Ma Koppány, Benedikta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
"Mocskos fideszes"
Csorba Zoltán
De az a baj, hogy azok is, akiktől az ember elvárna egy alapvető, civilizált kultúrát a viselkedésükben, ők is szégyentelenül leereszkednek a mocsokba. Immár csak ilyen szinten lehet szót érteni? Csorba Zoltán (csorbazoli.blog):
Az utcára kihelyezett pulton aláírást gyűjtenek. A pult előtt nincs akkora tömeg, mint a télen a Momentum akciója során, de három-négy ember várakozik. Sietek, nincs időm megérdeklődni, hogy mi a téma. Visszafelé jövet megállok és elolvasom: az ország kifosztása ellen lehet tiltakozni. Mivel érdeklődést tanúsítva megálltam, a kisasszony a pult mögül illedelmesen odaszólt: írja alá!
Nem szívesen közlöm, senkinek sem, ha nem muszáj, személyes adataimat (lakcím, igazolvány szám, testsúly, magasság, szemem színe, kinek szurkolok... az utóbbiakat persze csak viccelődés céljából írtam le, ezeket nem kérték), nem írtam alá, folytattam utamat. Az egyik idősebb személy a sorból erre úgy félhangosan megjegyezte: mocskos fideszes!
A nyáron a Balatonnál lekomcsiztak. Nem vettem figyelembe a behajtani tilos táblát és autóval bemerészkedtem egy zárt területre (kisajátíthat a Balaton partján bárki is zárt területet?). Megjelent egy nálamnál valamennyivel idősebb úr rám förmedt („Nem láttad – így tegeződve persze – a táblát?!”) és sürgős visszatolatásra utasított. Majd nyomatékul hozzátette romlott komcsi!
Nem tudom, hogy mi alapján nézett kommunistának, hiszen nem is beszélgettünk a marxizmusról, a kapitalizmusról, a tőkéről, a kizsákmányolásról. Ismétlem, hogy nálamnál valamennyivel idősebb, iskolázott úrnak nézett ki, aki feltehetőleg tanulmányait a múlt rendszerben végezte, tehát akár beszélgethettünk volna a marxizmusról, a szocializmusról. És talán arról is, hogyan lehet ilyen sikeres az ember ebben a rendszerben, hogy a Balaton partján vízparti, elkülönített saját nyaralójában pihenhet (ha nem az éppen arra járók kergetésével hecceli fel magát). Utólag belegondolva felfedezek némi logikát a következtetésében: egykoron a kommunisták voltak azok, akik bosszantották, pofátlanul megzavarták, felforgatták az uraság nyugalmát és világát. Majd közülük nem kevesen (akik tehették) szíves-örömest átvették ezt a világot és nagyobb, puccosabb urakká váltak, mint az egykori polgári vagy arisztokrata uraság. Akik, egyébként, mert ilyenekkel is találkoztam, más helyzetben, – „noblesse oblige!” – illedelmesen viselkednek.
Voltam én már magyar nacionalista, de a magyarság árulója is, libsi, bolsi, a közlekedésben köcsög, paraszt sőt még csetnik is! Lehetek még cigány, zsidó, náci, internacionalista Soros-bérenc, ki tudja mi minden. Természetesen, válogatottan durva és megalázó jelzők kíséretében. Éppen csak nincstelen proletár nem, mert ez a terminológia kiment a divatból.
Megváltozott a világ, az emberek nem tolvajozzák, csirkefogózzák le a másikat, hanem rögtön politikai címkékkel dobálódznak. Gyakran ok nélkül, durván, sértően, bántóan. És még nem is szóltam arról a "kommunikációról", amit a világhálón tapasztalunk. Ahol a legkisebb nézeteltérésben – például zenei együttes, színész, TV-műsor kapcsán – a kommentelők, a jelszó adta anonimitás mögé bújva súlyos sértésekkel reagálnak. Politikai vita esetén pedig a mérhetetlen gyűlölet hangján a végbélből felböfögött legundorítóbb szavakat használnak, nem ritkán gyilkossági fenyegetések is elhangzanak („megtalálunk hol laksz és kinyírunk”) a családot fenyegetik („a gyerekedet kapjuk el az iskola előtt”) sőt olyasmit is leírnak, amitől az ember egyszerűen-... („kiássuk az anyád a sírból és ...”).
Igazán döbbenetes, hogy milyen szintre süllyedt a viselkedési norma. Az erkölcsi és humánus, civilizált értékek lezüllesztésével a mások és másik iránti alapvető emberi tisztelet is eltűnt. Az ilyen szint, kommunikáció, viselkedési mód elfogadottá vált. Ennek kialakulásához pedig hozzájárult az "elit". Mondhatnám: az "elit" mutatja a példát. Egymás közötti és a nyilvánosság előtti viselkedésével, kommunikációjával. A politikai és gazdasági elit soha nem tapasztalt pofátlan, pökhendi, lenéző, sértő, arrogáns, kioktató, fenyegető, kulturálatlan stílusa egyaránt jelen van nem csak Magyarországon, Szerbiában, hanem a környező országokban is. Az "elit" a széles néptömegek alsó szintjére ereszkedett, szóhasználatukban lassan már elfogadottá válnak a „Bekapod a...”, „Nyald ki a ..” kezdetű mondatok is, mint a legzüllöttebb kocsmákban. Illetve, már jelen is van: aki olvasta a párbeszéd szövegét az aktuális szabadkai polgármester és egy belgrádi egyetemi tanár között... Vagy: emlékeznek milyen jelzővel illette a „G-napon” Simicska hosszúéves barátját, harcostársát, a miniszterelnököt, akinek a mérhetetlen gazdagságát köszönheti?
Az ember elcsodálkozik, hogy mindezek ellenére ezek a politikusok és a hozzájuk kapcsolódó, gyakran kétes múltú, hiányos műveltségű és tudású, de annál nagyobb kegyetlenséggel rendelkező milliárdos „üzletemberek”, az ilyen társadalmi-politikai rendszer és ez a társaság a mi szavazatainknak, pontosabban: a tömegek szavazatainak köszönhetően maradnak a hatalmon. A tömegek segítségével. Talán éppen azért, mert az "elit" viselkedése, kommunikációja arra a szintre süllyedt, ami az igénytelen és módszeresen lebutított tömegekhez közel áll?
Ha csak a tanulatlan, műveletlen tömegekre lenne a jellemző, hogy tartalmasabb vita helyett politikai lényüket anyázással, komcsizással, zsidózással, cigányozással élik ki, ráfoghatnánk, hogy közlendőjüket, csak ilyen, primitív módon tudják kommunikálni. De az a baj, hogy azok is, akiktől az ember elvárna egy alapvető, civilizált kultúrát a viselkedésükben, ők is szégyentelenül leereszkednek a mocsokba. Immár csak ilyen szinten lehet szót érteni?
Következő cikk: Ki nem tanító?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Miféle felelősséggel tartoznak a diktatúra polgárai?
Ők felmenthetők, amennyiben nincs semmiféle funkciójuk és nincs semmiféle befolyásuk a közéletre. Azonban ugyanez a válasz >
A 3-as lista lehet a VMSZ sírásója
Történelmi jelentőségű lehetne, ha évtizedek után ismét létrejöhetne egy pluralista vajdasági magyar politikai képviselet, amelyben nem >
A VMSZ „politikai prostituáltak gyülekezete”, vagy „elvszerű, gerinces emberek sokasága”?
Az október 25-i választások a VMSZ sorsát is megpecsételhetik. Amennyiben az egyetemisták listája győzne a választásokon, >
VMDK: Pásztorék ismét ködöt árulnak a Tisza-menti szavazóknak
A Tisza-menti régió lakói – akiknek a mindennapi életben, a kórházi ellátásban és a hivatalos ügyintézésben >
Létezik alternatíva
Ahogy látom, új arcok, új nevek tűnnek fel, ami nyilván komoly közéleti frissülést jelez. És ez >
Távoli, és mégis élő
Az a nehéz, hogy én most pont ugyanannyit éltem itt, Magyarországon, mint amennyit otthon. Nagyon érdekes >
A diákok küldetése Vučić megbuktatása
Ha a Szerb Haladó Párt csalásokkal és erőszakkal hatalmon maradna, az teljessé tenné Szerbia autoriter pályáját, >
Most ki lesz az oka?
Ki fog győzni, és ki lesz ennek az oka? Mit lehet tudni. Végső fokon ki elég >
A VMSZ haladó képviselője
Kovács Elvirának, Fremond Árpádnak, a Magyar Nemzeti Tanács elnökének és Demo Beriša ügyvezető kisebbségügyi miniszternek egyebek >
Lehetséges-e ezt befejezni szép, tiszta fehérkesztyűs kézzel?
Nem számolnak azzal a tömeges számonkérő indulattal, amellyel Budapesten szembesültem. Nem lebecsülendő a veszély, hogy az >
Vajon az új nemzedékek értik-e Pančićot és Eörsit?
Erre a kérdésfelvetésre az is ösztönzött, hogy a magyarországi rendszerváltást valójában a fiatalok döntötték el. Az >
A hatalom bűvöletében
A bűvölet szó meghatározása szerint „egy varázslatos állapot vagy érzés, amely elragadja az embert, gyakran egyvalami >