2019. november 20. Szerda
Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Szerbia nem teljesít!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Deli Andor (valójában kinevezett képviselő) köszönő viszonyban  sincsen a valósággal és a politikával.  Nem azt mondja ugyanis, hogy a szerb hatalomnak kell „rögtön munkához látni”, hogy eleget tegyen az uniós feltételek teljesítésének (és ebből maga és az őt támogató pártok is kivennék a részüket), hanem azt, hogy az Európai Parlamentnek kell teljesítenie az állítólagos ígéretet Szerbia 2025-ig való tagsági felvételéről! Bozóki Antal:

Május 29. június 13.

Szerbia nem teljesít!

Johannes Hahn uniós bővítési biztos az Európai Parlament Külügyi Bizottsága előtt ismertette a 2018. március és 2019. március közötti időszakra vonatkozó Szerbiáról szóló országjelentést.

A jelentésben egyebek között az áll, hogy „a jogállamiság és a Koszovóval való kapcsolatok normalizálása terén előrelépésekre van szükség. Szerbia uniós tagságáról folytatott tárgyalások üteme ezektől függ majd”.

Az Európai Bizottság további álláspontja szerint „elengedhetetlen, hogy Szerbia jelentős mértékben felgyorsítsa a reformintézkedéseket a jog uralmát illetően. Ez különösen az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni küzdelem, a sajtószabadság, továbbá a háborús bűnök felgöngyölítése és a szervezett bűnözés visszaszorítása tekintetében fontos, amennyiben Szerbia szeretné megtartani egyensúlyát a csatlakozási tárgyalásokban” – üzenték meg Brüsszelből.

A jelentés kapcsán Brüsszelben az is elhangzott, hogy „Szerbiában nem javult a véleménynyilvánítás szabadsága, ez pedig aggodalomra ad okot”.

Eduard Kukan, az Európai Parlament Szerbiával való együttműködésért felelős küldöttségének vezetője úgy értékelte, hogy az Európai Bizottság legutóbbi jelentése Szerbia fejlődéséről „erőteljes üzenet Szerbiának, amely továbbra is érdeklődést mutat az EU-tagság iránt, ugyanakkor rámutat arra is, hogy a szerbiai partnereknek határozott lépéseket kell tenniük”.

Deli Andor vajdasági fideszes/KDNP-s/véemeszes EP képviselő a szerbiai országjelentés bemutatása kapcsán sajtóközleményt adott ki, amely szerint „nincs vesztegetni való időnk, ezért az új összetételű Európai Parlamentnek rögtön munkához kell látnia, hogy az 2025-ös uniós bővítés ne maradjon az előző csúcsvezetés üres ígérete”.

Ebből a rövidke idézetből is látni, hogy Deli Andor (valójában kinevezett képviselő) köszönő viszonyban  sincsen a valósággal és a politikával.  Nem azt mondja ugyanis, hogy a szerb hatalomnak kell „rögtön munkához látni”, hogy eleget tegyen az uniós feltételek teljesítésének (és ebből maga és az őt támogató pártok is kivennék a részüket), hanem azt, hogy az Európai Parlamentnek kell teljesítenie az állítólagos ígéretet Szerbia 2025-ig való tagsági felvételéről!

Deli a következő öt évben is Brüsszelben fog ülni, a sok ezer eurós fizetéssel, és várja, hogy az Európai Unió felveszi Szerbiát a tagsági feltételetek – köztük az emberi- és nemzeti kisebbségi jogok fejlesztésével kapcsolatos követelmények – teljesítése nélkül? Micsoda fordított logika!

Május 29.

Drámai fogyatkozás

– Pillanatnyilag a 15 és 29 év közötti szerbiai fiataloknak csaknem a fele szeretne távozni az országból, és nem is térne vissza. A következő években számolnunk kell azzal, hogy az iskolázott, fiatal populációnak akár a negyede kivándorol – közölte a lesújtó tényeket Dragan Lončar, a belgrádi Közgazdasági Kar dékánhelyettese a Szerbiai Menedzserek Szövetségének (SAM) fővárosi tanácskozásán.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nyilvántartása alapján Szerbiából 2000 óta több mint 650 000 ember, főleg fiatal távozott.

 A magyarok elvándorlásáról, az országból való elkötözéséről nincsenek megbízható adatok. Ennek drámai méreteiről csak az egyre inkább kiüresedő falvaink tanúskodnak.

Temerinben például 2018-ban 42 keresztelés és 101 temetés volt. 

A bánsági falvainkban is „egyre több az üres ház. Nagyon sok már össze is dőlt, ahol nappal is le van húzva a redőny, ott már ne lakik senki, siralmas a helyzet” – írja Fiser János.

