2020. december 1. kedd
Ma Elza, Natália, Blanka, Bonita névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Újabb Majdan készül, ezúttal Boszniában?

Miért teszi ezt Oroszország? Az agytrösztnek az a véleménye, hogy Oroszország a boszniai szakadár szereplők támogatásával valójában egy európai kliensállam megteremtésén dolgozik, amellyel gyengíteni tudja a NATO-t.

Bosznia a favágó tuskón: az erőszak lehetősége és a lépések a megelőzés érdekében – ezzel a címmel készített legutóbb elemzést a Foreign Policy Research Institute nevű amerikai agytröszt, ami egy sor olyan fejleményre hívja fel a figyelmet, ami nemrég történt a balkáni országban. Mindenekelőtt arra, hogy Oroszország újabban aktívan támogatja azokat a politikai és félkatonai szereplőket Boszniában, amelyek az ország feldarabolását követelik. Szerintük a Kreml elsősorban a boszniai Szerb Köztársaság kormányával együttműködve dolgozik azon, hogy megvalósítsa ezt a célt, szükség esetén akár erőszak alkalmazásával is.

A tanulmány rámutat, hogy az oroszok a leghangsúlyosabban a Szerb Köztársaság biztonsági szektorában avatkoznak be. Az orosz támogatás ebben az esetben nemcsak a szerb entitás rendőrségének és biztonsági erőinek kiképzését jelenti, hanem kiterjed az eszközök szállítására is. Ráadásul a boszniai szerb belügy még a boszniai békét lezáró, 1995-ben kötött daytoni egyezményt is közvetlen módon sérti azzal, hogy számos hadászati fegyvert szerzett be az elmúlt két évben. Mindezeken túl az olyan szervezetek, mint az Éjjeli Farkasok nevű orosz motoros banda – amely aktív szerepet játszott a Krím Oroszországhoz csatolásában –, segítséget nyújtanak abban, hogy szerb nacionalista félkatonai erők alakuljanak.

A Foreign Policy Research Institute emlékeztet: Oroszország az elmúlt két év során gyorsan szélesítette a biztonságpolitikai és gazdasági tevékenységi körét a Nyugat-Balkánon. Ezek közül a „legszemtelenebb” kísérlet a Kreml által támogatott montenegrói puccskísérlet volt 2016-ban, közvetlenül azelőtt, hogy az ország csatlakozott volna a NATO-hoz. Boszniában viszont Moszkva megduplázta a Szerb Köztársaság elnökének, Milorad Dodiknak szánt támogatásait, hogy az elszakítsa a szerb entitást az országtól. Szerintük ez a támogatás részben pénzügyi, részben pedig politikai.

Miért teszi ezt Oroszország? Az agytrösztnek az a véleménye, hogy Oroszország a boszniai szakadár szereplők támogatásával valójában egy európai kliensállam megteremtésén dolgozik, amellyel gyengíteni tudja a NATO-t. Ráadásul egy destabilizálódott Bosznia, valamint a szomszédos nyugat-balkáni országok számára ezzel lehetetlenné válik majd, hogy mélyebben integrálódjanak a Nyugathoz. – Egy elszigetelt és elszegényedett bosnyák állam termékeny talaj lenne a radikális iszlamista csoportok toborzásához, ami veszélyeztetheti az európai biztonságot – írják. Így Oroszország egy nagyszabású stratégia részeként tekint a Nyugat-Balkánra, amellyel át akarják szabni a nemzetközi rendet.

A szöveg írói szerint Oroszország részéről már eddig is mutatkozott szándék, hogy a közvetítőiken keresztül erőszakot alkalmazzanak, hogy ezzel megakadályozzák egy-egy ország csatlakozását az NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Ez történt Grúziában és Ukranjában is, ahol az ország egy részét meg is szállták. Mivel pedig a nyugati intézmények ellenzik az olyan országok tagságát, amelyeknek nem tisztázottak a határaik, Oroszország támogatja a Bosznia felosztására törekvő erőket. Ennek megelőzése érdekében az amerikai tanácsadó szervezet azt javasolja, hogy az Egyesült Államok és a NATO azonnal és proaktív módon előzze meg a Balkán destabilizálódását oly módon, hogy megerősíti a biztonsági jelenlétét Boszniában.

A Foreign Policy Research Institute felvetéseit a szerb sajtó is gyorsan felkapta, ami után a belgrádi Vesti szerb biztonságpolitikai szakértőket kérdezett az amerikai agytröszt állításairól. Radovan Radinovic nyugalmazott tábornok úgy véli, Boszniában valóban sor kerülhet fegyveres konfliktusokra, azonban ez éppen a Nyugatnak lenne köszönhető. Bosznia ugyanis valóban komoly bajban van és bármelyik pillanatban válságba sodródhat, ha azt valaki úgy akarja. A két entitás közötti kapcsolatok kiüresedtek, az esernyőállam így nem működik. Szerinte viszont az az álláspont, hogy Oroszország azon dolgozik, hogy összetűzéseket provokáljon ki Boszniában, csupán az amerikai oroszellenes kampány folytatása.

Az elemzés kiemeli, hogy a Szerb Köztársaságba az elmúlt két évben több mint 4000 automata puska érkezett, februárban pedig maga Dodik ismerte el, hogy a kormány 2500 puskát vett a helyi rendőrségnek. Az amerikai tanácsadó szervezet elemzői viszont úgy látják, hogy ez a mennyiség szükségtelen a szerb entitás biztonsági erőinek, melynek létszáma összesen ötezer főből áll. Radinovic úgy gondolja azonban, hogy a fegyvereket a rendőrség fogja használni, a beszerzésre pedig azért került sor, mert az eddigi fegyvereik még arra sem voltak alkalmasak, hogy segítségükkel egy terrortámadást megakadályozzanak.

Hasonló állásponton van a Szerb Köztársaság valamikori rendészeti minisztere, Milenko Karisik is, aki szerint az ukrajnai forgatókönyvvel való riogatás csupán Oroszország démonizálását szolgálja, és azt, hogy felerősítse az oroszellenességet a szerbek körében. – Ez viszont nem fog sikerülni. A tény az, hogy a szerbek szeretik az oroszokat és ugyan beszélhetnek ellenük amennyit csak akarnak, kitalálhatnak bármit, ezzel csak ellentétes hatást fognak elérni, mert így még jobban fogjuk szeretni őket – állítja Karisik.

Nem osztja azonban a szerb katonai és rendészeti vezetők álláspontját Zoran Dragisic, a Belgrádi Egyetem biztonságpolitikai karának oktatója, aki a kulcsproblémát abban látja, hogy a boszniai Szerb Köztársaság túlságosan kötődik Oroszországhoz. Ő úgy látja, hogy a leírtakhoz hasonló elképzelés valóban létezik, ez Montenegróban és Macedóniában is megmutatkozott. – Biztos vagyok benne, hogy van egy tervük, hogyan valósítsák meg az ukrán forgatókönyvet Boszniában. Tény, hogy így járnak el Európának ezen a részén, és ez a tevékenységük nagyon rosszindulatú. Most már csak egyetlen kérdés maradt, hogy a Szerb Köztársaság vezetőit a szerb vagy az orosz érdekek vezérlik-e – tette hozzá Dragisic.

Majláth Ronald (Magyar Nemzet)

 

2018. március 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Brexit után Huxit?

A Brexit után már a Huxit, vagyis a magyar uniós kilépés sem tabu többé. Ez derül >

Tovább

Elbocsátó, randa üzenet

Na de az is lehet, hogy a főnök most valagba rúgja ezt a nagyhatalmú és hatalmas >

Tovább

A bolgárok is csatlakoznak a magyarokhoz és a lengyelekhez?

Mivel Bulgáriában egyre jobban kiütközik a kegyencrendszer és a korrupció, Brüsszelben erősödik a félelem, hogy Szófia >

Tovább

Á la carte Európa felé halad az EU

Bármiféle javaslat, mármint hogy az unió váljon szét a szorosabb együttműködést szorgalmazó kemény magra, illetve a >

Tovább

Partraszállás

A megindult és 2021 tavaszától felgyorsuló partraszállási folyamat meghatározóbb lesz számunkra, magyaroknak, kelet-európaiaknak, mint vezetőink bármiféle >

Tovább

Orbán útja a mártíromság felé

Hollandiában lemondásra kényszerült a szélsőjobb vezére. Lassan lecseng Európában a Brexit mérgező hatása, ugyanakkor az unió >

Tovább

A lengyel-magyar javaslat: sohanapján, kiskedden

Nem enged a jogállam ügyében a lázadó magyar és lengyel kormány. Orbán és Morawiecki budapesti tárgyalása >

Tovább

Küzdelem a Nyugat lelkéért

A magyar és a lengyel kormány elleni küzdelem a Nyugat lelkéért indított harcot harangozza be. Biden >

Tovább

Az utolsó alkalom kínálkozik arra, hogy feltartóztassák Orbánt és Kaczynskit

Paul Lendvai szerint az utolsó alkalom kínálkozik arra, hogy feltartóztassák Orbánt és Kaczynskit, akik mindezidáig zavartalanul >

Tovább

Orbán bácsi

A gánti bánya sejtelmes késő-délutáni félhomályában a kivégzőkarót gondosan a gerincoszlophoz kalibrálva Orbán bácsi csak annyit >

Tovább

Kerül, amibe kerül, Európa nem adhatja be a derekát

A New York Times után egy nappal a másik nagy amerikai lap, a Washington Post is >

Tovább

Csak nyugi és gyerünk tovább, EU!

Ebben a helyzetben Európának meg kell őriznie a hidegvérét. Ha ugyanis a földrész nem nyújt segédkezet >

Tovább