2022. december 2. péntek
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

A republikánusoknak lőttek

A republikánusoknak lőttek

A Süddeutsche Zeitung a legnépszerűbb német lap elemzése úgy ítéli meg, hogy a végét járja Amerikában a Republikánus Párt. Trump bevitte a végzetes csapást a konzervatívoknak, de kérdés, hogy mikor vág vissza a megsebzett párt. Mindenesetre átalakul a politikai térkép, bár ritkán fordul elő, hogy egy választás jelentősége ekkora spéttel mutatkozik meg. Mindenesetre már látszik, hogy súlyos válságában az ország levedli az eddigi szerkezetet. A megújulás két területen különösen időszerű: újra ki kell találni a jobboldaliságot, és demográfiai eltolódás megy végbe a társadalomban, amely azt is kénytelen elfogadni, hogy vége a fehér többségnek, miután kimúlt a trumpizmus. Hogy a demokraták szerezték meg a szenátusi helyet a konzervatív Nevadában, az jól mutatja, milyen mértékben szenvedtek vereséget a republikánusok, illetve Trump szekértolói... A nosztalgikus Amerika-kép, a fehér többségi társadalom gondolata Mar-a-Lagóba szorul vissza. Trump azonban nem olyan, aki be szokta vallani, ha felsül és inkább bölcsen visszavonul. Ennélfogva holnap várhatóan bejelenti, hogy rajthoz áll az elnöki posztért. Ezzel megkezdődik a republikánusok önfelszámolásának utolsó szakasza. Minél gyorsabban véget ér, annál nagyobb az esély, hogy megújul Amerika, amely persze részben nagyon is konzervatív. Most a forradalom időszaka jön a republikánusoknál. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

Neue Zürcher Zeitung

 

A világ elfelejtette a „borok királyát”, és most a tokajira nagy küzdelem vár, hogy visszataláljon a nemzetközi piacra – mutat rá helyszíni tudósításában a svájci lap közép-európai tudósítója, aki Bécsből kereste fel a Hegyvidéket. Arra jutott, hogy a háborúk, a szocializmus kihatásai és a gazdasági válságok tönkretették az ország egykor 4. legnagyobb borexportőrjét. A kormány sok pénzt feccöl a világ kulturális örökségének számító területbe, de az eredmény vegyes.

Egykor 500 ezer hektár volt a termőterület, ebből mára 62 ezer maradt. Különösen súlyos következményekkel járt az erővel végrehajtott téeszesítés, valamint az, hogy az előző rendszerben nem a minőség, hanem a mennyiség volt a fontos. Így a tokajiból olcsó tömegáru lett.

De főleg az édesbor mára megtalálta a helyét az igényes vendéglátásban, öt éve sorra hozza haza a díjakat a nemzetközi versenyekről. Sokat segítenek az uniós források. A hatalom azonban protekcionista intézkedésekkel meggátolta, hogy külföldi befektetők letarolják a kistermelőket. A korszerű üzemeket ma sokszor Orbán-közeli üzletemberek tartják kézben. A többiekre inkább az a jellemző, hogy viszonylag kevés bort állítanak elő, egyszerű eszközökkel, szerény haszon mellett. 

Az egyik érdekelt gazda, a történész Ungváry Krisztián szerint Tokaj sajnos nem sikertörténet, és az állami támogatások nem megfelelőképpen hasznosulnak. Ráadásul csak a pénz nem oldja meg a szerkezeti gondokat. Pl. a helybéliek majdnem egyharmada az utóbbi 30 évben máshová költözött, ennélfogva nincs elég munkaerő.

 

Bloomberg

 

A baloldali jelölt győzelme megkönnyíti a szlovén kormány számára, hogy megszabaduljon elődje politikai örökségétől, miután Janez Jansa ellen az a vád, hogy aláásta a demokráciát. Azaz megosztotta az országot, támadta az ellenzéket és a sajtót, valamint meggyengítette az állami intézmények, így a bíróságok, a rendőrség és a közmédia függetlenségét.

Pártja Anze Logar volt külügyminisztert indította most, de ő csak 46 %-ig jutott a 2. fordulóban, pedig próbált nagyon elhatárolódni Jansától, aki szoros kapcsolatokat ápolt Orbán Viktorral, és igen jó véleményt alakított ki Donald Trumpról.

A befutó  Pirc Musar lett, így nem tört meg a hagyomány, hogy Szlovénia élén a rendszerváltás óta baloldali politikus áll. Ám ez az első eset, hogy a tisztséget egy nő tölti be. A nyertes, aki ügyvédként a nemi kisebbségek jogainak védelmében lépett fel, azt ígéri, hogy megvédi a demokráciát és az emberi jogokat.

A verseny beleilleszkedett abba a küzdelembe, amely Európában zajlik az EU-barát erők, illetve olyan pártok között, amelyek megkérdőjelezik a közösség liberális, multikulturális értékeit. Musar egyébként egy rágalmazási perben képviselte a szlovén születésű Melani Trumpot. A jogvita azzal végződött, hogy az érintett bulvárlap meg nem nevezett összeget fizetett a sértett félnek.

 

FT

 

Timothy Garton Ash is óv attól, hogy a középjobbos politikusok átvegyék a szélsőségesek nyelvezetét és viselkedését, mert különben lopakodva polgárjogot nyerhet a szélsőjobb. Az Oxfordi Egyetem történész professzora szerint a legnagyobb hatalmat az jelenti, ha egy párt meg tudja győzni az embereket, hogy amit csinál, az teljesen normális. Ha ezt el tudja érni, már nyert ügye van. Ezt látjuk jelenleg, amikor sok érett demokráciában bevett jelenséggé vált a liberális-ellenes radikalizmus.

Ám folyamatosan rá kell mutatni, hogy ez az irányzat semmiképpen sem felel meg a bejáratott értékeknek. Maga a normalizálódás folyamata egyébként Csehország 68-as orosz lerohanása után terjedt el, a megszállók így akarták rávenni Európát, hogy az fogadja el az invázió tényét.

A liberális demokrácia hosszú éveken át érvényesült, de most támadás alá került. Amerikában Trump híveként több száz megválasztott republikánus képviselő osztja a volt elnök hazugságát a elcsalt választásról, és ebben a párt sok-sok millió szavazója egyetért velük. A trumpizmus a mai valóság része lett a tengerentúlon. A franciáknál a szélsőjobbos Marine Le Pen megdöbbentő módon 41 %-ot szerzett választáson, de pártja is hasonlóan jól szerepelt.

Az olaszoknál sokatmondó, hogy a posztfasiszta Giorgia Meloni alatt Silvio Berlusconi számít a hármas koalíció legmérsékeltebb vezetőjének. Szóval nem könnyű harcolni az ilyen, fű alatt zajló normalizálódás ellen. Mert ha a szélsőjobb jelentős parlamenti képviselethez jut, akkor erős a kísértés a középjobb számára, hogy szövetségre lépjen a szélsőséggel, vagy élvezze annak külső támogatását, ahogy az a svédeknél történt. Ily módon a demokrácia működése segíthet aláásni a liberális normákat.

Épp ezért fontos, hogy a jobboldali fő áramlat politikusai ne domesztikálják a radikálisokat azáltal, hogy átveszik, illetve eltűrik azok nyelvét. Ellenszerként nagyon fontos az, amit jó néhány amerikai vezető kijelentett az újabb és újabb iskolai lövöldözések után: Ezek nem mi vagyunk. Merthogy ez erős elvi nyilatkozat, ugyanakkor érzelmileg alkalmas arra, hogy az embereket ráébressze a jobbik énükre. Ebből következik, hogy a „normális” azt jelenti: a liberális demokráciáért vívott küzdelem egyben azért folyik, hogy ki határozza meg, mi a normális.

 

Guardian

 

A vendégkommentár szerint Lengyelország csak nyerne, ha Oroszország vereséget szenved Ukrajnában, de az nem biztos, hogy a nyugati demokráciák örülnének, ha ezzel párhuzamosan a kontinens középpontja felé tolódna el Európa súlypontja. A két szerző, Anna Gromada, a varsói Kalecki Alapítvány nevű agytröszt alapítója és Krzysztof Zeniuk közgazdász úgy látja, hogy Varsó és a balti köztársaságok szempontjából a kérdés egyszerű, mert ha Moszkva húzza a rövidebbek, azzal évszázados félelmek oldódnának.

Egyúttal megszűnne a régió periféria jellege és a térség ellensúlyt képezne a nagy nyugati tagokkal szemben. Ehhez persze az kell, hogy Amerika besegítsen, de neki érdeke, hogy Kelet-Európa megerősödjön, ezért már most önti a pénzt Lengyelországba és Ukrajnába. Cserében azt várja le, hogy nőjön a befolyása, illetve Varsó és Kijev foglaljon egyértelműen állást Kína ellen. Ezt az árat a nyugat-európai szövetségesek nem hajlandóak megfizetni, de a jelek szerint a keletiek igen.

Berlin és Párizs idáig az orosz energiára, a kínai piacra, valamint az amerikai biztonságra épített, de az első pillér már kidőlt, és lehet, hogy a második feláldozásával kell megfizetni a harmadikat. De egyik ország sem szeretne angolszász fölényt a kontinensen. Ezzel szemben nagyon is egybevágnak az USA és a keleti partnerek érdekei, bár lehet, hogy itt még lesznek ellentétek. Washington nem szeretné ugyanis, ha megismétlődne a Szovjetunió összeomlása után kialakult zűrzavar és igyekszik elkerülni a nukleáris kockázatot.

Azon kívül az Egyesült Államok még nem adta fel a reményt, hogy a Nyugat oldalára tudja állítani az oroszokat, vagyis felhasználhatja őket Kína ellen. A hozzáállás azonban keleten rémületet vált ki, mert ránézésre pl Navalnij teljesen elfogadható lenne Putyin utódjaként, de ő is ragaszkodik Moszkva nagyhatalmi szerepéhez.

 

Süddeutsche Zeitung

 

A Süddeutsche Zeitung a legnépszerűbb német lap elemzése úgy ítéli meg, hogy a végét járja Amerikában a Republikánus Párt. Trump bevitte a végzetes csapást a konzervatívoknak, de kérdés, hogy mikor vág vissza a megsebzett párt. Mindenesetre átalakul a politikai térkép, bár ritkán fordul elő, hogy egy választás jelentősége ekkora spéttel mutatkozik meg. Mindenesetre már látszik, hogy súlyos válságában az ország levedli az eddigi szerkezetet.

A megújulás két területen különösen időszerű: újra ki kell találni a jobboldaliságot, és demográfiai eltolódás megy végbe a társadalomban, amely azt is kénytelen elfogadni, hogy vége a fehér többségnek, miután kimúlt a trumpizmus. Hogy a demokraták szerezték meg a szenátusi helyet a konzervatív Nevadában, az jól mutatja, milyen mértékben szenvedtek vereséget a republikánusok, illetve Trump szekértolói.

A jobboldali tábor annyira megosztott, hogy nagy belső viharok várhatók, ugyanakkor a párt a következő években előreláthatólag sok vizet nem fog zavarni. Igazából a tömörülés már nem is létezik, nincs semmiféle egység, megindult a felbomlás.

Az elemzések azonban azt támasztják alá, hogy az agónia már jó régen megkezdődött. A jelöltállítást a Trump-tábor és a többi republikánus harca határozta meg. Elmaradt az összefogás és ezzel a jobboldal saját magát semlegesítette. Viszont már látszik, hogy az ellenzék nem szeretne egyetlen ember szolgálója lenni, ezért Trumpnak mennie kell.

Így persze eldől az is, hogy többé nincs esélye a többség megszerzésére egy radikális führer-mozgalomnak. A nosztalgikus Amerika-kép, a fehér többségi társadalom gondolata Mar-a-Lagóba szorul vissza. Trump azonban nem olyan, aki be szokta vallani, ha felsül és inkább bölcsen visszavonul. Ennélfogva holnap várhatóan bejelenti, hogy rajthoz áll az elnöki posztért. Ezzel megkezdődik a republikánusok önfelszámolásának utolsó szakasza.

Minél gyorsabban véget ér, annál nagyobb az esély, hogy megújul Amerika, amely persze részben nagyon is konzervatív. Most a forradalom időszaka jön a republikánusoknál.

 

FAZ

 

A demokrácia megerősödését hozták az amerikai időközi választások. Biden szemszögéből az eredmény az adott körülmények között nem is alakulhattak volna jobban. Ez jól jön neki most, hogy találkozni fog a kínai elnökkel, hiszen Peking állandóan arról beszél, hogy fokozatosan hanyatlik a másik szuperhatalom.

Hszi Csin-ping bizonyosan jobban örült volna, ha amerikai kollégája „béna kacsaként” érkezik Balira. Ha az „Amerika mindenekelőtt” jelszavát szajkózó republikánusok futnak be az urnáknál, az nagyot lendített volna a csaknem 80 éves Biden politikai jövőjéről folyó vitán. Amerika nyugati szövetségesei pedig beigazolva látták volna félelmüket, mármint hogy hamarosan visszatér Trump.

A Fehér Ház lakója számára a demokrácia válsága kül- és belpolitikai megfontolásokból egyaránt kulcskérdés. Odahaza az elnök a jobboldali populizmussal csörtézik, külföldön az autokrata kihívással szemben kénytelen felvenni a kesztyűt. Ám a tengerentúlon a többség azok ellenfordult, akik próbálják aláásni a demokratikus intézményekbe és folyamatokba vetett bizalmat. Ez jó az USÁ-nak és a Nyugatnak.

Természetesen világos, hogy az Egyesült Államokban nem fordul minden jobbra a választás után. Alighanem republikánus lesz a többség az alsóházban és ez igencsak megnehezíti a kormányzást. Ám az ellenzék egyelőre a belharcokkal lesz elfoglalva, ideértve, hogy hátat fordítson-e Trumpnak.

 

 

 

2022. november 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Putyin visszahozza a szovjet típusú ideológiát, hogy eladja a népnek a háborút

Megtiltotta a nem heteroszexuális kapcsolatok nyilvános bemutatását, célja ezzel is az, hogy elfedje a valóságot. Miközben >

Tovább

Meloni védekező hadállásban

A főnökasszony nem tudja leplezni ellenszenvét a nemszeretem médiával szemben, amely nem éri be az első >

Tovább

Bajban van a nagyobbik osztrák kormánypárt

Ezért próbálja magyar-szerb segédlettel Brüsszelre tolni a felelősséget a migrációért. Karl Nehammer kancellár szerint az Orbán >

Tovább

Trumpot nem a második elnökség vagy Amerika érdekli, hanem az, hogy magára vonja a figyelmet

A Guardian kommentátora, Simon Tisdall ítéli ezt így meg. Azt állítja ugyan, hogy képes nyerni 2024-ben, >

Tovább

A kert és az őserdő

Teljesen jogos a foci VB kapcsán a bírálat Katarral szemben, ám gyakran önteltség van mögötte – >

Tovább

Mire szavazott félidőben Amerika?

A várakozásokkal ellentétben november 8-án az amerikai választókat nem csak a pénztárcájuk érdekelte. Fontos volt számukra >

Tovább

Joe Biden Ukrajna-politikája mesteri és megérdemli a támogatást

Most meg kell őriznie ezt a kiegyensúlyozott megközelítést. El kell hárítania az ukrán államfő heveskedését, mert >

Tovább

A republikánusoknak lőttek

A Süddeutsche Zeitung a legnépszerűbb német lap elemzése úgy ítéli meg, hogy a végét járja Amerikában >

Tovább

A választás után erősebbnek látszik Amerika és a demokrácia

Közben Trump azzal tetézi korábbi melléfogásait, hogy sorozatban veszít. A legfontosabb fejlemény éppen az, hogy a >

Tovább

Herszon – Putyin legmegalázóbb veresége

Kijev és Harkiv után Moszkva már harmadszor szerepel le, csak ez most minden eddiginél fájóbb Putyin >

Tovább

A holnapi választás nemcsak Bidenről, hanem a demokráciáról is szól

A Guardian szerkesztőségi véleménye szerint az amerikai időközi választások nem csupán arról határoznak, mit tehet az >

Tovább

Vége annak az Izraelnek, amelyet idáig ismertünk

Ezt állapítja meg Thomas Friedland, a New York Times külpolitikai elemzője, aki 40 éve foglalkozik a >

Tovább