2020. február 21. péntek
Ma Eleonóra, Zelmira, Péter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Spiegel: Repedések Orbán hatalmi szerkezetén

Spiegel: Repedések Orbán hatalmi szerkezetén

A Fidesz belső életéről nem tudni semmit. A pártkongresszusok a létező szocializmus ünnepi gyűléseit idézik, ott egyedül Orbán beszéde a fontos. Viktor – a párt, amely nélküle gyorsan szétesne. Ezek után annál meglepőbb, hogy vezető politikusok és párt közeli újságírók a kormányzati stílust kifogásolják, merthogy az arrogáns, az élettől idegen, nem hajlandó párbeszédre, a munka teljesen központosított. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Human Rights Watch

A magyar kormány továbbra is bontja le a demokratikus intézményrendszert és a jogállamot. Erre a következtésre jut a nemzetközi emberi jogi szervezet tavalyi összefoglalója. Bizonyítékképpen legelőször is azt említi meg, hogy ugyan nem lesznek közigazgatási bíróságok, ám az állam számára kellemetlen ügyeket, legyen azok a korrupcióval, a választásokkal, vagy akár a rendőrség valamelyik fellépésével kapcsolatosak, az Alkotmánybírósághoz terelik át, mivel ott a tagok többsége a Fideszhez áll közel.

Megújultak a hivatalos támadások a tudomány szabadsága ellen, az Országgyűlés által elfogadott törvény fokozott állami ellenőrzés alá vonta az MTÁ-t, ily módon a kormány az eddiginél nagyobb mértékben tudja befolyásolni a tudományos kutatásokat és azok finanszírozását.

Továbbra is csak igen korlátozott számban léphetnek be menedékkérők a déli határon a két tranzitövezetbe. ahol az UNHCR szerint több mint 300 embert tartanak őrizetben, köztük kb. 170 gyereket. A korlátozás miatt ugyanakkor ezrek várakoznak szörnyűséges körülmények közepette a túloldalon. Változatlanul gondot jelentenek a visszatoloncolások. Februárban a hatalom visszatért ahhoz a gyakorlathoz, hogy megvonta az élelmet az elutasított menedékkérőktől. Az Európai Emberi Jogi Bíróság 27 esetben szólította fel az Orbán-kormányt, hogy az ne éheztesse ezeket az embereket és a közbenjárásnak meg is lett az eredménye.

A Stop Soros miatt a Bizottság az Európai Bírósághoz fordult, a Néppárt pedig felfüggesztette a Fidesz tagsági jogait. Ugyanakkor változatlanul egyre rosszabb képet mutat a média sokszínűsége, mind több szerkesztőség képviseli a hivatalos irányvonalat, vagy közvetlenül a kormány hatására, vagy azért, mert a kabinethez közeli emberek szerezték meg a tulajdonjogot. A KESMA létrehozása kifejezetten kedvezőtlen fejlemény volt a pluralizmus szemszögéből. A hatalompárti sajtó változatlanul pocskondiázza, befeketíti az ellenzéki újságírókat és orgánumokat.

Az ország továbbra sem csatlakozott a családi erőszak ellen létrehozott Isztanbuli egyezményhez és az EU Alapjogi Ügynöksége szerint semmi újat nem tapasztalni a romák elleni diszkrimináció kapcsán. Az jelentkezik a lakáskörülményekben, az oktatásban és az egészségügyi ellátásban egyaránt.

New York Times/Reuters

Újabb csapás az Orbán-kormányra az Európai Bíróság jogi tanácsadójának szakvéleménye, miszerint az unió szabályainak megsértését jelenti a Stop Soros, tehát, hogy a civil szervezeteknek egy megadott szint felett be kell jelenteniük, milyen külföldi forrásokból kapnak támogatást. Brüsszel több ügy kapcsán is azzal vádolja a magyar vezetést, hogy az egy sor intézkedéssel korlátozza az emberek jogait, és így sérül a bírák, a sajtó és a civil társadalom függetlensége. A hatalom viszont azt állítja, hogy azért folyamodott bizonyos lépésekhez, mert Soros György által segített NGO-k politikai ügyekbe ütik bele az orrukat. A kemény intézkedések láttán az Európai Parlament jogállami eljárást indított. Ha az Európai Bíróság átveszi a szakértő véleményét, márpedig az esetek többségében ez a helyzet, akkor Magyarországnak meg kell változtatnia a jogszabályt, vagy ha arra nem hajlandó, akkor nagy valószínűséggel pénzbüntetés vár rá.

