Amikor a diktatúrák összeomlanak

Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra összeomolhatnak. Azaz még a legrettenetesebb önkényuralmaknak is vége lesz egyszer, akárcsak csekély külső nyomásra. Ezt bizonyítja Szíria, ahol egy pár ezer iszlamista lázadó elég volt, hogy 54 év után eltűnjön a színről egy rémületes rendszer. Más esetben viszont jóformán az egész világnak össze kellett fognia, hogy eltakarítson az útból egy erőszakos hatalmat. A katonailag igen fejlett és a fanatizált, illetve engedelmes lakosságra támaszkodó 3. Birodalmat csak az USA és a Szovjetunió, illetve más szövetségesek, valamint a kelet-európai partizánok hitetetlen áldozatai árán lehetett megbuktatni. Ezzel szemben a hidegháború végén a keleti tömb, élén Moszkvával az élen külső behatás nélkül dőlt össze. Elegendő volt a tömegek felvonulása Berlinben, Prágában és Gdanskban – ami azt mutatja, hogy az erőszak nélküli ellenállás hatásosabb lehet, mint a terrorizmus. De még a szovjet fővárosban is elégnek bizonyult, hogy egy pár ezren kimentek az utcára. Putyin rezsimje még nem tart ott. Az emberek egyelőre nem élnek igazán rosszul, működik az elnyomó apparátus és a többség alighanem jónak találja a nagyorosz imperializmust. A kínaiak ezzel szemben tanultak a maoizmus katasztrófájából, és a jólétet összekötik egy tökéletes megfigyelő hálózattal. Csakhogy az orosz elnök túllőtt a célon. Szíriában mindenképp, Ukrajnában pedig alapvetően. Elképzelhető, hogy a lakosság egy nap besokall, vagy mérsékeltebb erők jutnak hatalomra. De átmenetileg fordulhat rosszabbra is. Az asszadi struktúra csak fél évszázad elteltével mondta be az unalmast. Ám befellegzett neki – mutat rá a Der Standard szemleírója. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2024. december 15.

Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk

Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz elnök mégsem tudta megmenteni. A történtek azt támasztják alá – hangsúlyozza a neves szemleíró – hogy a Nyugat ellenfelei gyakran egyáltalán nem olyan erősek, mint ahogy azt feltételezni lehet. Inkább az rajzolódik ki, hogy Moszkva egyre inkább gyengül. Az eltelt évtizedben nagy véráldozatok és rengeteg pénz árán tartotta hatalmon a szír zsarnokot. Aztán mi lett a vége? De képtelen volt megvédeni Örményországot is Azerbajdzsánnal szemben, mert elakadt az ukrajnai háborúban. Nyomás nehezedik az orosz erőkre Afrikában is. A helyzet a 70-es évek Szovjetuniójára emlékeztet. Vagyis nagyhangú és egy sor helyen beavatkozik a világban, ám gazdasági fokozatosan hanyatlik, mivel haditermelésre kénytelen átállni. Putyin hencegése azonban ne tévesszen meg senkit, mert fenyegetne atomfegyverrel, ha nyerésre állna Ukrajnában? Az orosz veszteségek jelentősek, mind az embererőt, mind a hadfelszerelést tekintve. Ennek leglátványosabb jele, hogy a Kreml kénytelen volt Észak-Koreától segítséget kérni. Meg hogy milyen őrületes pénzeket fizet azoknak, akik bezupálnak. Nem szabad kiengedni a szorításból az oroszokat. Biztató jel, hogy Trump a jelek szerint felülvizsgálta álláspontját és most már azt mondja: Putyintól függ, lesz béke vagy tűzszünet. Mert tudja, hogy elnökként az számára a legfogasabb kérdés, rá tudja-e venni Vlagyimirt, hogy adja fel álmát, vagyis hogy visszaállítsa a cári birodalmat. Ha sikerül meggyőzni, akkor befejeződhet a háború. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2024. december 14.

“Soha sem késő”

Az új Bizottság demokráciáért és jogállamért felelős biztosa bejelentette: hajlandó esélyt adni az Orbán-kormánynak, hogy az rendbe tegye a szénáját, azaz megoldja a jogvitát, amelynek következtében nagyjából 20 milliárd eurónyi brüsszeli támogatás van függőben. Az ír McGrath azonban jelezte, hogy nem balek. Ha a magyar fél nem mutat hajlandóságot a változásra, akkor kész újabb pénzcsapokat elzárni. A politikus, aki odahaza pénzügyminiszter volt, hozzátette, hogy soha nem késő visszalépni a szakadék széléről. Ám ha a magyar fél nem tér jobb belátásra, akkor az év végén végérvényesen búcsút inthet egymilliárdnak. Elárulta, hogy már egészen biztató egyeztetést folytatott az illetékes miniszterrel, Bóka Jánossal. Saját magáról azt mondta, hogy nem kenyere az agresszivitás vagy a bombasztikus stílus, de ezt senki ne vegye a gyengeség jelének. Továbbá hogy az uniós forrásokat csak akkor folyósítják, ha a tagok teljesítik a jogállami normákat. Ez annak kapcsán hangzott el, hogy von der Leyen megbízta őt, valamint a költségvetésért felelős lengyel biztost: alakítsanak ki még szorosabb kapcsolatot az éves jogállami jelentés, illetve az uniós milliárdok átutalása között. Magyarország esetében a legújabb vizsgálat továbbra is súlyos hiányosságokat állapított meg a sajtó szabadsága és sokszínűsége, valamint a korrupcióellenes harc ügyében. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2024. december 12.

Valóban csak a gazdaság?

A világszerte keletkező háborús gócok még jobban megrendítik a biztonságérzetet. 1939 előtt erre ugyanazt a „békét megmentő” agyhalott, Hitlernek engedő politikát próbálta az euro-atlanti elit ellenszerül használni, amely hamar csődöt mondott – ahogy csődöt mondott mára a merkeli oroszpolitika és a migránspolitika. De akkor az elitnek volt még hatalma. Tudott hadat üzenni. Ma a pusztán számszerű, minden minőségi kritériumot nélkülöző választásos demokráciákban ilyen magabiztos elit nincs. Amely merne „csak vért és könnyeket” ígérni, és eltökélten harcot hirdetni „a földön, a vízen és a levegőben.” Ahogy ezt Churchill akkor megfogalmazta. Miközben ma ott lebeg az atomháború réme is. Nem mer lépni, mert érzi, hogy a puszta számszerűség nem állna mögötte. Márpedig erő nélkül tényleg nem fog menni. Az a kérdés, honnan lesz erejük az euro-atlanti polgári demokrácia híveinek. Ungváry Rudolf (Népszava):

2024. december 10.

Maradjon inkább Orbán Viktor?

Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a hatalmon lévőkkel? Megtörténhet, hogy cserébe a pártjaiknak járó állami pénzért, hajlandók kiszolgálni az ellenzéki pártok minél nagyobb megosztottságában érdekelt Fideszt? Pár száz millió kontra egy ország. Tényleg tisztességes üzlet volna ilyen áron felszínen tartani két teljesen fölöslegessé vált pártot? Na és a demokrácia mit nyerne azzal, hogy ők ugyan néhány képviselővel bent lennének a parlamentben, éppen csak a Fidesz hatalmon maradása árán? Nem számít? Jó elücsörögni a parlamentben, az étterme például az ország legolcsóbb menüjét szolgálja fel. Nem érne mégis sokkal többet, ha a rezsim bukása után az iskolai menzákon, a kórházakban, a szegény családokban is mindenki rendes ebédet ehetne? Bruck András:

2024. december 14.

Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját

Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. Az érintett államok kilátása jelenleg stabil, illetve kedvező, ám visszavetheti a növekedést a belengetett amerikai vámemelés, valamint a háború miatti bizonytalanság. Visszaeshet ugyanis a nyugati kereslet. Különösen Magyarország, Csehország és Szlovákia sebezhető, mert erősen kapcsolódik a német autóiparhoz. A lengyeleknél azért más a helyzet, mert náluk nem annyira jelentős a kivitel, illetve több lábra támaszkodik a gazdaság. De azért azt így is megérzi, ha a németeknél beüt a visszaesés. A hitelminősítő nem zárja ki, hogy valamilyen külső megrázkódtatás következik be, illetve hogy kiéleződik a kereskedelmi háborúskodás, akkor pedig vége növekedésnek a világban. De ettől még úgy gondolja, hogy középtávon szép remények elé néz Közép- és Kelet-Európa. A magyar és a lengyel jegybank jövőre várhatóan ismét kamatot csökkent, habár a politikusok dolgát megnehezíti a valutaárfolyamok ingadozása, valamint a szolgáltatásoknál jelentkező makacs infláció. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2024. december 13.

Miért kezd ideges lenni Orbán Viktor tábora

A Die Presse szerint, mert a Tisza Párt most először határozottan vezet a Fidesz előtt az egyik felmérésben. A Fidesz az eltelt 14 évben kikezdhetetlennek látszott, ám most egyre inkább harapófogóba kerül. Kéri László a 80-as évek végéhez hasonlítja a helyzetet, amikor is már küszöbön állt a szocializmus csődje. Nem csupán a sanyarú gazdasági helyzet tesz be a pártnak, hanem az üstökösen induló Magyar Péter is. A Medián szerint már messze beelőzte a kormánypártot. Ettől azután beizgultak a hatalom hívei. A Magyar Nemzet szerint azonban valójában összeesküdött a hat „baloldali közvélemény kutató”, hogy befolyásolják a társadalmat. Összehangolják a vizsgálataikat és módszeresen túlértékelik a Tiszát. Török Gábor öngólként értékeli Menczer Tamás példátlan pécsi kirohanását Magyar ellen. Szerinte az incidensben az tükröződik vissza, hogy mind jobban be van ijedve a hatalom, mert egyre népszerűtlenebb. Habár Orbán szakmányban ígéri, milyen jó lesz a jövő év gazdaságilag, ezt az emberek másként látják. Igen sokan alapvető gondokkal küszködnek, mert alacsonyak a bérek, viszont magasak az árak – emlékeztet a budapesti tudósító, Bognár Péter. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje: 

2024. december 11.

Trump nevetséges állásfoglalása

Nevetségesnek minősítette Donald Trump Szíriával kapcsolatos

állásfoglalását a New York Timesban Thomas Friedman kommentátor, aki háromszor is Pulitzer-díjat kapott a Közel-Kelettel kapcsolatos munkásságáért. Trump ugyanis azt írta a közösségi médiában, hogy Szíriában nem Amerika harcáról van szó, és ki kell maradni belőle. Friedman felhívta a megválasztott elnök figyelmét arra, hogy Szíria az egész Közel-Kelet kulcsa. 

2024. december 9.