2017. november 19. vasárnap
Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

Napi ajánló

Így lesz pár nap alatt hisztéria a nyelvtörvényből, amit senki sem olvasott

Szomszédjainkkal ápolt viszonyunk belpolitikai érdekeknek rendelődik alá. Sokszor egészen prózaiaknak, mint például a horvát OECD-tagság múltheti megvétózása, amelynek kimondott oka Hernádi Zsolt MOL-vezér önérzete: a kormány szerint „méltatlanul járt el” vele a horvát ügyészség, amikor megvádolta Ivo Sanader volt kormányfő megvesztegetésével. Radnóti András (444.hu):

Egy donbasszi szeparatista portál megírja, hogy a fasiszta kijevi kormány oktatási reformja az összes ukrajnai kisebbség, így a magyarok nyelvi jogait is sárba tiporja. Egy kárpátaljai magyar hírportál megírja, hogy az ukrajnai magyarok tiltakoznak a nyelvi jogaikat korlátozó új oktatási törvény ellen. Eltelik pár nap, és Magyarország kisebbségvédelmi lázban ég. A kormány tiltakozik, Szijjártó Péter behívja az ukrán nagykövetet és kijelenti, hogy Magyarország ezentúl a nemzetközi porondon semmit sem támogat, ami Ukrajnának fontos. Az ellenzék Gulyás Márton szervezésében megvalósítja az összefogást a tiltakozásban. A jogok sárba tiprását a teljes magyar sajtó tényként kezeli.

Holott a vonatkozó jogszabályt senki sem olvasta. Nem is olvashatta, mert – e hét elejéig – nem került nyilvánosságra. Amit olvashattak, egy júliusi tervezet, amelyet sajtóhírek szerint azóta kiheréltek az ukrán képviselők. Ebből a változatból úgy tűnik, a kéttannyelvű rendszer működik majd, azaz a magyar diákok továbbra is több tárgyat tanulhatnak az anyanyelvükön.

Kételkedésre lenne ok: a politikai jövőjét az EU-val ápolt barátsághoz kötő Petro Porosenko elnök aligha akar viszályt szítani EU-s szomszédjaival. Valószínűbb, hogy a kérdéses cikkelyt az ukrán képviselők jelentős részének – érthető, ám elítélendő – virulens russzofóbiája ihlette. Ebben az olvasatban más nemzeti kisebbségek, így a magyar, a korlátozásnak csak elszenvedői – lennének, ha nem tették volna a jogszabályba bele azt a kiskaput, hogy „egy vagy több tantárgyat” EU-s ország nyelvén is lehet a közoktatásban tanítani. Tény, hogy megszűnik az egynyelvű magyar középiskola – ami mellesleg konzerválja a kárpátaljai magyarok képzettségének és mobilitásának alacsony szintjét és ebből fakadó munkaerőpiaci hátrányát.

A nyelvi jogok sárba tiprása – ami a tiltakozások vezető szlogenje – nevetségesen túlzó értelmezés. Illik azonban a világmagyarság legharcosabb védelmezőjének szerepéhez, amelyben a Fidesz tetszeleg. De – miután a konfrontáció ebben az esetben sem mozdítja előre a külhoni magyarok ügyét – ebből is kiviláglik, hogy a kormány szomszédságpolitikáját  a külhoni közösségekben való klientúraépítésre, elsősorban pedig belpolitikai haszonszerzésre használja. Szomszédjainkkal ápolt viszonyunk belpolitikai érdekeknek rendelődik alá. Sokszor egészen prózaiaknak, mint például a horvát OECD-tagság múltheti megvétózása, amelynek kimondott oka Hernádi Zsolt MOL-vezér önérzete: a kormány szerint „méltatlanul járt el” vele a horvát ügyészség, amikor megvádolta Ivo Sanader volt kormányfő megvesztegetésével.

A komolyan vehető szomszédságpolitika akadálya a politikai akarat hiánya mellett a fojtogató kompetenciahiány. A Külügyminisztérium-beli – főleg 2014-es – tisztogatások során a tapasztalat és kapcsolati tőke nagy része eltűnt, a helyét kisebbrészt a moszkvai vízummutyit (is) lehetővé tévő, nagyobbrészt legalábbis hiányos képzettséggel és tapasztalattal bíró gárda vette át. A káderhiányt pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kizárólagos szolgáltatói licence nem fogja megoldani.

Látszólag nincsen alternatíva, hiába adnák magukat a lehetőségek: Románia schengeni csatlakozása például új, erős kapcsokat tenne lehetővé a külhoniak és az anyaország között – bűn volna a marosvásárhelyi iskola bezárása miatt az OECD-tagságuk mellett ezt is megvétózni –, Szlovákiában és Romániában virágoznak a kétnyelvű mozgalmak és új, többnemzetiségű pártok igyekeznek megszólítani a magyarokat. Az EU-s fejlesztési pénzeket közös finanszírozással az elmaradott határmenti régiók fejlesztésére lehetne fordítani, minthogy mind a Felvidék, mind Erdély jelentős része infrastruktúra- és gazdaságfejlesztésre szorul. Az ellenzék azonban stratégiai gondolkodás és ötletek helyett múltbéli bűneit – különösen a 2004-es, a kettős állampolgárság elleni kiállását – igyekszik kompenzálni. A kompenzálás útja pedig – úgy látszik – a vélt sérelmek miatti hangos, reflektálatlan méltatlankodás. A „nemzetietlenség” bélyege elleni küzdelemben az ellenzék rációt és elvet feledve a kormánnyal együtt dől be minden hamis narratívának.

A kormány és az ellenzék kamikaze-politikája Magyarországon sikeres lehet. A sajtó egy hét alatt gyakorlatilag a levegőből csinált tényt: az MTI szerint az ukrán oktatási törvény „megfosztja a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelvi oktatás lehetőségétől”.  Az olvasó tudatlanságával, pontosabban tudáshiányával él vissza nemcsak a kormányzati propaganda, de a klikkvadász független sajtó is, amikor fél- és negyedinformációkkal hiszterizálja a közéletet. A közönség oldalán felmerül a külpolitikai képzés hiánya, a nemzetközi kontextus nem ismerete. Fájóbbak ennél a média hiányosságai, hiszen előbbit ott lehetne orvosolni a szakma éthosza által megkövetelt precizitással, a környezetünkről való gyakoribb tudósítással. A nyitott, de tudatlan társadalom a legveszélyesebb – mind szomszédaira, mind belső viszonyaira nézve.

Elég – az ukrán oktatási törvény kapcsán – abba belegondolni, hogy a stratégiai gondolkodást ellehetetlenítő belpolitikai agendák, a külpolitikai dilettantizmus és a közélet általános politikai éretlensége által alkotott egyveleg kiváló terepet biztosít azoknak, akik saját céljaikra manipulálnák a magyar diskurzust és külpolitikát.

Radnóti András

A szerző külpolitikai elemző, a Momentum tagja

 

2017. szeptember 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerb-amerikai ejtőernyős barátkozás

A balkáni NATO-befolyás ellensúlyozása érdekében Moszkva számos formában támogatja Belgrádot, a közelmúltban például hat MiG29-es vadászgépet >

Tovább

Már megint mi esik szét a Balkánon?

Újabb szeparatista konfliktusra számítanak a Balkánon a szakértők. Igazából csak az a kérdés, hogy hány év >

Tovább

Négy és fél év után hajtanák be egy magyaron a horvátországi parkolási bírságot

Ne csodálkozzon, ha mostanában kap fizetési felszólítást egy akár évekkel korábbi, horvátországi parkolási ügyben! Egy pulai >

Tovább

Orbán végső leszámolásra készül

(...) Orbán “demokráciája” ezt jelenti, hogy “pártja” (khm) “tisztújító kongresszust” tart, noha gyakorlatilag semmi más nem >

Tovább

Szerbia nem akar választani

Belgrád már több uniós és főképp amerikai figyelmeztetést kapott a hagyományosan szoros szerb-orosz együttműködés fenntartása miatt. >

Tovább

Nikolics és a válogatott, avagy egy epizodista gólkirály esete

Amelyik bajnokságba Nikolics Nemanja beteszi a lábát, ott gólkirály lesz, ugyanakkor a válogatottban több kapitány is >

Tovább

Mađari SATIMA čekaju na srpskoj granici, a razlog je NEVEROVATAN

Na granici sa Mađarskom, iako je letnja sezona davno prošla, i dalje povremeno ima velikih gužvi >

Tovább

A magyarok többsége nem támogatja a határon túliak szavazati jogát

Szinte megdöbbentő az az adat, hogy a megkérdezettek több mint fele szerint a kormány nem a >

Tovább

Óriási pofont kapott Orbán Viktor szövetségese a szlovákiai megyei választásokon

Drámai vereséget szenvedett a kormányzó Smer párt, a liberális demokrácia győzött Szlovákiában. A fasiszták előre törésének >

Tovább

Új választások jöhetnek Szerbiában

Rendkívüli parlamenti választások kiírását szorgalmazza Szerbiában a hatalmon lévő Szerb Haladó Párt. Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy >

Tovább

Miért akar oroszbarát, bukott macedón politikusokat bújtatni az Orbán-kormány?

Erről kérdezi az Együtt a magyar külügyminisztert: Orbán Viktorék nemcsak kampányoltak az oroszbarát, bukott macedón miniszterelnök >

Tovább

Gyurcsány Ferenc, a Fidesz kampányarca

Ha van a Fidesz kampánycsapatában (és úgy tudom, akad) a határon túli magyarok mozgósításáért felelős ember, >

Tovább