Bloomberg

Orbán Viktor csatát vesztett az Európai Unióval folyó küzdelemben, amely a demokratikus normákról szól, miután a szervezet legfelsőbb bíróságának főügyésze visszadobta a törvényt, amely megszigorítja a külföldi támogatást élvező civil szervezetek működési feltételeit. A pert még két éve a Bizottság indította a luxemburgi testületnél a „hátrányosan megkülönböztető, szükségtelen és jogtalan korlátozások” miatt. A szakvélemény éppen akkor látott napvilágot, amikor közeleg az összecsapás a magyar miniszterelnök és az Európai Néppárt között. A pártcsalád azt mérlegeli, hogy kiteszi a Fideszt a jogállami normák megszegése miatt.

A magyar fél viszont továbbra is ragaszkodik a vitatott jogszabályhoz, mondván, hogy az az ország biztonságát szolgálja és segít átláthatóbbá tenni a külföldről finanszírozott, bevándorlás-barát Soros-szervezetek működését. A jelentés emlékeztet arra, hogy a befektető által életre hívott Nyílt Társadalom Alapítvány regionális irodája éppen a kemény kéz politikája miatt zárt be és költözött Berlinbe.

Die Presse

Úgy néz ki, hogy az Európai Bíróság főügyészének előterjesztése nyomán megbukik a Soros-ellenes törvény, és ez újabb epizód Magyarországon az európai értékekért és a szabad társadalomért folyó birkózásban. Merthogy az állásfoglalás szerint a jogszabály sérti a magánélet tiszteletét, a személyes adatok védelmét, a tőke szabad áramlását, de még az egyesülési szabadságot is. A szabályozás mindenekelőtt a Soros György által támogatott civil csoportokat vette célba, mert a hatalom ily módon igyekezett szabadulni a civilek jelentette bírálatoktól és ellenőrzéstől. A luxemburgi szakértő viszont lesöpörte az asztalról azt a hivatalos érvet, hogy a pénzmosást és a terrorizmust akadályoznák meg ily módon. Rámutat ugyanakkor, hogy a szóban forgó szervezetek súlyos anyagi helyzetben kerülhetnek, ha az intézkedés láttán visszalépnek a határon túli támogatók.

A jelentés emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament ma ismét a magyar és a lengyel jogállam megsértéséről vitázik. Idekapcsolódva idézi a Népszava jelentését, miszerint a kormány meg akarja vonni Budapesttől az uniós támogatásokat a következő pénzügyi időszakban. Ezt egyben azt jelentené, hogy a főváros nem vehetne részt az európai klímavédelmi programban.

Spiegel

Repedések mutatkozik Orbán Viktor tömör hatalmi szerkezetén: neves fideszes politikusok mostanában éles bírálattal jelentkeznek. A magyar állam az eltelt évtizedben szinte teljesen monolitikus lett, a miniszterelnök jóformán korlátlan hatalommal rendelkezik, őt a munkatársak, illetve a hatalomgyakorlás szakértőinek szűk köre veszi körül. Az ellenzék a jelentéktelenségbe süppedt, az igazságszolgáltatást átalakították, így az ország illiberális átépítésének immár semmi sem áll útjában. De ezen belül a kormánypárt is zárt tömbre emlékeztet: csak ritkán bukkannak fel olyan vélemények, amelyek eltérnek a hivatalostól. A belső életről nem tudni semmit. A pártkongresszusok a létező szocializmus ünnepi gyűléseit idézik, ott egyedül Orbán beszéde a fontos. Viktor – a párt, amely nélküle gyorsan szétesne.

Ezek után annál meglepőbb, hogy vezető politikusok és párt közeli újságírók a kormányzati stílust kifogásolják, merthogy az arrogáns, az élettől idegen, nem hajlandó párbeszédre, a munka teljesen központosított. És itt fel lehet sorolni Lázár, Navracsics, Stump vagy éppen Gulyás Gergely nevét. Az önkritika oka az elvesztett önkormányzati választás. Nagy Attila Tibor a Méltányosság Intézettől azt mondja: az eredmény részben azt támasztja alá, hogy az emberek belefáradtak a Fideszbe, részben pedig azt, hogy le lehet váltani a rendszert. Ezért idegességet tapasztalni a hatalom sáncain belül, hiszen két év múlva jön az országos választás. A szakértő szerint azonban a rezsim nincs válságban. Ezt megerősíti Krekó Péter is, mert úgy érzékeli, hogy a dolgok továbbra is a tekintélyelvűség felé haladnak nálunk. És nem szabad lebecsülni Orbán alkalmazkodóképességét. Viszont abból még baj lehet, hogy a pártnak e pillanatban nincs mondanivalója.

Die Welt

A Bizottság elnöke közzétette a részleteket az európai Zöld terv ügyében, de a nagy bizonytalanság ott van, hogy mennyire sikerül a kelet-európai tagokat bevonni az elképzelés végrehajtásába, mármint hogy 2050-ig klíma semleges legyen a földrész. A lengyelek azonnal különleges elbánást és halasztott határidőt kértek, mert náluk javarészt hőerőművek termelik meg a szükséges energiát. A magyar és a csehek nem tagadták meg a tervezet aláírását, de nekik is vannak fenntartásaik és anyagi támogatást követelnek. Az éghajlat védelme egy éve téma Orbán Viktor számára. A kormány a múlt héten hozta nyilvánosságra idevágó programját, de Varsóhoz és Prágához hasonlóan nem gondolja, hogy atomenergia nélkül el lehet érni a nettó nulla széndioxid kibocsátást. A miniszterelnök 150 milliárdra becsülte az átállás költségeit és jelezte, hogy ennek nagy részét az EU-nak kell fedeznie.

Neue Kronen  Zeitung

Ivan Krasztev arra figyelmeztet, hogy a nagyarányú kivándorlás illetve a születések számának visszaesése már a demokráciát fenyegeti Közép- és Kelet-Európában. A neves politológus, aki jó ideje egy osztrák társadalomkutató intézetnél dolgozik, éppen Bécsben, a magyar nagykövetség tőszomszédságában fejtette ki egy előadásában, hogy népességszám drasztikus apadása folytán a kormányok maguk dönthetik el, milyen nemzetet is akarnak. Hiszen immár nem szükséges a bírálókat Szibériába száműzni, elég nyitva tartani a nyugati határokat. Főleg a fiatalok mennek el, ezért az idősek véleménye egyre nagyobb súllyal esik latba, és előbb-utóbb túlsúlyba kerülhetnek a nyugdíjasok.

Kovács András, a Menedék Egyesülettől arról beszélt a rendezvényen, hogy az évezredforduló óta igen nagy méreteket öltött az exodus a visegrádi államokban. Magyarországról a lakosság 6,5 %-a távozott. Egy bosnyák migrációs szakértő azt hangsúlyozta, hogy a jelenségben nem csupán gazdasági megfontolások játszanak közre, fontos az urambátyám-rendszer, valamint a környezet lesújtó állapota is.

Dortmundi Műszaki Egyetem/Süddeutsche Zeitung

Európában a német és a magyar sajtó foglalkozott a legtöbbet a migrációval, de míg az első nagyon is érthető, hiszen Németország az egyik legfőbb befogadó állam a világban,  Magyarország esetében viszont az a magyarázat, hogy Orbán Viktor Merkellel szemben foglalt állást a menekülthullám kapcsán. Így azután a magyar média jó másfélszer annyit foglalkozott a kérdéssel, mint az ügyben központi szereplőnek számító Németország központi lapjai. Ezt az a felmérés állapította meg, amelyet az Otto Brenner alapítvány megbízásából a dortmundi Műegyetemen működő Európai Sajtófigyelő készített el a hozzátartozó 15 társegyetem bevonásával, 17 országban. 2015 márciusa és 18 augusztusa között összesen hat hét termését nézték át.

Eszerint ez idő alatt a magyar sajtóban jó 1500 idevágó anyag jelent meg, de a mennyiség nem csapott át minőségbe. Ezalatt más új tagoknál alig száz cikk szentelt figyelmet a kérdésnek. De még a németeknél is, ahol az FAZ és a Süddeutsche Zeitung megfelelő példányait nézték végig az elemzők, alig több, mint ezer ilyen cikket találtak, pedig Németország kulcsszereplő volt az egész történetben. Lényeges adalék, hogy a keleti sajtó elsősorban a migránsokkal kapcsolatos gondokra és tiltakozásokra összpontosított. Erősen hanyagolta viszont, hogy milyen helyzetben vannak ezek az emberek és miként próbálnak segíteni nekik. Ezzel szemben a német média igen nagy figyelmet szentelt a támogatásnak.   

Viszont mindenütt az volt a jellemző, hogy a balliberális orgánumok kedvezőbben álltak hozzá a kérdéshez, mint a jobboldali-konzervatív konkurencia, és alaphangjuk is pozitívabb volt. Ugyanakkor feltűnő, hogy a jelentésekben legtöbbször csak „statiszta szerep” jut a menedékkérőknek, sokkal nagyobb hangsúlyt élveztek az érintett kormányok. Egyébként a Nemzetközi Sajtófigyelő tavaly megkapta a Wallraff-díjat Németországban. 

 

2020. január 15.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Hanautól 4 kilométerre

Ezek az áldozatok ugyanolyan bevándorlók leszármazottjai, mint a ma majdnem 1 millió magyar gazdasági bevándorló gyerekei >

Tovább

Politikai pletykák

A rossz hír az, hogy Cornstein romokat hagy maga után. Ilyen tájékozatlan nagykövete Amerikának csak a >

Tovább

Az EU bővítés buktatója, az atavisztikus nacionalizmus

A gondot különösen jól illusztrálja két korábbi, keleti felvételi hullám. Azok során főleg a magyarokról kiderült, >

Tovább

Orbánértékelés, 2020

Az Orbán előtt sorakozó székeken nem ülnek Rubik Ernők. Schmitt Pálok ülnek ott és más udvarhölgyek, >

Tovább

Orbán évértékelő – nemzetközi sajtó

Orbán Viktor a szokásos formáját futja, jobboldali populistaként  manapság pont annyira radikális, mint amennyire mindig is >

Tovább

Jéghideg számítás a romaellenes kampány

Kelet-Európában egyes politikusok a gyakran igen szegény romák ellen uszítanak, hogy ily módon szerezzenek voksokat, ahelyett, >

Tovább

„Nagy franc volt a Dezső”, avagy miért hallgatunk Kosztolányi antiszemitizmusáról az iskolában?

Hogyan tanítsunk Wass Albertet, ha már bekerült az új alaptantervbe? Az a baj, hogy Herczeg Ferenc >

Tovább

Érvényesül-e az ököljog a világban?

Nagy veszélyben van a liberális világrend, a sorsát a novemberi amerikai elnökválasztás dönti el. Jelenleg ugyanis >

Tovább

Hajítsátok végre ki Orbán Viktort!

A magyar miniszterelnök nagy hangsúlyt fektetett a nyugat-balkáni bővítésre is. Jóllehet jelenleg az van előtérben, hogy >

Tovább

Al-Jazeera: Neonácik Budapesten

Fekete ruhában, a saját szélsőjobbos mozgalmuk zászlói alatt koszorúkat helyeztek el az általuk hősöknek tartott fasiszták >

Tovább

Guardian: Macron Európa utolsó reménye

Erőszakos jobboldali alakok, bugrisok és háryjánosok irányítják a dolgokat Indiától, Brazíliától és a Fülöp-szigetektől kezdve, Törökországig, >

Tovább

Pozsonyi dilemmák

Mondjuk ki őszintén, hogy nemcsak a politikusok, hanem a magyar polgárok többsége is így gondolkodik a >

Tovább