2024. április 27. szombat
Ma Zita, Mariann, Anasztáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Hátborzongató

Ki gondolta volna harminc évvel ezelőtt, hogy egyszer majd odajutunk, hogy nem engedélyezik, hogy megemlékezzünk a rendszerváltás hajnalának ikonikus eseményére? Kinek jutott volna eszébe, hogy a rendőrség újra azokat fogja ellenségnek tekinteni, akik a mártírok emléke előtt szeretnének fejet hajtani, és persze gyászolni az ellopott harmadik köztársaságot. Vásárhelyi Mária:

Hát, mit mondjak, finoman szólva is furcsa nap volt ez a mai. Visszatért az ifjúságom. Hetek óta titokban szervezzük, hogy a Hősök terén méltó módon megemlékezhessünk Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 30. évfordulójáról. Hetek óta konspirálunk, éppen úgy ahogy 89 előtt tettük, tették, hogy ne jusson a hatalom tudomására, hogy a nemzeti gyász napján szeretnénk felidézni a 30 és 61 évvel ezelőtt történteket, szeretnénk fejet hajtani az áldozatok előtt, és tiltakozni a sok tíz milliárdot felemésztő hazugságkampány ellen, amelynek célja 56 történetének meghamisítása, a hősök és áldozatok emlékének meggyalázása. Hetek óta azon dolgoztunk, hogy hogyan tudjuk megszervezni titokban ezt az eseményt, úgy hogy a nyilvánosságban semmi ne jelenjen meg róla. Mert ez a "bátor" hatalom, amely harmadosztályú örömkoncerttel kívánta az emberek fejéből kiradírozni az újratemetés emlékét, mindenféle más rendezvényt, eseményt megtiltott a Hősök terén, nemcsak mára, hanem már napokkal ezelőttre is. Így azután hiába akartuk bejelenteni a néhány perces néma megemlékezést, nem kaptunk rá engedélyt. Mi azonban nem akartuk feladni, ezért "titkos riadóláncon" keresztül mozgósítottuk barátainkat, szigorú titoktartást kérve tőlük. A hatalom azonban természetesen tudomást szerzett a szervezésről, és a Szerb Követség környékét, ahová eredetileg terveztük a találkozót gondosan lezárták. Az épületet kordonnal és rendőrsorfallal vették körül, de ez inkább nevetséges, mint félelmetes volt. Vajon mitől féltek? Hogy megrohamozzuk? Esetleg "menedékjogot kérünk", mint 1956. novemberében :)? Amikor a földalatti lépcsőjén igyekeztem felfelé, hallottam hogy két rendőr arról beszél, hogy "na jönnek a fekete ruhások ...nincsenek sokan". Nyilvánvaló volt, hogy felkészültek a fogadásunkra, bár szegények jól láthatóan nem értettek semmit az egészből. Csak annyit tudtak, hogy mi vagyunk az ellenség. Azt nem gondoltuk, hogy majd minket is gumibotoznak, mint többek között Orbán Viktort 1988. június 16-án, de attól tartottunk, hogy megakadályozzák a megemlékezést. És ez már önmagában hátborzongató. Ki gondolta volna harminc évvel ezelőtt, hogy egyszer majd odajutunk, hogy nem engedélyezik, hogy megemlékezzünk a rendszerváltás hajnalának ikonikus eseményére? Kinek jutott volna eszébe, hogy a rendőrség újra azokat fogja ellenségnek tekinteni, akik a mártírok emléke előtt szeretnének fejet hajtani, és persze gyászolni az ellopott harmadik köztársaságot. Házilag sokszorosított cédulákat osztogattunk az érkezők között, amelyen a titkos forgatókönyv volt. Végül fél hétkor felsorakoztunk szemben a Műcsarnokkal, kifeszítettük a molinót, amely az újratemetés arculatát idézte fel, és ott álltunk néhány percig néma csendben. A sors fintora, hogy a készülődő koncert hatalmas színpadán éppen a Himnusz szólalt meg, mintha mi rendeltük volna meg. Hát így járnak azok, akik a Himnuszt is hangbeállásra használják. Néhány perc múlva feloszlottunk, a koncertre érkezők láthatóan teljes értetlenséggel csodálkoztak azon, hogy mi történik. Elindultunk hazafelé néhányan az Andrássy úton, egy hajléktalan férfi azonban őszinte érdeklődéssel megállított bennünket, és megkérdezte, hogy miért vagyunk mindannyian gyászruhában. "Hát mert ma a nemzeti gyász napja van" - válaszolta valaki közülünk. Először elcsodálkozott, majd "ja tényleg" mondta, és utunkra bocsátott.

 

2019. június 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Von der Leyen ismétel, vagy?

Az Economist úgy ítéli meg, hogy von der Leyen nagy esélyes ugyan, mégsem lesz könnyű elérnie, >

Tovább

A Fico-kormány átneveli a közmédiát

A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >

Tovább

Nehogy tragikus hős legyen

Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >

Tovább

Politikai válság Horvátországban

Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >

Tovább

Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?

Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >

Tovább

A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat

Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >

Tovább

Orbán illúziói a nagyságról

Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >

Tovább

Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia

A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >

Tovább

A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről

Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >

Tovább

Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?

Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >

Tovább

A világ a háború szélén áll

Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >

Tovább

A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar

Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >

Tovább