Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Boszorkányperek Németországban
A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >
Boszorkányper Magyarországon
A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >
Budapesti fotók a harmincas évekből
Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 évesnél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >
Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal
Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >
Kormányrendelet
Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >
Budapest, 1936
A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >
A porcelán unikornis
A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >
A magyarok hullottak, mint a legyek
Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >
Így kezdődött...
Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >
Hányan érik meg a tavaszt?
Németh ÁrpádMiután már vagy két hónapja járom a fővároson kívüli bosnyák harctereket, rájöttem, igaza lehet John Burnsnek, a New York Times tapasztalt tudósítójának, aki szerint Szarajevó ostroma csak porhintésként szolgált, vagyis arra, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét eközben elterelje az új állam több mint kétharmadának a leigázásáról.
| 1992. december 2. | |
A szarajevói kiskatona
Németh ÁrpádBarcsnál, illetve a verőcei horvát határátkelőhelyen három percet vártunk arra, hogy a harcsabajszú rendőr megkönyörüljön rajtunk, s hogy Miklós László útitársamat meg engem szabadkai rendszámú kocsinkkal beengedjen Horvátországba.
| 1992. szeptember 2. | |
Sirató Kórógyért
Szemerédi MagdaA réti peremizs aranyszínű fészkes virága. Az osoros csüdfű fésűs, levele. Az üstökös gyöngyike bátor égnek meredése.
| 1992. augusztus 12. | |
Herkóca, 1992 július
Kókai PéterFigyelmeztetés
Legkésőbb 1992. július végéig tűnj el Szerbia területéről, máskülönben mi fogunk kilakoltatni sürgősségi eljárással, ugyanez vonatkozik a többi feketeingesre is.
(A levél hátlapján bélyeg, postai pecsét címzés. A címzett J. L herkócai lakos.)
| 1992. július 22. | |
Kabaré Rt.
Simonyi ZoltánSzín: parlamenti ülésterem: a honatyák gyülekeznek, várhatóan pár perc múlva kezdődik az ülés.
| 1992. október 14. | |
Augusztusi Vukovár
Lehocki ZsuzsaNem tudom, szerencsémnek nevezzem-e azt, hogy eljutottam Vukovárba. Csatlakoztam a szabadkai nemzetközi béketábor csoportjához, amelynek a programjában épp vukovári városnézés szerepelt. Amit a városról tudtunk, az az, hogy ott háború volt, s most már nincs. Azt sajnos nem tudtuk, hogy már a város sem létezik.
| 1992. augusztus 26. | |
Emberség az embertelenségben
Mucsi Géza„Isten, áldd meg a magyart!” Nem ismerik ezeket a sorokat a muzulmán deportáltak, de tekintetük, hálás kézfogásra nyújtott kezük, ezt sugallja. Hvala! Köszönöm!” – mondogatják a kelebiai vasútállomáson hol egy vöröskeresztesnek, hol egy kiskatonának, határőrnek. „Nyújts feléje védő kart!” – jut eszembe önkéntelenül. Nagy szükségünk van rá, a jókedvre is meg a bőségre is, mert valamennyi fogytán, pedig egyre több kell mindből. Nekünk is, és az itt menedéket keresőknek is.
| 1992. augusztus 5. | |
Kábelek az éjszakában
Keszég KárolyVégre újból sikerült felhívnom Szarajevót. Sakkozókkal beszélgettem. Számomra mindig is egy külön világ volt az övéké; lévén, hogy nem vagyok kimondottan racionális alkat, soha nem értettem igazából a lépések miértjét, csak azzal büszkélkedhettem, hogy mindig megéreztem azok súlyát.
| 1992. június 17. | |
Legfrissebb
A márciusi ifjak
Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >
Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú
A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >
A második világháborút a zsidógyűlölet okozta
Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >
Puskás fizette a szurkolókat
– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >
Ezen a napon
63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >
A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)
Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >
Június 28. Versailles
Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >
Az „anyások” közutálat tárgyai lettek
1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >
„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom
Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >
Az igazi Wass Albert
Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >
A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni
„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >
Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana
Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >