2022. augusztus 10. Szerda
Ma Lőrinc, Blanka, Csilla névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Hátborzongató

Ki gondolta volna harminc évvel ezelőtt, hogy egyszer majd odajutunk, hogy nem engedélyezik, hogy megemlékezzünk a rendszerváltás hajnalának ikonikus eseményére? Kinek jutott volna eszébe, hogy a rendőrség újra azokat fogja ellenségnek tekinteni, akik a mártírok emléke előtt szeretnének fejet hajtani, és persze gyászolni az ellopott harmadik köztársaságot. Vásárhelyi Mária:

Hát, mit mondjak, finoman szólva is furcsa nap volt ez a mai. Visszatért az ifjúságom. Hetek óta titokban szervezzük, hogy a Hősök terén méltó módon megemlékezhessünk Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 30. évfordulójáról. Hetek óta konspirálunk, éppen úgy ahogy 89 előtt tettük, tették, hogy ne jusson a hatalom tudomására, hogy a nemzeti gyász napján szeretnénk felidézni a 30 és 61 évvel ezelőtt történteket, szeretnénk fejet hajtani az áldozatok előtt, és tiltakozni a sok tíz milliárdot felemésztő hazugságkampány ellen, amelynek célja 56 történetének meghamisítása, a hősök és áldozatok emlékének meggyalázása. Hetek óta azon dolgoztunk, hogy hogyan tudjuk megszervezni titokban ezt az eseményt, úgy hogy a nyilvánosságban semmi ne jelenjen meg róla. Mert ez a "bátor" hatalom, amely harmadosztályú örömkoncerttel kívánta az emberek fejéből kiradírozni az újratemetés emlékét, mindenféle más rendezvényt, eseményt megtiltott a Hősök terén, nemcsak mára, hanem már napokkal ezelőttre is. Így azután hiába akartuk bejelenteni a néhány perces néma megemlékezést, nem kaptunk rá engedélyt. Mi azonban nem akartuk feladni, ezért "titkos riadóláncon" keresztül mozgósítottuk barátainkat, szigorú titoktartást kérve tőlük. A hatalom azonban természetesen tudomást szerzett a szervezésről, és a Szerb Követség környékét, ahová eredetileg terveztük a találkozót gondosan lezárták. Az épületet kordonnal és rendőrsorfallal vették körül, de ez inkább nevetséges, mint félelmetes volt. Vajon mitől féltek? Hogy megrohamozzuk? Esetleg "menedékjogot kérünk", mint 1956. novemberében :)? Amikor a földalatti lépcsőjén igyekeztem felfelé, hallottam hogy két rendőr arról beszél, hogy "na jönnek a fekete ruhások ...nincsenek sokan". Nyilvánvaló volt, hogy felkészültek a fogadásunkra, bár szegények jól láthatóan nem értettek semmit az egészből. Csak annyit tudtak, hogy mi vagyunk az ellenség. Azt nem gondoltuk, hogy majd minket is gumibotoznak, mint többek között Orbán Viktort 1988. június 16-án, de attól tartottunk, hogy megakadályozzák a megemlékezést. És ez már önmagában hátborzongató. Ki gondolta volna harminc évvel ezelőtt, hogy egyszer majd odajutunk, hogy nem engedélyezik, hogy megemlékezzünk a rendszerváltás hajnalának ikonikus eseményére? Kinek jutott volna eszébe, hogy a rendőrség újra azokat fogja ellenségnek tekinteni, akik a mártírok emléke előtt szeretnének fejet hajtani, és persze gyászolni az ellopott harmadik köztársaságot. Házilag sokszorosított cédulákat osztogattunk az érkezők között, amelyen a titkos forgatókönyv volt. Végül fél hétkor felsorakoztunk szemben a Műcsarnokkal, kifeszítettük a molinót, amely az újratemetés arculatát idézte fel, és ott álltunk néhány percig néma csendben. A sors fintora, hogy a készülődő koncert hatalmas színpadán éppen a Himnusz szólalt meg, mintha mi rendeltük volna meg. Hát így járnak azok, akik a Himnuszt is hangbeállásra használják. Néhány perc múlva feloszlottunk, a koncertre érkezők láthatóan teljes értetlenséggel csodálkoztak azon, hogy mi történik. Elindultunk hazafelé néhányan az Andrássy úton, egy hajléktalan férfi azonban őszinte érdeklődéssel megállított bennünket, és megkérdezte, hogy miért vagyunk mindannyian gyászruhában. "Hát mert ma a nemzeti gyász napja van" - válaszolta valaki közülünk. Először elcsodálkozott, majd "ja tényleg" mondta, és utunkra bocsátott.

 

2019. június 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Veszélyes fatalizmus az amerikai-kínai háborúval kapcsolatban

Tajvan miatt immár nem csupán lehetséges, hanem valószínű az amerikai-kínai fegyveres összecsapás. Gideon Rachman emlékeztet arra, >

Tovább

Merre tartanak az amerikai republikánusok?

Trump, aki imádja a nyilvánosságot, két órán keresztül ünnepeltette magát két napja Dallasban. Merthogy ezen a >

Tovább

Megoszthatja-e Putyin az uniót?

A háború minden egyes hónapjával csak nagyobbak lesznek a repedések az unión belül. Ám ha Oroszország >

Tovább

A szélsőjobbos populisták immár előjönnek a rasszista lomtárból

Nyina Hruscsova úgy értékeli Orbán Viktor jó egy héttel ezelőtt állásfoglalását a fajok keveredésének elutasításáról, hogy >

Tovább

A posztmodern önkényúr

Tehát aki nem teljesen autokrata, de már messzire került a demokráciától. Ám nemrégiben nyilvánosan bevállalta azt >

Tovább

Boldog hétköznapok a fajvédő kormányzó országában

Így telnek boldog gondtalanságban a forró nyári hónapok Magyarországon, milliók elégedettek azzal a tudattal, hogy ők >

Tovább

Ki kit szankcionál?

A válság okait elemezve ellenben sokatmondó, hogy az árak akkor ugrottak meg, amikor Moszkva június közepén >

Tovább

Madarat tolláról...

Ezért amikor a média beszámol majd a mai Orbán-beszédről, nem szabad megfeledkeznie arról, hogy a magyar >

Tovább

A nemzetközi vezérürü

Orbán Viktor jelenleg az amerikai jobboldal kedvence, mert egy-két dolgot meg tud tanítani arról, miként kell >

Tovább

Az EU balkáni kísérletének tanulságai

Az EU túlságosan is magára összpontosít, azért elveszti befolyását a konfliktus sújtotta periférián, így elsősorban Balkánon >

Tovább

Nicht vor den Bären

Azaz legalább ne a medvék előtt, gondolták az erdélyi hatóságok, majd összeszedték az Olt mentén bóklászó >

Tovább

Putyin uralma a végstádiumba lép

Lehetetlen vele megegyezni, ezért a politikus most a legveszedelmesebb. Erre figyelmeztet Mark Galeotti professzor, a nemzetközi >

Tovább