Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Orbán Viktor mint ma született bárány
Magyarország mint vegytiszta jogállam? Budapest most ezt a képet igyekszik terjeszteni magáról, ám igazából rossz bohózatot látunk a járvány árnyékában. A miniszterelnök a kétharmad révén azt teszi, amit csak jónak lát. A különleges jogosítványok erődemonstráció bemutatására szolgáltak. Most úgy adja vissza azokat, hogy hatalma semmit sem változik. Ezzel azonban csak saját magát leplezi le. A demokráciával nem szokás játszogatni, ám a politikus megint csak gyurmának tekintette a demokráciát és a hatalmi ágak megosztását, amit kénye-kedve szerint formálhat. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Süddeutsche Zeitung
A legnépszerűbb német lap úgy véli, hogy Orbán megmutatta mind az ellenzéknek, mind az EU-nak, milyen messzire el tud menni, mert csak tőle függ, hogy mit csinál. Mindenesetre június 20-án véget ér a kísértetjárás, azaz a szükségállapot, bár a vírus továbbra is itt van. A miniszterelnök onnantól kezdve nem irányíthatja dekrétumokkal a magyarokat. A politikus az engedményt a ragály elleni küzdelem sikerével indokolja és kárörvendően mutogat a bírálókra, akik azzal vádolták meg, hogy a különleges felhatalmazás birtokában ki akarja forgatni sarkaiból a demokráciát.
Orbán Viktor mint ma született bárány, akit üldöznek? Magyarország mint vegytiszta jogállam? Budapest most ezt a képet igyekszik terjeszteni magáról, ám igazából rossz bohózatot látunk a járvány árnyékában. A miniszterelnök a kétharmad révén azt teszi, amit csak jónak lát. A különleges jogosítványok erődemonstráció bemutatására szolgáltak. Most úgy adja vissza azokat, hogy hatalma semmit sem változik. Ezzel azonban csak saját magát leplezi le. A demokráciával nem szokás játszogatni, ám a politikus megint csak gyurmának tekintette a demokráciát és a hatalmi ágak megosztását, amit kénye-kedve szerint formálhat.
NZZ
A kommentár arra figyelmeztet, hogy egységesebb politikára, egyben differenciáltabb bírálatra van szükség Orbán Viktorral szemben, mert az csak neki kedvez, ha téves képet festenek róla. Jelenleg ugyanis áldozatnak állíthatja be magát a rendkívüli állapot miatt támadt felzúdulás jóvoltából. És ugyan megválik a különleges felhatalmazástól, de a szópárbaj megy tovább. Az persze jó hír, hogy vége a szükséghelyzetnek, mert ez azt jelenti, hogy szerencsésebben lezajlott a járvány, mint ahogy attól sokan féltek. Ezen kívül fontos, hogy a magyar kormány a lehető leghamarabb visszaszolgáltatja a potenciálisan diktátori jogosítványokat, amelyeket a kétharmaddal megadatott magának.
Két hónapja nagy volt a felháborodás a korlátlan időre szóló jogkör, a rendeleti kormányzás, a választások elhalasztása és a rémhírterjesztésért előirányzott kemény büntetés miatt. Ám Orbán és hívei most joggal panaszolják fel, hogy az ellenzék, de Tusk is túloztak, amikor arra beszéltek, hogy az ország átcsúszik önkényuralomba. Továbbá párhuzamot vontak azzal, ahogyan a nácik annak idején megragadták a hatalmat.
Mégis furán hangzik, hogy a miniszterelnök most bocsánatkérést követel, és úgy tünteti fel, hogy alaptalan, példátlan támadások, valamint dezinformációs kampányok áldozata. A Fidesz ugyanis olyan törvényhozási tűzijátékra használta a rendkívüli hatalmát, ami csak részben kapcsolódott a Covid-19 visszaszorításához. Legyen szó akár a különleges gazdasági övezetek létesítéséről vagy a személyes adatok megszerzésének megkönnyítéséről. Vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal részleteinek titkosításáról.
Egyik jogszabály sem rúgja fel a demokráciát, ám növeli Orbán köreinek hatalmát. A politikus 2010 óta lépésről lépésre terjeszti ki befolyását. Időnként taktikai engedményeket tesz, ha túl nagy az ellenállás, de közben hevesen nekimegy az ellenfeleinek. Az utóbbi három hónap eseményei tökéletesen beleillenek ebbe a képbe. A következmények azonban végzetesek, mert szétrombolják a bizalmat. Megfigyelők „hidegháborúról” beszélnek, amelyben mindkét fél a legrosszabbat feltételezi a másikról. Egyre inkább a polarizálódás felé tart az Európához fűződő viszony is. Külföldi sajtóorgánumok és politikusok reflexszerűen követelik a Bizottság kemény fellépését, de közben nem nézik, hogy mennyire van arra mód.
Hogy most lassan vége a kivételes állapotnak, az esélyt kínálna a retorika visszafogására. Viszont minden felhajtás nélkül hitelt érdemlően lehet figyelmeztetni azokra a körülményekre, amelyek tényleg gondot jelentenek Magyarországon. Így a gumiparagrafusra, amelynek alapján üldözni lehet az álhírek terjesztőit. Hiszen a közelmúltban végrehajtott letartóztatások mutatják, hogy itt egy olyan szürke zóna keletkezett, amit a megfélemlítésre lehet kiaknázni.
Az árnyaltabb bírálat egyben megnehezítené Orbánnak, hogy jópontokat szerezzen a róla alkotott európai torzképpel. Hiszen a brüsszeli milliárdok jócskán elősegítették hatalma megszilárdítását. A szoros német gazdasági kapcsolatok pedig gátolják, hogy az EU határozottabban felléphessen Budapest ellen. Ez azonban nem tartja vissza a kormányfőt attól, hogy az ország egyetlen védelmezőjeként jelenjen meg, az állítólagos sötét brüsszeli erők és a hazafiatlan ellenzék ellenében. A választóknál bejön ez a szerep. Ezért itt volna az ideje, hogy az európaiak betemessék az árkot a kritikus retorika és a hiányzó politikai akarat között.
Kurier
Magyarországon véget ér a szükségállapot, Orbán hatalma azonban tovább nő. A politikus a rendkívüli jogkörrel csak még jobban meggyengítette az ellenzéket. 8 hét alatt összesen 118 rendeletet adott ki, gyakorlatilag a Parlament áldása nélkül. Hogy ehhez megkapja a felhatalmazást, az gyerekjáték volt az illiberális demokrácia élharcosa számára, hiszen kétharmada van. De akkor meg mi szüksége volt rá? Leginkább az, hogy ily módon alá tudta támasztani állítását, miszerint a baloldal gátolja a hatékony küzdelmet a koronavírus ellen.
Úgy néz ki, hogy az üzenet át is ment: március közepe óta a Fidesz 2 %-ot erősödött a közvélemény kutatásokban és már 53 %-nál jár. A szocialisták ugyanakkor 9-ről 4 %-ra estek vissza. A kormányfő most bocsánatkérést vár az EU-tól is, amelytől csupán vértelen bírálatra futotta. Ugyanakkor a dekrétumokat törvénybe foglalhatják, így érvényben maradnak. Ezt már belengette az igazságügyi miniszter. Vonatkozik ez pl. arra, hogy kemény büntetés jár „hamis hírek” terjesztéséért.
FAZ
A bajor CSU vezetője úgy ítéli meg, hogy Európa válaszúthoz érkezett: a tagállamok vagy segítenek egymásnak, vagy még az is elképzelhető, hogy Olaszország követi a brit példát. Söder ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy beláthatatlan kihatása volna, ha jönne a járvány újabb hulláma és ez további korlátozásokat tenne szükségessé. Európa ugyanis nem engedhet meg magának még egy mentőcsomagot. A politikus hangsúlyozta, hogy újra ki kell találni az egész EU-t, mert nem csupán a kórokozó, hanem a nacionalizmus is ragályszerűen terjed. Ezért új alapokra kell helyezni az összefogást. Ami magában foglalja, hogy gyorsan és szívósan neki kell látni az újjáépítésnek. Nem szabad, hogy újra működésbe lépjenek a régi reflexek.
A segélycsomag kapcsán úgy látja, nem szabad a német-francia csomagban szereplő támogatásokat régi adósságok kifizetésére fordítani. A cél a digitalizálás, a technológia és az infrastruktúra fejlesztése. Viszont ha nem nyúlnak a betegség miatt nagy bajban lévő országok hóna alá, akkor széteshet az unió. Így az is belefér, hogy a földrész a végén idegen hatalmak játékszere lesz. Jelenleg azonban az fenyeget leginkább, hogy Európa elhagyja a nemzetközi színpadot, ám ez nagy csapás lenne az olyan értékek számára, mint a szabadság, emberi jogok és a demokrácia. De már csak önérdekből is segíteni kell az olaszoknak és a spanyoloknak. A két állam nélkül azonban nincs EU, nem volna értelme. Olaszországot nem szabad átengedni a Salvini-féle populistáknak. Mert a végén az unió romjai fölött állunk. Most nem szabad csődöt mondani. Az európai örökség és jövő forog kockán.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >