2024. április 27. szombat
Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Semmibe vett jogszabályok

Foglakozik-e valaki a magyar nyelv hivatalos használatával?

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Semmibe vett jogszabályok

Mindez nem volt elég jelzés a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) és a Nyelvhasználati Bizottságának, hogy átfogó és tárgyilagos jelentést készítsenek a magyar nyelv hivatalos használatának gyakorlatáról és az észlelt problémákról, valamint hogy kiálljanak a jogszabályok hatékony alkalmazásért! Nem kell ezen csodálkozni, hiszen a testület véemeszes többségű, amely párt szövetségben van a Szerb Haladó Párttal. Az MNT gyakorlatilag nem él a törvény adta illetékességével! A Magyar Mozgalomhoz tartozó képviselői meddig törvényesítik még a működését? Az anyanyelv hivatalos használatáról és a jogszabályoknak a mindennapi életben alkalmazásáról való lemondás egyúttal a magyar nyelvnek a kiszorítását jelenti a közéletből, de belenyugvást is a beolvadásba. Bozóki Antal:

Az anyanyelv egy nemzetnek, ami a napfény az eleven világnak…

Kisfaludy

Szeptember 8-án Újvidéken ismét megnyílt a Temerin utcában lévő zöld piac.

– A piactér a legrégebbiek közé tartozik a városban, 3000 négyzetméteren 94 pultnál árulhatnának a kofák, mégsem teszik ezt. A piac népszerűsége az elmúlt évtizedben teljesen lecsökkent, ma csupán egy-két eladó kínál zöldségféléket a bejárathoz közeli pultoknál. A visszaesés oka több vonalon kutatható, a környéken nincs elég parkolóhely, ezenkívül a Temerini utcát még nem érte el teljes mértékben a „fejlődés”. […] A városrendezési terv szerint ennek hamarosan be kell következnie, a környék infrastrukturális úthálózati térképe – és ezzel párhozamosan a Temerini utcai piac népszerűségi mutatói is – gyökeresen meg fognak változni, közli a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) hivatalos lapja, a Magyar Szó.

Az írásból azt is megtudjuk és a felvételen is jól kivehető, hogy a piacot a Tržnica, vagyis a Piac Kommunális Közvállat működteti. Az is szembetűnő, hogy a bejárat feletti táblán a felirat csak szerb nyelven és cirill írással készült.

Újvidék város statútumának 6. szakasza szerint „a Város területén hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill írás. A Városban hivatalos használatban van a magyar a szlovák és a ruszin nyelv valamint írásmód is”.

A nemzeti kisebbségek nyelvei és írásmódjai hivatalos használatáról a hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény rendelkezik.

Hivatalos nyelv- és íráshasználatnak, a törvény 2. szakaszának értelmében, „az állami szervek, az autonóm tartomány szervei, a városok és községek szervei (a továbbiakban: szervek), a közmegbízatást végző intézmények, vállalatok és egyéb szervezetek (a továbbiakban: közmegbízatást végző szervezetek) munkájában való nyelv- és íráshasználat minősül.

Az idézett szakasz 2. bekezdése szerint „hivatalos nyelv- és íráshasználatnak minősül „a közvállalatok és közszolgálatok, valamint más szervezetek munkájában alkalmazott nyelv- és íráshasználat is, ha azok a törvényben meghatározott teendőket látják el”.

A konkrét esetre vonatkozóan fontos még a törvény 3. szakaszának 2. bekezdése is, miszerint „hivatalos nyelv- és íráshasználatnak minősül a következő nyelv- és íráshasználat is: a helységnevek és egyéb földrajzi nevek, a terek és utcák nevének, a szervek, szervezetek és cégek nevének kiírása, a nyilvános felszólítások, a nyilvánosság értesítésének és figyelmeztetésének közzététele, valamint az egyéb közfeliratok kiírása”.

A hatályos jogszabályok és a mindennapi gyakorlat alapján arra a megállapításra lehet jutni, hogy Újvidéken nem alkalmazzák a nemzeti kisebbségek hivatalos használatát biztosító jogszabályokat! A városban számos más példa is van erre, mint ahogy a fotókon is látszik.

A 2012. szeptember 12-én hatalomra került Szerb Haladó Párt (SNS/SZHP) és a Miloš Vučević által irányított városi vezetés úgy döntött, Újvidék „kultúrájának, hagyományainak és szellemiségének megőrzése érdekében (2013. január 8-ától – B. A. megj.) cirill feliratokkal közlekednek majd a városi buszok”. Ez volt a multikulturalizmus felszámolásának a kezdete Újvidéken.  

Az újabban épített vagy létrehozott intézményeken, vagy amikor a régi feliratokat lecserélik, már szinte kizárólagosan csak cirill betűs feliratok kerülnek a cégtáblákra.  A város alapszabályának magyar nyelvű szövegét is hiába keresni a honlapon (mint például Szabadka városét is).

Az Újvidéki városi képviselő-testületben Kiss Gyula és Ladisity Melinda „a Vajdasági Magyar Szövetséget (amit a haladó párt alosztályának/fiókszervezetének is neveznek – B. A.) és az újvidéki magyarság érdekeit képviselik”. A közfeliratok is ékesen mutatják, milyen eredménnyel. (Kiss Gyula az előző mandátumban is városi önkormányzati képviselő volt, amikor határozatot hoztak az 1944/45-ös ártatlan áldozatoknak állítandó emlékműről, amelyik nem lesz „se magyar, se Makovecz”.)

A magyar nyelvnek a közéletből való lassú eltűnése, a hivatalos használatának gyakori mellőzése, a helységnévtáblák magyar nyelvű feliratának elterjedt megrongálása, a „magyar feliratok kizárólag szerbre cserélése” nem ritka eset Vajdaság szerte. A közigazgatási szervek munkájára is számos panasz elhangzott a hivatalos nyelvhasználattal kapcsolatosan.

Mindez nem volt elég jelzés a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) és a Nyelvhasználati Bizottságának, hogy átfogó és tárgyilagos jelentést készítsenek a magyar nyelv hivatalos használatának gyakorlatáról és az észlelt problémákról, valamint hogy kiálljanak a jogszabályok hatékony alkalmazásért! Nem kell ezen csodálkozni, hiszen a testület véemeszes többségű, amely párt szövetségben van a Szerb Haladó Párttal. Az MNT gyakorlatilag nem él a törvény adta illetékességével! A Magyar Mozgalomhoz tartozó képviselői meddig törvényesítik még a működését?

Az anyanyelv hivatalos használatáról és a jogszabályoknak a mindennapi életben alkalmazásáról való lemondás egyúttal a magyar nyelvnek a kiszorítását jelenti a közéletből, de belenyugvást is a beolvadásba.

 

2020. szeptember 20.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább