2024. március 19. kedd
Ma József, Bánk névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

Közkeletű szavak és fogalmak a zsidók szókicséből

Schosberger Pavle
Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)
Mezuzá vagy mezüze

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre volt szükség a közös imák és egyes vallási szertartások megtartásá­hoz. Azokban a községekben, amelyekben munkanapokon nem lehetett összehozni a minjánt, idősebb munkanélküli vagy nyug­díjas személyeket kértek fel, hogy némi tiszteletdíj ellenében egészítsék ki a „létszá­mot". Ezeket jiddisül minjemanoknak ne­vezték.

MEZUZÁ vagy MEZÜZE (képünkön) – (jiddisül mezüze) Pergamentekercs, me­lyen két kézírásos tóraidézet áll, a Semá Jiszroel (Halljad, Izrael) és a Vehaja im sámoá tismeu (Ha betartjátok Törvényei­met), a hátoldalán a Sáddáj (Mindenható) felirattal, amit a zsidó kapuk őreként szok­tak értelmezni. A tekercset kb. 10 cm nagyságú, fémből, fából, márvány­ból vagy műanyagból készült, oly­kor művészi kivitelezésű tokba he­lyezik és a bejárati ajtó jobb félfájá­ra erősítik fel.

MENÓRA – (héber, a. m. gyer­tyatartó) Hétágú gyertyatartó, mely ősidők óta a zsidó nép egyik jelké­pévé vált. Ma a zsidó állam, Izrael címere.

A nyolcágú menórát chanukiának hívják. Ennek kilencedik, azaz pótága, a sámás (a. m. szolga) arra szolgál, hogy Chanuka ünne­pén meggyújtsák vele a többi gyer­tyát. A chanukiát Európa egyes vidékein polcszerűen képezték ki, melyen nyolc apró tartályban olajat tartottak, s ezt gyújtották meg a Chanuka ünnepén. A menórák és chanukiák anyaga lehetett fém (bronz, ezüst aranyozott fém, sárgaréz, vas), kő (márvány) vagy üveg (kristály).

MÁGÉN DÁVÍD – (héber, a. m. Dávid pajzsa) Nevezik még Dávid-csillagnak vagy Salamon jelének is. Újabb keletű, nem zsidó eredetű jelkép. Két egyenlő oldalú háromszögből összeállított hatágú csillag. Megtalálható az indiai és a muzulmán mű­vészetben is. A legenda szerint a jelet Dávid király tétette a katonái pajzsára, és úgy került a köztudatba, mint a zsidóság egyik jelképe. Világszerte igen sok zsidó intézmény használja a Dávid-csillagot zsi­dósága megjelölésére.

TÁLESZ – (héberül tálit) Finom fehér gyapjúból készült négyzet alakú imalepel, négy sarkán gyapjúbojttal, két szélén feke­te vagy kék csíkkal, ezüst (vagy arany) betéttel a nyakkal érintkező helyen. Kön­tösként vagy összehajtogatva, sálként terí­tik magukra a zsidók a zsinagógában vagy odahaza, ima közben.

Hasonló imalepleket más vallásbelieknél (pravoszlávok, katolikusok, muzulmánok) is találunk.

ZSIDÓ LOBOGÓ – Kék-fehér alapon arany Dávid-csillag középen. A zsidó nép jelképeként használták, Vajdaságban sport- és cserkész egyesületek, politikai szerveze­tek zászlajaként, és ilyen kis papírzászlócskákat vittek a kezükben a gyerekek a zsinagógában a Szimhát torá ünnepén. Izrael – fehér alapon, két szélén kék csíkkal, középütt kék Dávid-csillaggal – állami zászlajává avatta.

TÓRA – (jiddisül tajre) Mózes öt könyve, pergamentekercsre írva, kalligrafikus be­tűkkel. A tóratekercset meilnek nevezett, különféle ábrákkal, Dávid-csillaggal, az ajándékozó nevével és az írás évszámával ékesített díszes „ruhába" öltöztetik. A tórá­ra művészi kidolgozású ún. Kéter Torát (héber, a. m. tórakorona) helyeznek vagy két részből álló, hasonló kidolgozású ezüst díszpajzsot akasztanak és nemesfémből – aranyból, ezüstből – vagy cédrusból készült ún. Jádot (héber, a. m. kéz) helyeznek mellé, ami nem más, mint mutató formára kiképzett kéz, mely sormutatásra szolgál a tóra olvasása közben.

TANAH – (Biblia – Ószövetség) Huszon­négy könyvből áll, az alábbi csoportosítás szerint: 1. Tóra (tan, példabeszéd), 2. Neviim (próféták könyve), 3. Ketuvim (írások).

TALMUD – (héber, a. m. tan, tanítás) A zsidó törvényeknek és szabályoknak, ha­gyományoknak, hitvitáknak és bibliama­gyarázatoknak, továbbá a tudományok leg­szélesebb körébe vágó – jog, etika, gyó­gyászat, egészségtan, agronómia stb. – előírásoknak a gyűjteménye. A Misnából – törvénygyűjtemény és szokásjogi előírások – és a Gemarából (jiddisül gemore) – a Misna későbbi keletű kommentárjából – áll.

SZUKKÁ – (héber, a. m. kunyhó, lomb­sátor, jiddisül. szüke) Szukot ünnepén a házak vagy a zsinagóga udvarán felállított sátor. Falai jutából vagy hasonló anyagból készülnek, a teteje nád vagy lomb.

SÁMESZ – (jiddis, a. m. szolga, héberül sámás) Templomszolga, aki különféle vallá­si tevékenységekben segédkezik.

NAPOKAT ESZIK A DIÁK – Az idegen  városban tanuló, szegény sorsú diákokat felkarolta a zsidó község és minden nap más-más családnál étkeztette.

AJRAH – (jiddis, a. m. szegény, ágrólszakadt; héberül oréáh, a. m. vendég – átvitt értelemben) Arra mondják, akinek semmije sincsen.

SNORRER – (jiddis, a. m. koldus) A zsidó község tagjait sorra járó ember, aki koldulásból tartja fenn magát (jiddisül snorrol).

JÁRCEJT – (jiddis, a. m. évforduló) Apa, anya, közeli hozzátartozó halálának évfordulója. Ilyenkor felkeresik a megboldogult sírját (ha lehetséges), majd a zsina­gógában kádist mondanak.

KÁDIS – (arameus, a. m. fel­szentelés) Arameus nyelvű halotti ima, melyet elhalálozás esetén, temetésen, halál-évfordulón, illetve a mázkir nevű vallási szertartáson mondanak.

HÁZKÁRÁ – (héber, a. m. halottról való megemlékezés) Az a szokás, hogy a zsinagógában tóraolvasás után imát mondanak az elhunytak lelki üdvéért. Felolvassák a jegyzékből az elhunytak nevét. Az ima neve jizkor (héber, a. m. említtessék), és több ünnepen is – Jom Kippur, Semini Áceret, a pészach utolsó napja, Sávuot, a megboldogult halálának évfordulója – elmondják.

ALEF-BÉT – A héber ábécé 22 mássalhangzóból áll. Vajdaságban ezt az ábécét úgynevezett punktációval (pontokkal jelöl­ték a magánhangzókat) alkalmazták a tan­könyvekben és az imakönyvekben is. Az óhéber vagy a modern ivrit nem ismeri a punktációt a mindennapi írásban.

SÁLOM – (héber, a. m. béke) a leggyakoribb zsidó köszönés.

RABBI – (héberül rao, a. m. tanító, mester; jiddisül rebé) Ősi zsidó tudományos cím, majd a későbbi időkben lelkészi hivatást végző személy. Vajdaságban szerbül rabinnak, németül Rabinernek hívták.

GIT JANTEV – (jiddis, a. m. boldog ünnepet) ezzel köszöntötték egymást a zsidók ünnepnapokon.

MÁZEL TOV – (jiddis, a. m. jó szerencsét) jókívánság esküvő, születés, kinevezés stb. alkalmából.

BISZ HUNDERT UND CVANCIG – (jiddis, a. m. százhúsz évig) születésnapi jókívánság: érje meg a mózesi 120 évet.

CORESZ – (jiddis, a. m. gond, baj)

DÁLESZ – (jiddis, a. m. nincstelenség, nyomor)

SIKER – (jiddis, a. m. részeg)

MESÜGE – (jiddis, a. m. hülye)

HÜCPE – (jiddis, a. m. szemtelen)

(Vége)

1991. június 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A márciusi ifjak

Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >

Tovább

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >

Tovább

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >

Tovább

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >

Tovább

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább