2020. február 21. péntek
Ma Eleonóra, Zelmira, Péter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Keresztényi kötelességének tekinti...

Keresztényi kötelességének tekinti...

Sokan Szabadka közelében várakoznak, ahol a helyi magyar kisebbség protestáns lelkésze, Varga Tibor igyekszik némi meleghez juttatni őket. Tűzhelyeket állít fel ott, ahol vesztegelnek, mert úgy gondolja, nem jó az, ha kilökik a hidegbe ezeket az embereket. Keresztényi kötelességének tekinti, hogy segítsen a bajbajutottaknak. Azt mondja, a népek sokszor többet törődnek az állatokkal, mint az emberekkel, ami fáj neki. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

BBC

Egy 14 éves menekült szerint nemrégiben ugyan átjutott a magyar határzáron, de elkapták, megrugdosták. Arra kényszerítették, hogy mezítláb gyalogoljon, hideg vízzel öntötték nyakon. Társai azt mesélik, nekik is hasonló élményeik voltak a magyar oldalon. A hivatalos magyar reakció az a vádakra, hogy a katonai és rendőri egységek már hatodik éve védik a schengeni határokat az illegális migránsoktól, minden erőszak nélkül. Az országban folyamatosan érvényben van a szükséghelyzet, de a keményvonalas Orbán Viktor úgy érzi, hogy jogosan hozták meg a szóban forgó intézkedéseket, annál is inkább, mivel bármikor újraindulhat az invázió. Ám akik megpróbáltak magyar területre lépni, azok gyakran számolnak be rendőri brutalitásról, miután kísérletük kudarcot vallott és visszatoloncolták őket Szerbiába. Az éhenhalástól az menti meg őket, hogy időnként kapnak rizst, cukrot, kenyeret és olajat. 

A magyar határőrség már új migránshullámról beszél, mert naponta hozzávetőleg 100-an próbálnak meg bejutni az országba Szerbiából és Romániából. Úgy hogy a távoltartásukra a kormány erősítést küldött a térségbe, beleértve egy katonai hajót, amely a Tiszán járőrözik. Egyesek ugyanis gumicsónakon igyekeznek elérni a magyar partot, miután a szárazföldi szakaszon szögesdrót állja útjukat. Sokan Szabadka közelében várakoznak, ahol a helyi magyar kisebbség protestáns lelkésze, Varga Tibor igyekszik némi meleghez juttatni őket. Tűzhelyeket állít fel ott, ahol vesztegelnek, mert úgy gondolja, nem jó az, ha kilökik a hidegbe ezeket az embereket. Keresztényi kötelességének tekinti, hogy segítsen a bajbajutottaknak. Azt mondja, a népek sokszor többet törődnek az állatokkal, mint az emberekkel, ami fáj neki. Ő szeretettel és gondoskodással szeretne enyhíteni a rettenetes körülmények között élő menekültek helyzetén.

Segélyszervezetek szerint nagyjából 500-an élnek lepusztult házakban, Szabadkán és környékén.

Politico

A néppárti képviselők többsége a Fidesz ellen voksolt tegnap az Európai Parlamentben és ez arra utal, hogy egyre nagyobb a szakadék a pártcsalád és Orbán Viktor között. Az ár immár ellene fordul. A kereszténydemokraták soraiból 99-en támogatták az indítványt, amely elmarasztalta az Európai Tanácsot, miután az nem tesz hatékony intézkedéseket a magyar és a lengyel jogállami gondok megoldására. A határozat alapvetően jelképes jelentőségű, de hogy igen sok német és osztrák, valamint holland, ír, román, máltai, portugál és finn EPP-képviselő mellette volt, az jelzi, hogy a magyar párt mind inkább elidegenedik a középjobb frakciótól. Ennélfogva Orbán mostanában már nyíltan azt pedzegeti, hogy más pártcsaládhoz igazol át.    

De azért még akadnak szövetségesei ezen a táboron belül: összesen 24, nem magyar néppárti politikus elvetette a javaslatot, főleg olaszok, spanyolok és franciák, míg 21 tartózkodott.  A finn Petri Sarvamaa arról beszélt, hogy a szavazás megmutatta: a Fidesz immár nem elfogadható a csoport számára, és 75-80 % kész ajtót mutatni a magyar pártnak, még akkor is egy részük később mégiscsak hiányolná Orbánt. De a lényeg, hogy egyértelmű többség hajlandó búcsút inteni neki.

Bloomberg

Szövetségesei magára hagyták a magyar kormányt, amikor az EP elmarasztalta Magyarországot és Lengyelországot a jogállam helyzete miatt, így Orbán Viktor közelebb került ahhoz, hogy kilépjen az Európai Néppártból. Az ugyanis megszavazta a határozatot, amely sürgeti, hogy az unió tegyen határozottabb lépéseket a demokratikus visszalépés feltartóztatására a két államban, mert ami eddig történt, az nem vezetett semmiféle javuláshoz. A képviselők nagy többsége azt is szükségesnek tartja, hogy hozzanak létre új mechanizmust, mivel a jelenlegi eszközök nem elégségesek a tilosba tévedő államok megrendszabályozására. Az EPP pártjainak túlnyomó többsége támogatta az indítványt. A jelentés emlékeztet arra, hogy a miniszterelnök már tárgyalt Lengyelország erős emberével az esetleges strasbourgi együttműködésről.   

Die Welt

A lap úgy értesült, hogy Brüsszel kettős politikát kíván bevetni a visegrádi csoport kapcsán: von der Leyen egyrészt keménységet ígér a jogállam megsértése ügyében, másrészt jól tagolt párbeszédet tervez a négyekkel, messze túlmenve azokon a témakörökön, amelyek idáig napirenden voltak a két fél között. A cél a kölcsönös tisztelet és az, hogy a két oldal jobban odafigyeljen a másikra. Mert akkor enyhülne a viszony. Ennek megfelelően magas rangú európai politikusok, illetve biztosok az eddiginél többször akarnak ellátogatni az új tagállamokba, továbbá kiegyensúlyozott migrációs és felzárkóztatási politikát irányoznak elő, nehogy azt Keleten sértésnek vegyék.

Von der Leyen azonban nem szándékozik engedni a jogállami elvektől, beleértve a szólásszabadságot, valamint az igazságszolgáltatás szuverenitását. Itt nincs kompromisszum. Megy tovább az eljárás a 7-es paragrafus alapján. Brüsszel a héten fordult az Európai Bírósághoz a lengyel bírósági reform miatt. Az EP költségvetési ellenőrzési bizottságának CSU-s elnök asszonya pedig azt szorgalmazta, hogy maradéktalanul tisztázzák: követett-e el Babis üzleti érdekeltsége visszaéléseket az uniós szubvenciók kapcsán. Vagyis Brüsszel nem kíván lazítani a szorításon, amikor valamely tagállam megsérti a demokratikus normákat. Csak éppen a Bizottság elnöke ésszerűbben és stratégiailag bölcsebben akar eljárni, mint Timmermans. A hangsúlyt inkább az új megfigyelési mechanizmusra helyezné, nem pedig a jogállami eljárásra. 

Most Ausztria kísérletezik azzal, ami Merkelnek nem sikerült, hogy ti. összebékítse Kelet-Európát és az unió többi részét. Törekvését támogatja a Bizottság elnöke. A német kancellár azért nem jön szóba ennél a szerepkörnél, mert már csak legfeljebb 20 hónapig lesz hivatalban és a keletiek szerint elszúrta a menedékpolitikát. Azon kívül támogatja a kötelező kvótákat. Lehet, hogy Kurz ez ügyben is igyekszik elboronálni a dolgokat.  Orbán szerint ugyanakkor nagyon is elképzelhető, hogy modellül szolgál Európa számára a konzervatív-zöld osztrák szövetség. Számára nagy sikert jelentene, ha a Bizottság a migráció kapcsán azt csinálná, amit a visegrádiak is követelnek. Ha így lesz, az nagyot lendítene kompromisszumkészségén olyan témákban, mint a következő költségvetés, az éghajlat politika és a közös európai védelem.

FAZ

Orbán Viktor úgy nyilatkozott a prágai tanácskozás után, hogy az megerősítette véleményében, mármint hogy Ausztria természetes partner Magyarország és a V4-ek számára. Kijelentése a migrációra vonatkozott, ami nála mindig fókuszban van, jóformán bármiféle szövetségi kérdésről is essék szó. Örömmel beszélt arról, hogy az osztrákok együtt akarnak működni a négyekkel biztonsági kérdésekben. Merthogy a menekültek, akik keresztülhaladtak Magyarországon előbb vagy utóbb úgyis Ausztriában, illetve Németországban bukkantak fel. Bécs ugyanakkor segített a határokat megvédeni.

Ott viszont már megmutatkoztak az ellentétek, hogy az osztrákoknak, nettó befizetők lévén, semmi kedvük sincs, hogy a tagállamok növeljék hozzájárulásukat az uniós költségvetéshez. Még nagyobb a vita a nukleáris energia hasznosításáról. Az atomerőművek elutasítása immár az osztrák nemzeti identitás szerves része, akárcsak a semlegesség, noha az ország mindkét területen élvezi a szomszédok nyújtotta előnyöket.

Miközben Prágában az öt politikus nem győzte egymás vállát veregetni, Strasbourgban határozatot fogadtak a magyar és a lengyel jogállamról. A döntés ugyan jogilag nem kötelezi a címzett Európai Tanácsot semmire sem, mégis politikai jelzést küldött. Az osztrák néppártiak egyöntetűen megszavazták, míg néhány német uniós képviselő tartózkodott. A demokrácia a cseh fővárosban hivatalosan nem szerepelt napirenden. Kurz azonban utalt arra, hogy megvitatták, milyen fontos is betartani a szabályokat, a jogállamiságtól kezdve, Maastrichton át egészen a Dublini szerződésekig. Ez jól rávilágít, mekkorát kell spárgáznia Ausztriának hídépítőként.

Neue Zürcher Zeitung

Az osztrák kancellár Prágában próbált ugyan hidat építeni a visegrádi államok felé, de az árok csak mélyebb lett. Kurz ugyan azon van, hogy közvetítsen a Kelet és Nyugat között, de az eredmény meglehetősen soványka, és nem erősödik a kölcsönös tisztelet. Pedig úgy lép fel, mint meggyőződéses európai, illetve a V4-ek szövetségese, utóbbi a sok megpróbáltatásnak kitett migrációs politika kapcsán értendő. Ugyanakkor tisztában van azzal, milyen jelképes jelentősége van az euroszkeptikus államok összefogásának. Erre von der Leyen is rájött és a kapcsolatok javításában számít az osztrák közvetítésre, mind a menedékpolitika, mint a környezetvédelem területén.

Ám Kurz az atomenergia ügyében nemigen alkalmas erre a feladatra.  A magyar, a cseh és a szlovák vezetés különösen környezetbarátnak tartja az atomenergiát és támogatást követel a nukleáris erőművek számára.  Az osztrák fél évek óta vitázik Prágával és Pozsonnyal két határ menti reaktor miatt.

De eltérnek az érdekek a következő hosszú távú EU-költségvetés kapcsán is, ez ugyancsak kiderült Prágában. A visegrádiak a Brexit ellenére hallani sem akarnak a támogatások csökkentéséről, Bécs viszont nem kíván többet befizetni a közösbe. Ugyanakkor a tegnapi egyeztetésen tanácsosabbnak látták, hogy szóba se kerüljön a jogállam. Kurz ebben a kérdésben a Bizottságot pártolja, itt ugyancsak erős korlátokba ütközik a hídépítés.  Brüsszel ugyan évek óta próbálkozik ezen a területen, de a helyzet csak egyre rosszabb lesz. Magyarország már kész tényeket teremtett a polgári társadalom elleni fellépéssel. A lengyelek pedig folyamatosan támadják az igazságszolgáltatás önállóságát és ezzel veszélyes irányba viszik a dolgokat. Ezen nem segítenek a Bécsből elhangzó szép szavak sem. Annál többet számítanak viszont az Európai Bíróság ítéletei.

Egyáltalán nem világos, miként akar Budapest és Varsó tekintélyvesztés nélkül kikeveredni a slamasztikából. A Fidesz részéről szintén a tekintélyelvűség irányába mutat, hogy erősen megkérdőjeleződött a párt tagsága az EPP-ben. Sorra jönnek a hírek, hogy Orbán kilépéssel akar elébe vágni a kizárásnak. Meg hogy jobboldali-nemzeti pártcsaládot akar életre hívni. De jelezte, hogy döntésében nagy szerepet játszik, mit hall Kurztól Prágában. Nos, a kancellár nem sokat tud felmutatni a viszály kapcsán. A döntést Tusk hozza meg, de túl nagyok az ellentétek a mérsékelt konzervatívok és a szélsőjobb között. Kurz szövetsége pontosan ezen bukott el odahaza az FPÖ-vel. Ez pedig aligha növelte befolyását Orbánnál. 

Washington Post/Yahoo/AFP

Ausztria nem tudta megnyerni keleti szomszédjait annak, hogy fokozatosan mondjanak búcsút az atomenergiának.  Kurz, aki odahaza a napokban a környezetvédőkkel hozott létre koalíciót, Prágában találkozott a V4-ek vezetőivel és kénytelen volt elismerni, hogy azok másként képzelik el a maguk zöld programját. Mint mondta, abban egyetértettek, hogy át kell térni a környezetbarát energiaforrásokra, ám az osztrák elképzelésekben ehhez nem szerepelnek nukleáris erőművek. A szlovák kormányfő azt hangoztatta, hogy minden államnak szuverén joga dönteni a saját energiatermelésének szerkezetéről. Egyébként országa éppen két reaktort épít Mohiban. A csehek 2036-ra akarnak létrehozni új egységet Dukovanyban, és Babis azt hangoztatta a prágai egyeztetés házigazdájaként, hogy máskülönben nem tudják elérni a klíma semlegességet. Egyébként náluk két atomerőmű is van. Az pedig közismert, hogy Magyarország milyen mértékben függ Pakstól.

Der Standard

Az osztrák kormányfő jól választotta meg az időpontot, hogy ismételten jelezze: hídépítő akar lenni a Kelet és Nyugat között. Még akkor is, ha a törésvonalak régóta nem csupán az egykori Vasfüggöny mentén futnak. De a V4-eknek is kell egy külső közvetítő, akivel egy követ fújnak pl. a migráció ügyében. Ráadásul von der Leyen is ösztökélte Kurzot, hogy vonja be jobban a négyeket az európai kérdések megvitatásába. De minden jó szándék ellenére az derült ki, hogy igen gyorsan előtérbe kerülhetnek a régi ellentétek. Ezúttal a klímapolitika, egészen pontosan az atomenergia volt a viszály almája. A vendég ugyanis nem szeretné, ha klímasemlegesség elérését szolgáló uniós alapból reaktorokat finanszíroznának. A visegrádiak ezt másként látják, megoldás nincs a láthatáron.

A feleket összeköti viszont a migráció, mivel Ausztria hasonló állásponton van ebben a kérdésben, mint keleti szomszédjai, ugyanakkor jók a kapcsolatai a nyugati partnerekkel. Főként a Néppárttal, amelyben az orbáni Magyarország már a szélsőjobb legszélére manőverezte magát, ám vezetője szót tud érteni Kurzzal. Hogy azután éppen a környezetvédelem tépi fel a régi árkokat, az éppenséggel nem teszi egyszerűbbé a sokat hangoztatott „árokbetemető” szerepkört.

Yahoo/AFP

A hírügynökség azt találta az Orbán-kormány honlapján, hogy Magyarország kereszténydemokrata alapokon kívánja megközelíteni a globális felmelegedés kérdését. A most közzétett éghajlat változási stratégia azt irányozza elő, hogy főleg az atom- és napenergia révén 2030-ra karbon semleges legyen az energiatermelés. Maga is miniszterelnök is azt fejtegette a minap, hogy kereszténydemokrata irányvonalat kíván követni ezen a területen. A jelzőt gyakran használja, ideértve amikor keményen szembeszáll a muzulmán bevándorlással. Ellenfelei szerint viszont ez utóbbi álláspontja rasszista és nacionalista. 

Kaderják Péter, az illetékes államtitkár úgy nyilatkozott az AFP-nek, hogy a természet megőrzése azt jelenti: megóvnak valamit, amit Isten teremtett. Mindenesetre a fejlemény arra utal, hogy Orbán hangot váltott, mert idáig a fideszes politikusok ambivalens nézeteket hangoztattak a klímaváltozás kapcsán. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója az új felfogást annak tulajdonítja, hogy a kormányfő nem szeretné, ha az éghajlat védelme kizárólag a baloldal témája lenne, akár Magyarországon, akár Európában. Ezért most konzervatív, jobboldali zöld politikát igyekszik kialakítani.

New York Times/Washington Post/AP

A lengyel igazságügyi miniszter paródiának minősítette a Velencei Bizottság állásfoglalását, miszerint a folyamatban lévő bírósági reform még inkább aláássa a bíróságok függetlenségét és sérti az EU alapelveit. Az Európa Tanács szakértői testületét a varsói Szenátus ellenzéki elnöke kérte fel, miután a felsőház éppen most tárgyalja a tervezetet. Ám mivel a vélemény a többi közt azt tartalmazza, hogy a készülő jogszabály korlátozza a bírák véleményszabadságát, valamint egyesülési jogát, az igazságügyi tárca vezetője kijelentette, hogy itt kioktatásról van szó és az sértő Lengyelországra nézve. Egyben kétségbe vonta a Bizottság tagjainak hozzáértését. De ettől még azok úgy gondolják, hogy meg kell semmisíteni a leendő törvényt és vissza kell térni ahhoz kinevezési rendszerhez, amely a bírák esetében a PiS hatalomra jutása előtt volt érvényben. Merthogy máskülönben csak tovább romolhat a helyzet.

Frankfurter Rundschau

A kommentár úgy ítéli meg, hogy Lengyelországban a minden a tét: a vitatott igazságügyi változások ugyan kudarcot vallhatnak az Európai Bíróság miatt, de Varsó egyenesen keresi az ütközés lehetőségét, noha egyre nagyobb nyomás nehezedik rá a bírók ügyében. Ám véleményét aligha befolyásolja az Európai Parlament tegnapi határozata, miszerint a lengyel és a magyar kormány megszegi a közös értékeket és ily módon aláássa az EU hitelességét. Tehát ez is mutatja, mi forog kockán.

Kaczynski azonban a Bizottság minden próbálkozása ellenére megy tovább a maga útján, igyekszik minél nagyobb befolyás alá vonni a 3. hatalmi ágat. Jelezte, hogy kitart a kérdéses jogszabály mellett, döntsön akárhogyan is az Európai Bíróság. Merthogy szerinte itt belpolitikai ügyről van szó. De ezt pl. a német Alkotmánybíróság elnöki tisztének várományosa is másként látja. Ha pedig az Európai Bíróság is így dönt, az rettenetesen rontana Varsó és Brüsszel kapcsolatán. Ám ha a PiS valóban megmakacsolja magát, akkor az az uniós alapszerződések nyílt megsértését jelentené – szinte beláthatatlan következményekkel. 

FT

A lap szerint Trump nemigen titkolja, mennyire tiszteli az erős embereket, de jobb óvatosnak lenni annak kapcsán, hogy nagyra becsüli Putyint, Hszit, Erdogant és a többieket. Terveiből ugyanis sokat elárul, hogy dicshimnuszt zeng a tekintélyelvű vezetőkről, akik életük végéig hatalmon akarnak maradni Pekingben, illetve Moszkvában. Orosz kollégájáról soha egyetlen rossz szót nem ejtett ki a száján nyilvánosan. Ugyanakkor ez egyáltalán nem áll azokra az európai vezetőkre, akiket demokratikusan választottak meg. Ha az elnök újrázni tud  novemberben, az azt bizonyítja majd, hogy következmények nélkül mondhat és tehet bármit. Azzal pedig meg is kezdődhet a fékek és ellensúlyok lebontása.

Ennek legjobb bizonyítéka az volna, ha semmire sem jutna az alkotmányos vádemelés folyamata. Pedig csaknem bizonyos, hogy felmentik a Szenátusban a vádak alól. Akkor azonban csakis a közvélemény tudná megállítani. Ebből a szempontból sokat elárul, hogy mi történik, ha egy tekintélyelvű vezetőnek sikerül újraválasztatnia magát. Ilyenkor gyorsan lekerültek a glaszékesztyűk Kínában, Oroszországban, Indiában, Törökországban Magyarországon és Indiában is. Trump nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy ha meg tudja tartani a Fehér Házat, akkor elsősorban az ellenségeinek kívánja benyújtani a számlát. A történelem azt mutatja, hogy a paranoia meghatározó vonás az erős embereknél. Trump esetében biztos, hogy ragaszkodni akar a hatalomhoz. Ám kérdés, mit tennének a bíróságok, ha egyszer kikerül kezéből a kormányrúd?  

 

2020. január 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hanautól 4 kilométerre

Ezek az áldozatok ugyanolyan bevándorlók leszármazottjai, mint a ma majdnem 1 millió magyar gazdasági bevándorló gyerekei >

Tovább

Politikai pletykák

A rossz hír az, hogy Cornstein romokat hagy maga után. Ilyen tájékozatlan nagykövete Amerikának csak a >

Tovább

Az EU bővítés buktatója, az atavisztikus nacionalizmus

A gondot különösen jól illusztrálja két korábbi, keleti felvételi hullám. Azok során főleg a magyarokról kiderült, >

Tovább

Orbánértékelés, 2020

Az Orbán előtt sorakozó székeken nem ülnek Rubik Ernők. Schmitt Pálok ülnek ott és más udvarhölgyek, >

Tovább

Orbán évértékelő – nemzetközi sajtó

Orbán Viktor a szokásos formáját futja, jobboldali populistaként  manapság pont annyira radikális, mint amennyire mindig is >

Tovább

Jéghideg számítás a romaellenes kampány

Kelet-Európában egyes politikusok a gyakran igen szegény romák ellen uszítanak, hogy ily módon szerezzenek voksokat, ahelyett, >

Tovább

„Nagy franc volt a Dezső”, avagy miért hallgatunk Kosztolányi antiszemitizmusáról az iskolában?

Hogyan tanítsunk Wass Albertet, ha már bekerült az új alaptantervbe? Az a baj, hogy Herczeg Ferenc >

Tovább

Érvényesül-e az ököljog a világban?

Nagy veszélyben van a liberális világrend, a sorsát a novemberi amerikai elnökválasztás dönti el. Jelenleg ugyanis >

Tovább

Hajítsátok végre ki Orbán Viktort!

A magyar miniszterelnök nagy hangsúlyt fektetett a nyugat-balkáni bővítésre is. Jóllehet jelenleg az van előtérben, hogy >

Tovább

Al-Jazeera: Neonácik Budapesten

Fekete ruhában, a saját szélsőjobbos mozgalmuk zászlói alatt koszorúkat helyeztek el az általuk hősöknek tartott fasiszták >

Tovább

Guardian: Macron Európa utolsó reménye

Erőszakos jobboldali alakok, bugrisok és háryjánosok irányítják a dolgokat Indiától, Brazíliától és a Fülöp-szigetektől kezdve, Törökországig, >

Tovább

Pozsonyi dilemmák

Mondjuk ki őszintén, hogy nemcsak a politikusok, hanem a magyar polgárok többsége is így gondolkodik a >

Tovább