthonának számított. Az új testület vezetője, Vidnyánszky Attila  kulturnacionalistának nevezi magát és ezt a szellemet már jó ideje meg is honosította a Nemzetiben. Most pedig ki akarja űzni az „elitizmust” a 115 éves iskolából, az oktatást pedig a nemzet, haza, kereszténység hármasára kívánja építeni.

De a kulturkampf nem csupán Magyarországon vált ki ellenállást. Az Európai Bíróság a napokban kimondta, hogy a közösségi jogot sérti a Lex CEU, amely miatt kénytelen volt Bécsben költözni a Közép-Európai Egyetem.

Az SZFE fiataljai közben meghirdették, hogy október 23-án onnan indul tiltakozó felvonulásuk, ahol 64 éve a forradalom kezdődött. Az ifjúság akkor az egypárti diktatúra ellen vonult az utcára, másfél héttel később szovjet páncélosok verték le a felkelést.

 

FT

 

A CEU egyik amerikai tanársegédje cáfolja Kovács Zoltánnak azt az állítását, hogy a felsőoktatási törvényt pár éve nem a Közép-Európai Egyetem miatt módosították, és hogy a húzásnak semmilyen politikai mozgatórugója nem volt. Simon Rippon, aki az alapdiplomáját és a PhD-jét is a Harvardon kapta, kiábrándultan olvasta néhány napja a lapban a kormányszóvivő levelét, miszerint az összes érintett hazai felsőoktatási intézmény eleget tett a változtatásnak, csak éppen a Soros György által alapított iskola nem.

Mint a válasz rámutat, az Európai Bíróság alig másfél hete megállapította, hogy a felelősség a magyar kormányt terheli. Hiszen az nem írta alá a megállapodást, amelyet a CEU a new yorki Bard College-dzsal kötött, és amely rendezte volna jogi helyzetét.

De ne legyen tévedés: a hatalom képviselője mindent bevet, hogy összekuszálja a képet, a lényeg azonban az: a CEU elleni támadás része Orbán Viktor demokrácia-ellenes hadjáratának a tudomány és oktatás, a sajtó és a civil társadalom függetlensége ellen.

 

NZZ

 

A visegrádi négyek tavasszal mintaszerűen vették a Covid-19 jelentette akadályt, de azután eljött az ősz. A 2. hullám azzal fenyeget, hogy töréspróbának teszi ki az egészségügyi ellátó rendszert, úgy hogy most már pánik van. Babis miniszterelnök katasztrofális számokat emleget, miután Csehországban különösen kritikus a helyzet, de nem sokkal jobbak az állapotok a másik három országban sem. Úgy hogy a kórházak hamarosan eljuthatnak teljesítőképességük határára, pedig alapvetően elmaradnak a nyugati társintézmények színvonalától.

Hogy az újonnan elrendelt intézkedések meghozzák-e a sikert a cseheknél, az kiderül 10 napon belül. Ha nem, akkor jön az újabb zárlat. Csak az a kérdés, milyen áron. És hogy már mekkora károk keletkeztek eddig is. A következő hetek ezt is megmutatják a V4-eknél, amelyek eltérnek az európai trendtől, mivel őket az elején jóformán alig érintette a járvány, de most annál keményebben beütött. A két szakasz között sehol sem volt ekkora eltérés. 

Ranglistavezetők az egész világon az új megbetegedések számát tekintve, de ami még rosszabb: esetükben a görbe exponenciálisan emelkedik, és egyre több a halott is. A tényleges adatok attól függnek, hány tesztet végeznek el, és e tekintetben Európán belül Magyarország és Lengyelország a sereghajtók közé tartozik. A dolog úgy áll, hogy minél több a beteg, annál több vizsgálatra van szükség. Ugyanezt indokolja az is, hogy egyre több a pozitív eset. Ez pedig arra utal, hogy sokkal többen kapják meg a kórokozót, mint amennyien a hivatalos statisztikákban szerepelnek.

Egyébiránt a statisztikák azt igazolják, hogy ez a tényező már tavasszal is érvényesült, vagyis részben ez indokolta, hogy a görbe jóval laposabb volt, mint nyugaton. De emellett segített az is, hogy az országok viszonylag gyorsan reagáltak. Utána viszont sokkal lazábbra vették az enyhítéseket, mint sok más állam. És akkor sem voltak kellőképpen határozottak, amikor a múlt hónapban kiderült: újra nyakukon a baj.

 

Independent 

 

A Blair-kormány volt Európa-ügyi minisztere úgy látja, hogy Európában véget ér a nacionalista szélsőjobb menetelése, pedig sokan még a szakértők közül is úgy gondolták, hogy a mozgalom megállíthatatlan. Denis MacShain szerint ez utóbbi vélekedés három ok miatt bizonyult tévesnek: beütött a Brexit, továbbá Trump és a vírus.

Mindenesetre a bécsi tartományi választásokon nem egészen egy hete 21 százalékot vesztett a szélsőséges Szabadságpárt. Hasonló kudarc érte a múlt hónapban Salvinit, akinek pártját tönkreverték még Toszkánában, pedig a politikus azt állította, hogy ott a Liga győzni fog. Zuhan a népszerűsége az AfD-nek és Le Pen pártjának is. A svájciaknál 60 % népszavazáson utasította el, hogy korlátozzák az uniós polgárok beutazását.

Pedig már hányan hányan ájuldoztak, hogy a nacionalista, populista identitáspolitika meghódítja a földrészt. Az elemzőknek elegük volt a középszerű politikai fő áramlatból és  inkább az egzotikus szerveződéseket favorizálták. Mint pl. Orbán Viktort, aki meghirdette az illiberális demokráciát.

Ám úgy tűnik, hogy a folyamat elakadt. Európa elbűvölten figyeli, milyen káoszt okoz a kilépés a briteknél. A bevándorlás-ellenes nacionalistákra azért is rájár a rúd, mert beálltak az amerikai elnök mögé. Bohócszerű demagógiája miatt azonban a politikus világszerte közröhej tárgya. Ha Biden nyer, eltűnik a színről a jobboldali populizmus egyik gyámja, és ily módon még kevésbé lesz vonzó a migránsellenes nacionalizmus.

A járvány miatt az EU villámgyorsan sutba vágta ortodox gazdaságpolitikáját és elszánta magát az eddigi legnagyobb kölcsönfelvételre, illetve a bajba került államok nagyvonalú megsegítésére. Ugyanakkor hogy a jobboldal jobboldal lyukra futott, az kevés vigaszt jelent a szociáldemokrácia számára, mert annak ugyan van jövője Európában, mert nem fogja visszaszerezni korábbi uralkodó pozícióit.

A 21. századi demokráciákat koalíciók irányítják, viszont a jelek szerint már múlté a vélekedés, hogy Trump, Salvini és Le Pen mondja meg a frankót a világban.

 

 New York Times

 

A lap szokatlanul hosszú vezércikkben szólítja a fel az amerikaiakat, hogy vessenek véget az ország válságának, és alig két hét múlva szavazzák ki a hatalomból Trumpot, még a republikánusok hívei is, már ha meg akarják védeni az Egyesült Államokat és azt szeretnék, ha az fennmaradna.  Merthogy az elnök kampánya a 2. világháború óta a legnagyobb fenyegetést jelenti a demokrácia számára.

Az elemzés sorra veszi, hogy a politikus az eltelt négy évben hol, mikor okozott hatalmas károkat az amerikai érdekeknek, odahaza, illetve a világban. Így visszaélt a hatalmával, ugyanakkor megkérdőjelezte ellenfeleinek legitimitását. Lerombolja azokat a normákat, amelyek nemzedékek óta összetartják a népet. A közérdeket saját üzleti hasznának és politikai törekvéseinek rendelte alá. Lélegzetelállító módon tesz az amerikaiak életére és szabadságára. Egyszerűen méltatlan a hivatalára.

De november 3. fordulópont lehet. A választás az ország jövőjéről szól, arról, hogy merre akarnak menni a polgárok. Trump azonban már előre frontális támadást intézett e demokratikus aktus ellen, amikor visszautasította a hatalom békés átadását. Hiszen kinyilvánította, hogy egyetlen eredmény törvényes: ha ő kerekedik felül. Ám egyszerűen alkalmatlan az ország vezetésére. Nem volt még egy ilyen rossz elnök az USA újkori történetében.

Az elmúlt 4 év azt igazolja, hogy nem tudja megoldani a legsúlyosabb gondokat, mert ő maga a nemzet legnyomasztóbb problémája. Rasszista demagóg, aki egyre jobban megosztja Amerikát. Az elszigetelődést pártfogolja, miközben a világban mind erősebb a kölcsönös függőségek rendszere. Showman, aki a mellét döngeti olyan dolgok miatt, amelyeket sohasem tett, illetve olyasmiket ígér, amit azután nem tesz meg. Csak rombol.

Vezetői alkalmatlanságát különösen fájdalmas módon illusztrálta a járvány. Nem az emberéleteket igyekezett menteni, a fertőzést PR-feladatnak tekintette. Uralma alatt a nép csak még jobban széttöredezett, paranoiásabb és hitványabb lett. Szembefordította egymással az amerikaiakat, elárasztotta a közbeszédet hazugságokkal, hamis információkkal és propagandával.

Aláásta a kormányzatba vetett hitet. Feltétlen hűséget követel a közalkalmazottaktól, és közben nincs tekintettel a közéletre. Nekiment a jogállamnak, hatalmát saját befolyásának fenntartására és a politikai ellenfelek megbüntetésére használta. Visszautasította a többi hatalmi ág felügyeletét. Bírósági ítéleteket vett semmibe, visszatérően arra utasította beosztottait, hogy azok ne jelenjenek meg a Kongresszus előtt, vagy ne adjanak ki dokumentumokat.

Egyszerűen nem lehet hinni neki, többediziglen megszegte esküjét, hogy megőrzi és megvédi az Alkotmányt.

 

New York Times

 

Alighanem világrekordnak számít a jóvátételi ügyek jelenkori történetében, hogy a Herzog-örökösök immár 75 éve követelik vissza jussukat. Idáig 15 per indult, a dúsgazdag magyar műgyűjtő, aki megszállottan és igen jó érzékkel vásárolta a klasszikus alkotásokat, 10 El Grecot mondhatott magáének, de volt neki Goyéja, Velázqueze, Courbetéja, Van Dyckja, Corot-ja, Renoir-ja, Monet-ja és Gauguin-je is. Ezek jó részének azonban nyoma veszett a háború végi zűrzavarban. A család feltételezi, hogy sok közülük orosz, lengyel, francia kézre került. 

Ezért az utóbbi időben azt tűzték ki célul, hogy visszakapják azokat a festményeket, három El Grecot, egy Courbet-t és egy Corot-t, amelyek jelenleg három magyarországi múzeumban, valamint a Műegyetemen vannak. Értéküket több mint 100 millió dollárra becsülik. Ám a tárgyalás csak lassan araszol a washingtoni szövetségi bíróságon.

Peresztegi Eszter, aki 20 éve képviseli a felpereseket, azt mondja, hogy már a 3., sőt a 4. generáció harcol a jogaiért, a jogtalanul elvett műalkotásokért. Ezzel szemben Magyarország amerikai ügyvédje azt állítja, hogy a műkincsek törvényes vásárlás, örökség, illetve a tulajdonjog szabályos alkalmazása folytán jutottak a magyar állam tulajdonába. Az mindenesetre tény, hogy amikor a szövetségesek 1945 után visszaadták a vagyon egy részét, akkor azt feltételezték, hogy azok visszakerülnek a családhoz. Ehelyett azonban több múzeumban kötöttek ki, bár az örökösök szerint egy ideig ott volt alattuk a felirat: a Herzog-gyűjtemény darabja.

Mindkét fél úgy látja, hogy a per még évekig elhúzódhat az Egyesült Államokban. David de Csepel, Hercog dédunokája, aki a pertársaság vezetője, úgy nyilatkozott, hogy ő 54 éves és nem szeretné, ha a következő nemzedéknek is még ezzel a kérdéssel kellene foglalkoznia. 

 

2020. október 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az Economist Biden mellett

De a legfőbb gond vele az, hogy átgázolt az amerikai értékeken. Ily módon hihetetlen módon ártott >

Tovább

Brüsszelnek nincs választása: bemegy Orbán utcájába

A 27-ek együtt találták ki az alapot és az csak akkor kezdheti meg működését, ha minden >

Tovább

Orbán csak blöfföl

Amikor az újjáépítési csomag, illetve a következő költségvetés megvétózásával fenyegetőzik. Elemzésében a főváros brüsszeli képviseletének vezetője >

Tovább

A képzelt pszichiáter

Nincs abban semmi meglepő, hogy Semjén önmagához, mentalitásához és világlátásához abszolút következetesen a cári Oroszország és >

Tovább

Választások utáni válság lehetséges Amerikában

Timothy Garton Ash a Financial Times-ban azt tanácsolja, hogy a demokratikus világ készüljön fel, mert az >

Tovább

A média visszalengyelesítése magyar módra

A Washington Post szerkesztőségi állásfoglalásában arra figyelmeztet, hogy a lengyel kormány módszeresen zárkózik fel a magyar >

Tovább

Az echte magyar keresztény-úri polgárság

Azon tűnődöm, vajon mit szólnának ahhoz ezek a keresztény-konzervatív polgárok, ha például a Bogár Lászlót (korábban >

Tovább

Zenebohóc a szimfonikusok között

A magyarországi olvasó valószínűleg nem ismeri azt a nagyszerű érzést, ami akkor tölti el a szlovák >

Tovább

Orbán ingadozik a korbács és a mézesmadzag között

Az önmagát illiberálisnak nevező Orbán ritkán kerül szembe ilyen fizikai ellenállással, miközben egyre inkább kiterjeszti befolyását. >

Tovább

Libération: A színművészeti egyetemisták nem hátrálnak

Karsai György, aki két évtizeden át volt az iskola tanára, ahhoz hasonlítja a helyzetet, mintha egy >

Tovább

Orbán emeli a tétet az amerikai elnökválasztásban

A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezető német jobboldali lap ezt azzal magyarázza, hogy a Fidesz közeli sajtó >

Tovább

Jó pár vezető szívná a fogát a világban, ha Trump veszítene

Így Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Törökország, Kína, Oroszország, Brazília, Izrael, valamint Magyarország és Lengyelország első embere. Sok kormány >

Tovább