Ma Olga, Liliána, Natália névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Újabb Majdan készül, ezúttal Boszniában?
Miért teszi ezt Oroszország? Az agytrösztnek az a véleménye, hogy Oroszország a boszniai szakadár szereplők támogatásával valójában egy európai kliensállam megteremtésén dolgozik, amellyel gyengíteni tudja a NATO-t.
Bosznia a favágó tuskón: az erőszak lehetősége és a lépések a megelőzés érdekében – ezzel a címmel készített legutóbb elemzést a Foreign Policy Research Institute nevű amerikai agytröszt, ami egy sor olyan fejleményre hívja fel a figyelmet, ami nemrég történt a balkáni országban. Mindenekelőtt arra, hogy Oroszország újabban aktívan támogatja azokat a politikai és félkatonai szereplőket Boszniában, amelyek az ország feldarabolását követelik. Szerintük a Kreml elsősorban a boszniai Szerb Köztársaság kormányával együttműködve dolgozik azon, hogy megvalósítsa ezt a célt, szükség esetén akár erőszak alkalmazásával is.
A tanulmány rámutat, hogy az oroszok a leghangsúlyosabban a Szerb Köztársaság biztonsági szektorában avatkoznak be. Az orosz támogatás ebben az esetben nemcsak a szerb entitás rendőrségének és biztonsági erőinek kiképzését jelenti, hanem kiterjed az eszközök szállítására is. Ráadásul a boszniai szerb belügy még a boszniai békét lezáró, 1995-ben kötött daytoni egyezményt is közvetlen módon sérti azzal, hogy számos hadászati fegyvert szerzett be az elmúlt két évben. Mindezeken túl az olyan szervezetek, mint az Éjjeli Farkasok nevű orosz motoros banda – amely aktív szerepet játszott a Krím Oroszországhoz csatolásában –, segítséget nyújtanak abban, hogy szerb nacionalista félkatonai erők alakuljanak.
A Foreign Policy Research Institute emlékeztet: Oroszország az elmúlt két év során gyorsan szélesítette a biztonságpolitikai és gazdasági tevékenységi körét a Nyugat-Balkánon. Ezek közül a „legszemtelenebb” kísérlet a Kreml által támogatott montenegrói puccskísérlet volt 2016-ban, közvetlenül azelőtt, hogy az ország csatlakozott volna a NATO-hoz. Boszniában viszont Moszkva megduplázta a Szerb Köztársaság elnökének, Milorad Dodiknak szánt támogatásait, hogy az elszakítsa a szerb entitást az országtól. Szerintük ez a támogatás részben pénzügyi, részben pedig politikai.
Miért teszi ezt Oroszország? Az agytrösztnek az a véleménye, hogy Oroszország a boszniai szakadár szereplők támogatásával valójában egy európai kliensállam megteremtésén dolgozik, amellyel gyengíteni tudja a NATO-t. Ráadásul egy destabilizálódott Bosznia, valamint a szomszédos nyugat-balkáni országok számára ezzel lehetetlenné válik majd, hogy mélyebben integrálódjanak a Nyugathoz. – Egy elszigetelt és elszegényedett bosnyák állam termékeny talaj lenne a radikális iszlamista csoportok toborzásához, ami veszélyeztetheti az európai biztonságot – írják. Így Oroszország egy nagyszabású stratégia részeként tekint a Nyugat-Balkánra, amellyel át akarják szabni a nemzetközi rendet.
A szöveg írói szerint Oroszország részéről már eddig is mutatkozott szándék, hogy a közvetítőiken keresztül erőszakot alkalmazzanak, hogy ezzel megakadályozzák egy-egy ország csatlakozását az NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Ez történt Grúziában és Ukranjában is, ahol az ország egy részét meg is szállták. Mivel pedig a nyugati intézmények ellenzik az olyan országok tagságát, amelyeknek nem tisztázottak a határaik, Oroszország támogatja a Bosznia felosztására törekvő erőket. Ennek megelőzése érdekében az amerikai tanácsadó szervezet azt javasolja, hogy az Egyesült Államok és a NATO azonnal és proaktív módon előzze meg a Balkán destabilizálódását oly módon, hogy megerősíti a biztonsági jelenlétét Boszniában.
A Foreign Policy Research Institute felvetéseit a szerb sajtó is gyorsan felkapta, ami után a belgrádi Vesti szerb biztonságpolitikai szakértőket kérdezett az amerikai agytröszt állításairól. Radovan Radinovic nyugalmazott tábornok úgy véli, Boszniában valóban sor kerülhet fegyveres konfliktusokra, azonban ez éppen a Nyugatnak lenne köszönhető. Bosznia ugyanis valóban komoly bajban van és bármelyik pillanatban válságba sodródhat, ha azt valaki úgy akarja. A két entitás közötti kapcsolatok kiüresedtek, az esernyőállam így nem működik. Szerinte viszont az az álláspont, hogy Oroszország azon dolgozik, hogy összetűzéseket provokáljon ki Boszniában, csupán az amerikai oroszellenes kampány folytatása.
Az elemzés kiemeli, hogy a Szerb Köztársaságba az elmúlt két évben több mint 4000 automata puska érkezett, februárban pedig maga Dodik ismerte el, hogy a kormány 2500 puskát vett a helyi rendőrségnek. Az amerikai tanácsadó szervezet elemzői viszont úgy látják, hogy ez a mennyiség szükségtelen a szerb entitás biztonsági erőinek, melynek létszáma összesen ötezer főből áll. Radinovic úgy gondolja azonban, hogy a fegyvereket a rendőrség fogja használni, a beszerzésre pedig azért került sor, mert az eddigi fegyvereik még arra sem voltak alkalmasak, hogy segítségükkel egy terrortámadást megakadályozzanak.
Hasonló állásponton van a Szerb Köztársaság valamikori rendészeti minisztere, Milenko Karisik is, aki szerint az ukrajnai forgatókönyvvel való riogatás csupán Oroszország démonizálását szolgálja, és azt, hogy felerősítse az oroszellenességet a szerbek körében. – Ez viszont nem fog sikerülni. A tény az, hogy a szerbek szeretik az oroszokat és ugyan beszélhetnek ellenük amennyit csak akarnak, kitalálhatnak bármit, ezzel csak ellentétes hatást fognak elérni, mert így még jobban fogjuk szeretni őket – állítja Karisik.
Nem osztja azonban a szerb katonai és rendészeti vezetők álláspontját Zoran Dragisic, a Belgrádi Egyetem biztonságpolitikai karának oktatója, aki a kulcsproblémát abban látja, hogy a boszniai Szerb Köztársaság túlságosan kötődik Oroszországhoz. Ő úgy látja, hogy a leírtakhoz hasonló elképzelés valóban létezik, ez Montenegróban és Macedóniában is megmutatkozott. – Biztos vagyok benne, hogy van egy tervük, hogyan valósítsák meg az ukrán forgatókönyvet Boszniában. Tény, hogy így járnak el Európának ezen a részén, és ez a tevékenységük nagyon rosszindulatú. Most már csak egyetlen kérdés maradt, hogy a Szerb Köztársaság vezetőit a szerb vagy az orosz érdekek vezérlik-e – tette hozzá Dragisic.
Majláth Ronald (Magyar Nemzet)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Nagy gond, hogy Németország nem állt Európa élére
Az Economist szerint bajok oka az, hogy gyenge a kancellár és a koalíció a belső vitákkal van >
Orbán Európa szemétdombján
Vagy negyedszázada Kis János filozófus egy baráti beszélgetésben – célozva az akkori kormányfő aktuális botrányaira – >
Kamala Harris összezavarta a republikánusokat
Erős rajtja váratlanul érte a pártot és Trumpot is. Nem számítottak arra, hogy Biden kiszáll, és >
Ha ő nem, akkor ki?
Nem tudom, hogy az ellenzéki pártok vezetői miként élték meg kudarcaikat, nyomasztja-e őket örökös sikertelenségük. Szerintem >
Merre megy az amerikai külpolitika?
A külföldi kormányok lélegzet visszafojtva lesik, miután a jobb- és baloldalon egyaránt erősödik a kétség: fenn >
Európa túl sokáig túl keveset áldozott a saját védelmére
Paul Lendvai látja így a Der Standardban. Pedig a Nyugat, a liberális demokrácia jövője azon múlik, >
A Biden utáni időszak bizonytalanságot hoz a demokratáknak, de kétségbeejtő lesz Trumpnak
Így vélekedik a Guardian szemleírója, Simon Tisdall. Kiemeli, hogy bárki is lesz az elnök utódja jelöltként, >
Biden visszavonul. Most káosz vár a demokratákra – és valószínűleg remek lehetőség
Így véli a Süddeutsche Zeitung kommentátora, Stefan Kornelius, aki úgy gondolja, hogy az elnök levonta a >
Fogaggyisten
Itt tartunk momentán, és nem tudjuk, mi lesz a vége. Hogy Orbán és decens csapata hogyan >
Pillanatokon belül vége szakadhat Trump sikersorozatának
Akkor, ha Biden ezen a hét végén hajlandó visszalépni a versenytől, ami az egyedül helyes lépés >
A világháló összeomlásának tanulsága
Bitnyi örömnek nevezi az ürömben, hogy emberi tévedés idézte elő a fiaskót, nem pedig orosz kíber >
Magyar Péter – hoz vagy visz?
Magyar Péternél is ráismerek, amikor időnként spinnel, csúsztat, piározik, de nála érzem a szándékot, hogy amit >