2026. február 7. szombat
Ma Tódor, Rómeó, Richárd névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Milyen a magyar közösség állapota?

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Az utóbbi években a nemzeti kisebbségi jogok megvalósulásáról – a magyar közösségre vonatkozó – egyetlen komoly intézményes kutatás nem folyt. Hogyan lehet ez nélkül bármilyen nemzeti kisebbségi politikát folytatni? Erre már nincs is szükség?  Vagy éppen ez a politika? Bozóki Antal:

Március 4.

Szerb-magyar keverékpárt lett a VMSZ?

Az Aleksandar Vučić – Mert szeretjük Belgrádot lista, vagyis a Szerb Haladó Párt (SNS) és a köré csoportosuló pártok szerezték meg a szavazatok 45,60 százalékát, így Belgrád városi képviselő-testületének 110 mandátuma közül 64-et tudhat magáénak.

A választás kuriózuma, hogy a fővárosi képviselő-testületbe került Nebojša Marjanović is, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselője, fővárosi szervezetének elnöke, aki a koalíciós megállapodás alapján a 43. helyen szerepelt Vučić pártjának választási listáján.

– Ez nem az első eset, amikor a VMSZ elhagyja saját nemzeti mivoltát, hiszen már a korábbi választások idején szerb nyelven is kampányoltak, több óriásplakátjuk csak szerb nyelven jelent meg, szerb nemzeti színeket választottak a kampányban, sőt a VMSZ egy parlamenti képviselői helyet a Délvidéken kívüli, zömében Közép-Szerbiából beérkezett szavazatoknak köszönhet.

A Kárpát-medencében láttunk már hasonlót, így például a Bugár Béla vezette felvidéki Híd-Most esetében, amelyet a magyar kisebbségi politikai kánonból épp ezen szlovák-magyar vegyespártisága miatt zárt ki Orbán Viktor, és kormányának nemzetpolitikája.

Mostantól már a VMSZ-t sem lehet magyar kisebbségi pártnak nevezni, hiszen 2018. március 4-étől fogva Pásztor István és pártja is hivatalosan szerb-magyar keverékpárttá vált – írja a DélHír az eseményt kommentálva.

A VMSZ részvétele a belgrádi képviselő-testületi választásokon nem meglepő, hiszen – 2011. november 30-án 20 taggal, akik közöl 16-an nem magyar nemzetiségűek és nem is magyar származásúak – megalakította a belgrádi (párt)szervezetét. Kérdés azonban, hogy szükségünk-e van egy olyan – a Szerb Haladó Párt színeiben fellépő – képviselőre, aki „se nem vajdasági, de még nem is magyar”?  Nem kellene ezzel összhangba hozni/megváltoztatni a VMSZ elnevezését? Orbán Viktornak most meg kellene szüntetni a VMSZ-el való együttműködést is.

A pártok elvileg olyan koalíciókat köthetnek, és olyan választásokon vehetnek részt, amilyenen csak a kedvük tartja.  Kérdés viszont, hogy a választói bázisuk – ez esetben a vajdasági magyar közösség – hogyan reagál majd erre az eseményre (is) a következő délvidéki/vajdasági választásokon?

Március 13.

Milyen a magyar közösség állapota?

Az újvidéki Regionalizmusért Központ (RK) az év folyamán kutatást végez több községben azzal a céllal, hogy fölmérje, miként befolyásolják a nemzeti közösségek, kisebbségek helyzetét a gazdasági körülményeik. A kutatást a bolgár külügyminisztérium támogatja, és a tartomány egy-egy településén végzik horvát, magyar, román és bolgár közösségben. A magyar nemzetiségűek körében Zentán gyűjtenek adatokat – adta hírül a sajtó.

– Olyan nemzeti közösségekről van szó, amelyek az országhatárhoz közeli területeken élnek, mely régiók gazdaságilag szabályszerűen kevésbé fejlettek. A kutatócsoport éppen ezért különös figyelmet fordít e kisebbségi közösségek pénzügyi-gazdasági állapotának a kutatására, mindazokra a közvetlen vagy közvetett úton megvalósuló beruházásokra, amelyek hatással lehetnek a kisebbségi közösségek jogainak a megvalósulására. Ez a program úttörő jellegű, hiszen Szerbiában sem a civil szektorban, sem akadémiai kutatás keretében nem végeztek még ilyen fölmérést, ami különleges kihívást jelent a kutatócsoport számára – nyilatkozta Aleksandar Popov, a RK igazgatója.

A projektum felöleli az infrastruktúra fejlettségére vonatkozó olyan adatok gyűjtését, amelyek kihatással vannak az alapvető kisebbségi jogok megvalósulására a helyi közösségben; továbbá magában foglalja mindhárom hatalmi szintről érkező pénzügyi forrásokat, az anyaországi támogatásokat, valamint azokat az eszközöket, amelyeket a kisebbségi közösség saját projektumai által valósít meg.

Az adatgyűjtést megelőzően a kutatócsoport megbeszéléseket folytat az érintett kisebbségi közösségek képviselőivel, a polgárok egyesületeivel, a helyi önkormányzat képviselőivel, a kisebbségi közösség intézményeinek és nemzeti tanácsának a képviselőivel.

A kutatás 2018 decemberében konferenciával zárul, amelyen ismertetik a kutatás eredményeit – tudtuk meg az idézett írásból.

Az utóbbi években a nemzeti kisebbségi jogok megvalósulásáról – a magyar közösségre vonatkozó – egyetlen komoly intézményes kutatás nem folyt. Hogyan lehet ez nélkül bármilyen nemzeti kisebbségi politikát folytatni? Erre már nincs is szükség?  Vagy éppen ez a politika?

A RK legutóbb 2016-ban elemezte a 2004. június 15-én becikkelyezett magyar/szerb (és montenegrói) kétoldalú, a magyar illetve szerb kisebbség jogainak védelmére vonatkozó egyezmény megvalósítását. Ismereteim szerint nem csak, hogy erre vonatkozóan sem volt más részéről kutatás, de jó formán még csak visszhangja sem a magyar sajtóban.

A mostani projektumból látszik, hogy RK kutatása is csak parciális/részleges jellegű, vagyis csak a zentai magyar közösségről gyűjtenek adatokat. Fontos lenne, hogy a helyi párt(ok) és civil szervezetek már most felvegyék a kapcsolatot a RK-al. Javasolni kellene azt is, hogy a kutatók között magyarok is legyenek. Vannak-e erre Zentán érdekeltek? Vagy már oda jutottunk, hogy semmi sem fontos?

Most is sajnálattal kell megállapítanom, hogy a saját dolgainkkal/helyzetünkkel nem törődünk. Miért nem lehet elvégezni egy, a magyarok által, magyar támogatással a magyar közösség egészére kiterjedő kutatást?  A hatalmi koalícióban részes (szerb-magyar) pártnak – úgy tűnik – nem érdeke, hogy a nyilvánosság valós képet kapjon a helyzetről.

 

 

2018. március 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

SORSDÖNTŐ VÁLASZTÁSOK ELŐTT

Az idei Magyar Nemzeti Tanács-i választások ezért nem egyszerű tisztújítást jelentenek, hanem lehet, utolsó esélyt arra, >

Tovább

A banalitás terrorja köszöntött be

Manapság veszélyes vállalkozás komoly és elgondolkodtató kérdéseket felvetni, hiszen a posztigazság korszakában minden hazugság igazságnak tüntethető >

Tovább

Két- vagy többnyelvű útjelző táblák Vajdaságban?

A három VMSZ-es irányítású községben kihelyezett 31 kétnyelvű útjelző tábla érdemben nem változtat a helyzeten. Egyrészt >

Tovább

VMP: Újvidék igazi védjegye

2024 november 1-jén a vasútállomás előtetőjének leomlása miatt Újvidék neve bekerült a világhíradók vezető híreibe. Sokan >

Tovább

A pingvin jöhet – Pásztor Bálint és Donald Trump mehet

A virtuális világban élő Pásztor Bálint gyakorlatilag állandó választási kampányüzemmódban van. Poénkodni próbálva megjegyezte: Torda „újratelepítését” >

Tovább

Kezdetét vette a nyers erőszakpolitika

A sokak által várva-várt új világrend a küszöbünkön toporog, újra osztozkodnak a nagyhatalmak, a kicsik pedig >

Tovább

A polgárok lehorgasztott fővel várnak

Kire? Mire? Nem tudnám kitippelni, csak a kíváncsi és beszédes tekintetekre emlékszem, amelyek arról árulkodnak, hogy >

Tovább

A FÜGGETLEN IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FELSZÁMOLÁSA

A Mrdić-féle törvények valójában az igazságszolgáltatásnak a kormány – pontosabban Aleksandar Vučić – közvetlen ellenőrzése alá >

Tovább

VMP: HADVISELÉS AZ EGYETEMEN

Annál visszataszítóbb szembesülni vele, hogy akadnak olyan magyarok, akik kiszolgálják ezt a rendszert, „vevők” arra, hogy >

Tovább

SZERBIA ISMÉT MILITARIZÁLÓDIK?

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nyilvánosan ellenzi a sorkatonaság visszaállítását, arra hivatkozva, hogy az tovább növelné >

Tovább

A pravoszláv szenteste Šešelj nagy stratégiai győzelmét jelképezte

A szentestei ünnepségen megjelent vezetők csetnikdalokat énekeltek. Ezek nem nevezhetők többé tiltott daloknak, sőt parlamenti döntés >

Tovább

VMDK: A hatalom hadat üzent az egyetemnek

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) a leghatározottabban elítéli Jelena Kleut egyetemi oktató elbocsátását az Újvidéki >

Tovább