– Mi Bánságban sokkal kevesebben vagyunk, mint amit a kimutatásokban állítunk. […] A politikusok a szavazólistákat lengetik (ennyi vagy annyi szavazópolgár szerepel rajtuk), de megfeledkeznek arról, hogy azon szerepelnek azok is, akik külföldön élnek, de itt is bejelentettek, és nem mondtak le a szerb állampolgárságról. Számukra azok is itt vannak, számomra pedig nincsenek – tette hozzá Fiser.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) örökös elnöke szerint viszont „nem a lélekszám a lényeges, hanem hogy az adott kisebbségben lévő nemzeti közösség mögött álljon egy szilárd intézményrendszer, és a közösségnek legyen kellő belső energiája, ami táplálja a már adott, nálunk már működő intézményrendszert”.

 Az idézet alapján arra lehet következtetni, hogy az örökös pártelnököt az, hogy a Vajdaság/Délvidék (is) lassan kiürül, különösebben nem aggasztja. Pedig ez annak a katasztrofális politikának a következménye, amit az a hatalmi pártszövetség folytat, amelynek részese az általa irányított párt is.

Hiába a(z egyébként az anyaország által pénzelt) „szilárd intézményrendszer” is, ha nem lesz akiért, akinek az érdekében működjön, ha elfogy a közösség. Vagy „utánam az özönvíz”?

Csődöt mondott a VMSZ/BMC megalkuvó politikája és a Prosperitati Alapítvány falusi házvásárlási programja is. Itt már csak egy radikális munkahely-teremtési program és a fizetések növelése segíthetne. Erre azonban egyelőre semmi kilátás.

Június 6.

„Helyzetkép”?

Újvidéken, a Tartományi Képviselőházban megtartották az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) Kisebbségi Jogi Albizottsága tagjainak, a tartományi intézmények és a nemzeti kisebbségi tanácsok képviselőinek második ülését. 

A Magyar Szó pártlap „Helyzetkép az európai nemzetiségekről” c. írása szerint, „Snežana Sedlar, a tartományi parlament alelnöke ismertette a Tartományi Képviselőház sajátosságait, érintve a hivatalos használatban lévő nyelvek számának fontosságát. Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke ismertette a kisebbségek helyzetével foglalkozó tartományi szervek munkáját. A nemzeti tanácsok közül a magyar és a horvát nemzeti tanács képviselői prezentálták tevékenységüket” […].

Kovács Elvira, az Európa Tanács Esélyegyenlőségi és Diszkriminációellenes Bizottságának elnöke (a VMSZ/BMC 2. alelnöke – B. A.) lapnak nyilatkozva elmondta, hogy „az Újvidéken és Belgrádban megtartott ülés kiváló lehetőség volt arra, hogy az albizottsági tagok megismerhessék azt, hogy a kisebbségvédelem terén Szerbia hol áll, és hogy bemutassák a tartományi parlament és a tartományi kormány munkáját e téren”. Rendben van, hogy bemutatták a parlament és a kormány munkáját, de miért nem a gyakorlatot is?  

– A párbeszéd (sic! – B.A.) során a kisebbségi albizottság tagjait különböző dolgok érdekelték a tartományban elért kisebbségi jogok terén. Elmondtuk nekik, hogy 2009 óta létezik törvény a nemzeti tanácsok működéséről. Tavaly nyáron pedig több törvénymódosítás is megszületett. Többek között a hivatalos nyelvhasználatról és az anyakönyvekről szóló törvény, valamint a kisebbségi kerettörvény. A jelenlévők érdeklődtek afelől is, hogy elérhetők-e kétnyelvű anyakönyvi kivonatok Szerbiában. Ezenkívül a különböző visszaélésekről is szó esett – mondta Kovács Elvira (a VMSZ/BMC 2. alelnöke). Hogy melyekről, azt is csupán csak találgathatjuk.

 Az írásból az lehet kiolvasni, hogy Szerbiában jártak az ETPK Kisebbségi Jogi Albizottságának a tagjai, akiket a szerbiai kisebbségvédelem kérdései érdekeltek. Belgrádban és Újvidéken kormányhivatalnokokkal, párttisztviselőkkel és a Magyar Nemzeti Tanács „képviselőivel” találkoztak. (Azt már nem lehet megtudni, hogy ezek is a VMSZ listájához tartozó tanácsnokok voltak, vagy netán meghívták a Magyar Mozgalom tanácsnokait is. Hajlamos vagyok elhinni, hogy nem.)

Mi mást mondhattak Nyilas és Kovács a vendégeknek minthogy „példaértékű a nemzeti közösségek helyzete Szerbiában”, a nemzeti kisebbségeknek sehol nincsenek olyan jogaik, mint ebben az országban. Kétnyelvű anyakönyvi kivonatok is természetesen „igényelhetők”. (Hogy ilyeneket ki is adnak-e, az már egy másik kérdés).  

A magyar közösség helyzetének semmilyen változására nem lehet számítani, amíg a pártpolitika és az ilyen politikusok az irányadók, nem pedig a tárgyilagos szakmai felmérés a való életről.  

Helyzetünkért nem a nemzetközi szervezetek okolhatók, hanem a vezető magyar politikusok!  

Ja és, hol van itt a „helyzetkép az európai nemzetiségekről”?

 

2019. június 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább