Ma Kamilla, Apor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
A republikánusoknak lőttek
A Süddeutsche Zeitung a legnépszerűbb német lap elemzése úgy ítéli meg, hogy a végét járja Amerikában a Republikánus Párt. Trump bevitte a végzetes csapást a konzervatívoknak, de kérdés, hogy mikor vág vissza a megsebzett párt. Mindenesetre átalakul a politikai térkép, bár ritkán fordul elő, hogy egy választás jelentősége ekkora spéttel mutatkozik meg. Mindenesetre már látszik, hogy súlyos válságában az ország levedli az eddigi szerkezetet. A megújulás két területen különösen időszerű: újra ki kell találni a jobboldaliságot, és demográfiai eltolódás megy végbe a társadalomban, amely azt is kénytelen elfogadni, hogy vége a fehér többségnek, miután kimúlt a trumpizmus. Hogy a demokraták szerezték meg a szenátusi helyet a konzervatív Nevadában, az jól mutatja, milyen mértékben szenvedtek vereséget a republikánusok, illetve Trump szekértolói... A nosztalgikus Amerika-kép, a fehér többségi társadalom gondolata Mar-a-Lagóba szorul vissza. Trump azonban nem olyan, aki be szokta vallani, ha felsül és inkább bölcsen visszavonul. Ennélfogva holnap várhatóan bejelenti, hogy rajthoz áll az elnöki posztért. Ezzel megkezdődik a republikánusok önfelszámolásának utolsó szakasza. Minél gyorsabban véget ér, annál nagyobb az esély, hogy megújul Amerika, amely persze részben nagyon is konzervatív. Most a forradalom időszaka jön a republikánusoknál. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Herszon – Putyin legmegalázóbb veresége
Kijev és Harkiv után Moszkva már harmadszor szerepel le, csak ez most minden eddiginél fájóbb Putyin számára. Egyrészt azért, mert a Dél stratégiailag fontos, arra vezet az ukrán export fő szállítási útvonala. És ez volt az egyetlen körzeti nagyváros, amelyet az agresszorok képesek voltak kézre keríteni. Pedig pár hete Oroszország a saját részének nyilvánította. Az elnöknek odahaza meg kell magyaráznia, miért ad fel harc nélkül valamit, amiről a propaganda gépezete szüntelenül azt harsogta, hogy az immár örök időre orosz terület.
Vége annak az Izraelnek, amelyet idáig ismertünk
Ezt állapítja meg Thomas Friedland, a New York Times külpolitikai elemzője, aki 40 éve foglalkozik a Közel-Kelettel és ez idő alatt egy-egy Pulitzer-díjat kapott a Libanonból, illetve Izraelből küldött tudósításaiért. Borúlátását az magyarázza, hogy mint kifejti: megbukott a nemzeti egységkormány és helyét egy olyan koalíció veszi át, amelynek szélsőségességben nincs párja az ország egész eddigi története során. És mivel ami Izraelben történik, az sokszor beharangozza a világban bekövetkező mozgásokat, Isten óvjon attól, hogy ez most is így legyen. Hiszen ultraordox és ultranacionalista politikusok kerülnek most oda a tűzhöz, köztük nyíltan ultraortodox és ultranacionalista politikusok, soraikban leplezetlen rasszistákkal és arabellenes radikálisokkal, akikről pedig egykor azt lehetett hinni, hogy örökre a margóra szorulnak. Ennélfogva most bajban van az amerikai zsidóság, hogy támogasson-e továbbra is egy ilyen rendszert, de fel van adva a lecke a washingtoni diplomáciának is. Hiszen már nem mondhatja, hogy az izraeli demokrácia ugyanazokat az értékeket követi, mint az USA.
Mikor jön Trump vissza?
Donald Trump akár már holnapután felbukkanhat a twitteren, miután Elon Musk átvette a közösségi portált. A milliárdos ugyanis igen szabados, libertárius nézeteket vall a szólásszabadságról és nála bőven belefér, hogy zöld utat adjon a volt elnöknek, ám ily módon veszélyben van az amerikai demokrácia. Éppen akkor vásárolta meg az USA legfőbb politikai vitafórumát, amikor minden érintettnek fokozott felelősségtudatot kellene tanúsítania, csakhogy ez semmi jót nem ígér. Csupán emlékeztetőül: Trump a platform segítségével építette ki mozgalmát, amely azután meghódította a Republikánus Pártot. A puccskísérlet során a twitteren keresztül utasította követőit. Ezek után zárták az oldalról – a demokrácia védelmében. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
A választás után erősebbnek látszik Amerika és a demokrácia
Közben Trump azzal tetézi korábbi melléfogásait, hogy sorozatban veszít. A legfontosabb fejlemény éppen az, hogy a politikus meggyengülve került ki a csatározásból. Ez kiábrándítja mindazokat, ideértve a moszkvai és pekingi autokratákat, akik a jelre várnak, hogy hanyatlik az Egyesült Államok. Elvileg a félidős erőpróba ajándék a republikánusoknak, noha a pártnak nincs ötlete, miként lehetne jobban csinálni a dolgokat, egy-két elképzelése viszont csak rontana a helyzeten. Több tisztségviselője is kibújt az alól, hogy szembeszálljon a volt elnök vádjaival a két évvel ezelőtti választás kapcsán. Ily módon azonban megfosztották a pártot attól a lehetőségtől, hogy újra építse önmagát a fiaskó után. Trump vaskézzel fogja a radikális szárnyat, de most még megsebzettebbnek látszik, mint tavaly január 6. óta bármikor... Amerika és a republikánusok érdeke, hogy túllépjenek Trumpon. Viszont kérdéses, hogy maradnia kell-e Bidennek a demokraták élén. Az volna a legjobb, ha felülvizsgálná a terveit. Mert ha lelép a színről, az oldhatja az ellenzék megszállottságát a Kongresszusban. Megvan rá a lehetősége, hogy ő szabja meg távozása feltételeit. Élnie kellene az alkalommal.
A holnapi választás nemcsak Bidenről, hanem a demokráciáról is szól
A Guardian szerkesztőségi véleménye szerint az amerikai időközi választások nem csupán arról határoznak, mit tehet az elnök a következő két évben, valójában a demokrácia jövője forog kockán… A tét nem más, mint az alapvető jogok fennmaradása, a demokratikus intézmények ellenőrzése, a szabad és tisztességes választások sorsa. Az előzményt a Kapitólium lerohanása és a házelnök férje elleni alattomos támadás jelenti. Meg az, hogy a Legfelsőbb Bíróság korlátozta a magzatelhajtás jogát. A kérdés az, hogy mennyi teret vesztenek a demokraták. A közvélemény kutatások azt jelzik, hogy az ellenfél szinte bizonyosan elhódítja a Képviselőházat és jók az esélyei a felsőházban is. Az eredményen nagyban múlnak olyan ügyek, mint az Ukrajnának adott támogatás, vagy a következő elnökválasztás. Ha a republikánusok bizonyulnak jobbnak, az megbéklyózza a közigazgatást, leállítja a törvényalkotást, viszont vizsgálatok indulnak a fennálló kormányzat ellen. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Világszerte folytatódik a demokrácia aláásása
Világszerte folytatódik a demokrácia aláásása
A Liberation vezércikke arra hívja fel a figyelmet, hogy világszerte javában ássák alá a demokráciát, Brazíliától az Egyesült Államokig. Mindenütt ugyanazzal a módszerrel igyekeznek megrendíteni a demokratikus viszonyokat. Ennélfogva csak rövid ideig lehetett örülni Bolsonaro vereségének, ám máris lehet nyugtalankodni az amerikai időközi választások várható kimenetele miatt. Joe Biden igencsak aggódhat, hiszen a demokrácia olyan bástyái eshetnek el, mint New York Állam vagy Washington. A New York Times szerzője viszont felszólítja a világot: ne engedje meg, hogy Putyin új Aleppót csináljon Ukrajnából, azaz szándékosan és válogatás nélkül öljön meg civileket és ezzel fordítsa meg a hadiszerencsét. Annak idején a bukásra álló szír államfő kérte az oroszok közbeavatkozását és annak brutalitása sikerrel is járt. Az Economist szerint legújabban (így, külön írva) hideg háborúba kezdett Putyin: a tél segítségével próbálja térdre kényszeríteni Ukrajnát, amely ily módon versenyt fut az idővel, az időjárással és az orosz rakétákkal. A Spiegel arról számol be, hogy mosakszik az egyik, újonnan kinevezett olasz miniszterhelyettes, mert előkerült róla egy felvétel, amelyen hat évvel ezelőtt náci karszalaggal látható. Galeazzo Bignami, aki a Liga-elnök, Salvini alatt az infrastruktúráért felelős tárcánál dolgozik majd, kifejtette, hogy szégyelli magát korábbi tettéért és elítéli a totalitarizmus minden formáját.
Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
A Nyugat összezár
„Bár rengeteg indoka lehet annak, hogy Németország nincs a közös nyilatkozat aláírói között, ugyanakkor politikai szempontból mégis fontos lett volna Berlin kiállása, már csak a Nyugat egységének demonstrálása miatt is. Ráadásul külpolitikailag ez elszigeteli az országot, gyengének és tétovának mutatja be Európa legnagyobb gazdasági hatalmát. Belpolitikailag pedig azért hiba, mert az Ukrajna melletti kiállásnak látványosan nagy támogatottsága van nem csak a politika mellett elkötelezettek között, hanem a civil szférában is.” Ara-Kovács Attila:
Legfrissebb
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában. „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >