Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
„Adj emberséget az embernek…”
Így azután még inkább ordítóvá válik, hogy a magyar állam és kormány képviselői, a főváros vezetői, a hajótársaság tulajdonosai közül senki nem érezte szükségét, hogy bármilyen gesztust tegyen, amellyel jelzi együttérzését, megrendültségét, esetleges felelősségét. Nem ment el a katasztrófa helyszínére Orbán Viktor, Áder János vagy Kövér László, hogy legalább egy szál virágot dobjon a Dunába, nem engedték félárbócra a zászlókat, nem volt állami megemlékezés az áldozatokra, nem szólalt meg a balesetet okozó hajó tulajdonosát képviselő Rogán Antal miniszter, és Tarlós István fővárosi főpolgármestertől is csak szánalmas magyarázkodásra futotta. Vásárhelyi Mária (168 Óra):
„Az eltűntek családjának sírása még mindig ébren tart éjjelente” – ezekkel a szavakkal indokolta lemondását Csung Hong Von dél-koreai miniszterelnök az ország partjainál bekövetkezett, több mint háromszáz halálos áldozatot követelő kompbaleset után. A katasztrófa 2014. április 16-án történt, miután a 921 személyes komp túl élesen kanyarodott, és megbillent a hajón lévő rakomány egyensúlya. A komp néhány perc alatt az oldalára fordult, és elsüllyedt. Utasainak többsége középiskolás diák volt. A szörnyű katasztrófa másnapján a dél-koreai államelnök a helyszínre ment, hogy lerója kegyeletét az áldozatok előtt. A politikai pártok felfüggesztették választási kampányukat.
Ugyanezen a napon a hajót működtető vállalat képviselője és a hajó kapitánya nyilvánosan bocsánatot kért az áldozatok hozzátartozóitól és az ország lakóitól a szörnyű balesetért. Pak Kunhje elnök „érthetetlennek és gyilkossághoz hasonlónak” nevezte a kapitány és a legénység néhány tagjának viselkedését, néhány nap múlva pedig a miniszterelnök bejelentette lemondását.
Nem sokkal később a dél-koreai államfő televíziós üzenetben bocsánatot kért a koreai lakosságtól a katasztrófáért, válaszul a kritikákra, amelyek a hatóságok intézkedéseit illették.
Kang Mingju, a középiskola igazgatóhelyettese megmenekült ugyan, de néhány héttel később felakasztva találták otthonában. A rendőrség egy jegyzetet talált tárcájában, azt írta, hogy mivel ő szervezte a kirándulást, nem tud együtt élni a fájdalommal, hogy annyi diák odaveszett.
Júniusban Pak Kunhje államfő leváltotta a kormány hét miniszterét, mivel úgy ítélte meg, hogy a kompbaleset miatt megingott a lakosság bizalma a kormányban.
A komp tulajdonosának holttestét 2014 júniusában találták meg.
Magyarországon 2019. május 29-én néhány másodperc alatt elsüllyedt a Hableány nevű sétahajó. A fedélzeten tartózkodó 33 dél-koreai turista és kéttagú személyzet közül mindössze heten élték túl a tragédiát. Május 29. óta a katasztrófa helyszínét és környékét virágok és mécsesek borítják. Egyszerű budapesti polgárok, gyerekek, fiatalok és idősek mennek el a helyszínre, hogy a halottakra emlékezve egy szál fehér virágot dobjanak a Dunába, mécsest gyújtsanak a rakparton vagy koszorút fonjanak a Margit híd korlátjára. Egy több száz fős magyar kóruscsalád hétfő este egy koreai népdal eléneklésével, egy roma zenekar néhány cigány dallal rótta le kegyeletét az áldozatok előtt, a Budapesti Fesztiválzenekar pedig Dél-Koreába utazik, hogy koncertet adjon az áldozatok emléke előtt tisztelegve. Egy, a Margit híd alatt áthaladó szerb hajó legénysége pedig egyenruhában, néma vigyázzállásban tisztelgett az áldozatok emléke előtt. A gyász mellett azonban valami jóleső melegség is átjárja a Duna-parton sétálók szívét, amikor azt látják, hogy nap mint nap civilek százai zarándokolnak a katasztrófa helyszínére, hogy kifejezzék gyászukat, mert úgy érzik, hogy fájdalmasan sok közük van ahhoz, hogy 28 ember az ő városukban lelte szörnyű halálát az áradó Dunában.
Így azután még inkább ordítóvá válik, hogy a magyar állam és kormány képviselői, a főváros vezetői, a hajótársaság tulajdonosai közül senki nem érezte szükségét, hogy bármilyen gesztust tegyen, amellyel jelzi együttérzését, megrendültségét, esetleges felelősségét. Nem ment el a katasztrófa helyszínére Orbán Viktor, Áder János vagy Kövér László, hogy legalább egy szál virágot dobjon a Dunába, nem engedték félárbócra a zászlókat, nem volt állami megemlékezés az áldozatokra, nem szólalt meg a balesetet okozó hajó tulajdonosát képviselő Rogán Antal miniszter, és Tarlós István fővárosi főpolgármestertől is csak szánalmas magyarázkodásra futotta. Mindössze Pintér Sándor jelent meg a baleset helyszínén azon a napon, amikor kiemelték a Hableány roncsát, és egy mentőhajó fedélzetén, finoman szólva ellentmondásos módon, győzelmi jelet mutatott a közönségnek.
Mintha a magyar állam vezetőinek, szemben a civil lakossággal, semmi közük nem lenne a tragédiához, amely abban az országban történt, amelyet ők irányítanak. Pedig ahogy múlik az idő, egyre több jel mutat arra, hogy túlságosan is sok közük van ahhoz, ami történt. A dunai hajóközlekedés szabályozatlansága, a hajópark állapota, a hajókikötők privatizálása körüli tisztázatlan ügyek, a balesetet okozó hajótársaság gyanús tulajdonviszonyai, a vízi mentés infrastruktúrájának hiányosságai és a vétkes hajó gyors továbbengedése számos kérdőjelet hagy maga után.
Aztán tizenöt nappal a baleset után végre megszólalt a miniszterelnök. Bár ne tette volna. „Sokat gondolkodtam azon, hogy miért rázta meg ennyire az országot a tragédia, és arra jutottam, hogy talán azért, mert az áldozatok a vendégeink voltak, és a magyar vendégszerető nép, és most elveszítettük a vendégeinket, ezért a gyász” – mondta Orbán Viktor péntek reggeli igehirdetése során. Nem, miniszterelnök úr. Az ön országát nem azért rázta meg ez a tragédia, mert vendégszeretők vagyunk, hanem azért, mert a mi fővárosunkban lelte halálát 28 ember, akik mind apák, anyák, fiúk és lányok voltak. Emberek. És az „ön népének” jobbik fele nem a PR-akció lehetőségét, hanem szörnyű tragédiát lát a katasztrófában.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Von der Leyen ismétel, vagy?
Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >