2024. április 28. vasárnap
Ma Valéria, Péter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A szavakból épített szögesdrót

Magyarország olyan helyzetben van, mint az NDK 1961-ben: a tömegek elmennek, ezért falat kell építeni, csak éppen ezúttal nem szögesdrótból, hanem szavakból. A lényege, hogy Európa véget ér a magyar határon. Ha Berlinbe mész, már a Közép-Keleten találod magad, ha Bécsbe vándorolsz ki, akkor pedig Isztanbulban vagy. Itt már szó sincs a valóságról.

Ivan Krasztev szerint Kelet-Európában azért arathatnak ily mértékben a populisták, mert nagy-nagy különbség van a régi és az új uniós tagok hatalmi pozíciójában. A volt szocialista országok a rendszerváltás után utánozni igyekeztek a liberális rendet, ám ez oda vezetett, hogy egy idő után tanítványként megalázva érezték magukat, hiszen a Nyugat folyamatosan a tanítómester szerepét játszotta és ez Keleten a második nemzedékénél már úgy csapódott le, hogy akkor ők nem sokat érnek.

A bolgár politológus amerikai társa, Stephen Holmes, akivel nemrégiben nagy figyelmet kiváltó könyvet jelentettek meg, a hosszú interjúban Magyarországról és Lengyelországról szólva hozzáteszi, hogy itt két vidékies társadalomról van szó, a falu a populisták bázisa. Ezért monopolizálni tudták a nemzeti identitás jelképeit, hazaárulóként bélyegezték meg a liberális reformereket, akik átvették az EU posztnemzeti ideológiáját. A Nyugat koppintása nemzetárulásnak számít. Azon kívül az is sokat számít, hogy az egykor megcsodált Nyugat napjainkban egyetlen hatalmas káosz.

Fontos tényező még a vesztesek részéről az elitellenesség. Ideértendő, hogy az országot irányító erőknek bizonyítaniuk kell: ellenállnak a brüsszeli utasításoknak. Külön érdekes, hogy a hatalomra került populisták úgy tesznek, mintha még mindig ellenzékben volnának. A Fidesz pl. szinte az egész sajtót ellenőrzi, Orbán környezete mégis a liberális médiatúlsúlyról szónokol. Meg hogy Soros irányítja a dolgokat.

Továbbá keleten kis országok vannak, amelyek öregszenek, miközben hatalmas a kivándorlás.  Úgy hogy már komolyan felvetődik a nemzethalál gondolata. Ez még inkább ráerősít arra, hogy végük, ha másolják a Nyugatot. Persze itt azt is figyelembe kell venni, hogy 1989 után nem csupán a politikai rendszer változott meg, hanem elterjedt a gazdasági neoliberalizmus is, de az igen súlyos társadalmi torzulásokat okozott. Merthogy keleten nem olyan a szociális piacgazdaság, mint mondjuk, a franciáknál vagy a németeknél. A 2008-as válság után megjelentek a színen az olyanok, mint Orbán, akik azt mondták, hogy az utánzás nem lehet sikeres, nekünk kell rávennünk a másik oldalt, hogy kövessen bennünket!

Persze nem szabad túlbecsülni az ilyen politikusok befolyását, igazából Ázsia jelenti a jövőt, hiszen Kelet-Európában zsugorodik a lakosság és elvándorolnak az emberek. Így nehéz ezeket az államokat példaképnek tekinteni. A magyar modell átmenetileg működhet, mert etnikailag homogén társadalomról beszélünk, és ez sokban meghatározza a választópolgárok magatartását. Hosszabb távon azonban már nem így áll, hiszen egyre csökken a lélekszám. Úgy hogy Magyarország olyan helyzetben van, mint az NDK 1961-ben: a tömegek elmennek, ezért falat kell építeni, csak éppen ezúttal nem szögesdrótból, hanem szavakból. A lényege, hogy Európa véget ér a magyar határon. Ha Berlinbe mész, már a Közép-Keleten találod magad, ha Bécsbe vándorolsz ki, akkor pedig Isztanbulban vagy. Itt már szó sincs a valóságról.

Jelenleg úgy áll Európában, hogy az emberek félnek a jövőtől és dicsőítik a múltat. Csak éppen az a kérdés, hogy melyik év lenne mindenki számára elfogadható közös igazodási pont. A két szerző egy ilyet talált: 1989-et, mert akkor voltak a legbizakodóbbak a népek a földrészen.

Die Welt/Szelestey Lajos

2019. november 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A befejezetlen projekt

Hatalmas sikernek bizonyult az Unió keleti bővítése, mert az azóta eltelt időben a korábbi választóvonal mindkét >

Tovább

Időkapu

Lehetséges, hogy kisebb Ukrajna lesz, de hogy ez az Ukrajna Európa részévé válik és szemben fog >

Tovább

Ha Horthy Miklós lehetett tengernagy hadiflotta nélkül!

Orbán Viktor vendégül látja Trump híveit, mert az elnök újraválasztásában reménykedik. A CPAC rendezvényére egész Európából >

Tovább

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább