Ki veszi át Szíria irányítását?

Az Economist elemzése azt latolgatja, vajon ki veszi át Szíria irányítását, miközben egyáltalán nem biztos a békés átmenet. Mindenesetre a szerző azt látta a libanoni határról Damaszkuszba vezető úton, hogy az tele volt a hadsereg elhajigált egyenruháival, mert a katonák gyorsan átvedlettek civilbe, amikor menekültek a lázadók elől. Hogy mi jön most, az a sokszínű ellenzéktől függ, amely hirtelen megszabadult a közös ellenségtől. Mert vagy képes összefogni és szövetségi, polgári kormányt alakítani, vagy pedig belharcokba bonyolódik és annak a vége újabb polgárháború lesz. Az első jelek azonban bátorítóak, habár még túl korai bármit is mondani. A HTS azt közölte, hogy tanult az arab világ korábbi rendszerváltásainak kudarcából, a jövőt helyben döntik el, nem pedig idegen hatalmak, illetve a hazatérő emigránsok.  Felszólította a rendőröket és a polgári közigazgatás dolgozóit, hogy maradjanak a helyükön, egyben bejelentette, hogy egységkormányt kíván létrehozni. Ám mivel a rendszer ennyire gyorsan mondta be az unalmast, még nem tudták megtervezni a hogyantovábbot. Mind a négy nagy frakciónak saját hadserege van. És mindegyik részt kér a tortából, ha megindul az újjáépítés, amelynek költségeit 200 milliárd dollárra becsülik. A törékeny tűzszünet már az elején kezd összeomlani közöttük. A legnehezebb feladat az lesz, hogy a többi csoport elfogadja al-Dzsolani fennhatóságát. Egy több száz fős egység sietett őrizetbe venni a miniszterelnököt, hogy ne a HTS jusson el elsőként a palotához. Amerika, Oroszország és az ENSZ terroristának tekinti a hadvezért, azon felül több arab állam is korlátozni igyekszik befolyását. De bárki is kerül hatalomra, nehezen fogja ellenőrizni az egész országot, hiszen aligha tudja a maga oldalára állítani a kurdokat és az alavitákat. Ráadásul lehet, hogy az oroszok ragaszkodnak ottani haditengerészeti és légi támaszpontjukhoz. Amit Trump eddig elárult, abból arra lehet következtetni, hogy sokat nem fog segíteni. Ekkora külső és belső megosztottság mellett nem lesz könnyű konszenzusra jutni a szír válság ügyében. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2024. december 9.

A szír polgárháború tétje az, ki uralja az egész Közel-Keletet

Ezt állapítja meg Neil MacFarquhar, aki csaknem 30 éve dolgozik a New York Timesnál.  Hogy a lázadók már Damaszkuszba vonultak, az arról árulkodik, hogy olyan erők mozdultak meg, amelyek kihatással lesznek Iránra, Törökországra, Oroszországra és Amerikára is. Mindez október 7-ével kezdődött, de ami most szír földön zajlik az sokkal, de sokkal lényegesebb Gázánál. Netanjahu el van szánva, hogy Teherán ne állíthassa vissza befolyását Szíriában. Ám az nem világos, miként reagálna a politikus, ha Damaszkuszban iszlám vezetés jutna hatalomra, főleg ha az Erdogan lekötelezettje volna. Az Iszlám Köztársaság ellenben tisztában van azzal, hogy ha megdől a szír rendszer, akkor az ajatollák nem tudják megerősíteni a siíta félholdat, amely Libanontól, Irakon át Jemenig segít fenyegetni a zsidó államot. Két napja már olyan hírek érkeztek, hogy hazarendelik az ütőképes iráni elitcsapatokat Szíriából. Putyinnak azért lett feladva a lecke, mert ha megerősíti az orosz kontingenst a közel-keleti országban, akkor azok hiányoznak Ukrajnában. Sokat elárul, hogy Moszkva tegnapelőtt távozásra szólította fel Szíriában lévő polgárait. Az offenzíva már egy éve készült, miután Irán és a Hezbollah meggyengült. Északkeleten az amerikai támogatást élvező kurdok pár napja elfoglalták a fő határátkelőt, amelyen át az iráni erők idáig bejutottak Irakból. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje: 

2024. december 8.

Hogyan borít Orbán kihívója

Magyarországon eddig két dolog volt biztos: a halál, és hogy Orbán győz. De csak eddig volt ez így, viszont a következő választás időpontjáig hátralévő másfél év nagy idő a politikában – írta a Politico amerikai portál európai kiadásában.Több felmérés is azt mutatja, hogy a politikai ár jelentős mértékben a kormányfő ellen fordul, mert a magyarok egyre elégedetlenebbek  a megélhetési költségek növekedése, a meggazdagodott barátok, valamint egy nagy port felvert pedofil ügyben adott kegyelem miatt.  

2024. december 6.

A merkelizmus tragédia Trump és Putyin korában

Ezt fejti ki a volt kancellár most megjelent emlékiratai kapcsán Andreas Kluth, aki bevallja: annak idején igen jó véleménnyel volt a kormányfőről, merthogy az az „erős emberektől” eltérően, nem volt bombasztikus, nem jellemezte a hiúság és intellektuálisan tisztességesnek bizonyult. Nem olyan, mint az amerikai és az orosz elnök, aki bontókalapáccsal esett neki a nemzetközi viszonyoknak. Nem akart sem hódítani, sem uralni, megosztani, de még a mellét sem döngette. Viszont összetartotta még a világot is. Cáfolta azt a tételt, hogy az abszolút hatalom abszolút mértékben korrumpál. Viszont amikor most a pályájáról ír, már korántsem jellemzi a korábbi tisztesség és alázat. Nem volt hozzá bátorsága, hogy szembenézzen a kudarcaival. Ideértve, hogy Fukushima után lemondott az atomenergiáról, illetve hogy elmulasztotta a gazdasági reformokat. Csatákat nyert, de elveszítette a háborút. Gerjesztette a populista hullámot a társadalom két szélén. Ez mutatkozott meg az AfD felemelkedésében, ami nagyon rosszul hat a német politikára. Ám a legnagyobb foltot az jelenti az örökségén, hogy megmenthette volna a világot a háborútól, hiszen ott volt Münchenben, amikor Putyin kesztyűt dobott a nemzetközi rendnek. Majd a Krím megszállása után a miniszterelnök összehangolhatta volna Európa válaszát. Ám nem volt hajlandó veszélyesnek minősíteni az orosz vezetőt. Ezért mindenki másnál jobban hasonlít Chamberlainre, aki még magának is hazudott Hitler szándékait illetően. Anarchiába torkoll az a rendezett, törvényes és erkölcsös világ, amelyet Merkel szeretett volna. Szétesnek a dolgok. Egy ideig jó volt, hogy ő állt a kormányrúdnál, de most már jó, hogy elment. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2024. december 5.

Mindenszentek napja Újvidéken

A végtelenül cinikus hangnem, mellyel az államfő a határozottan fellépő tüntetőket illette, mindenesetre valóságos tendenciára mutat rá. Bár az utóbbi esztendők gyakori tüntetéseit kísérte olykor erőszak, mely általában a rendőrség, a vučići hatalomgyakorlás alá rendelt verőbandák, beépített és fedett verőlegények oldaláról érkezett, a november 5-i újvidéki tiltakozások során, amikor az összegyűltek piros festékkel kenték össze a városházát és betörték az ablakait, az erőszak a tüntetők felől nyilvánult meg. Ez feltehetően két dolognak tudható be: a dühnek és az elkeseredettségnek… Míg a vasútállomás törmelékeit még a szerencsétlenség napjának éjjelén eltakarították, hogy nyoma se maradjon a történteknek, a betört ablakú városháza fala napokig magán viselte a vérre emlékeztető vörös festéknyomokat, hogy a kormány számára hivatkozási alapul szolgáljon a „rendbontók” ellen. Ám a harag és az engedetlenség elszabadult. S ez a mindenkori hatalmat mindig azzal hívja ki, hogy nem biztos, hogy ismét sikerül lecsillapítani. Kocsis Árpád (Élet és Irodalom):

2024. december 8.

Az Orbánt váltó lengyelek vissza tudnak-e térni a normális állapotokhoz

Sokak szerint Magyarország minden idők legrosszabb uniós elnökségét produkálta a most véget érő félévben, de az a kérdés, hogy az Orbánt váltó lengyelek vissza tudnak-e térni a normális állapotokhoz. A bizonytalanság oka a háború, Trump elnöksége, a populizmus megerősödése, így nem mondhatjuk, hogy a szokásos ügymenetre készülhetünk. Az azonban egyértelmű, hogy Tusk teljesen másként fogja ellátni a tisztséget, mint magyar kollégája, aki szélsőjobbos. Von der Leyen nyilvánosan megrótta, a többi kormány pedig megdöbbent, amikor Orbán a nyáron kezet rázott Putyinnal és úgy tett, mintha az EU nevében járna el. Magyarország az első tag, amely soros elnök lehetett, miközben jogállami eljárás folyik ellene. De sokat nem tudott tenni az eltelt hat hónapban, béna kacsának bizonyult, mivel az uniós intézmények a választás után saját vezetőik kijelölésével voltak elfoglalva. Egy brüsszeli diplomata ezzel együtt azt mondja: a magyar elnökség nem volt más, mint egyetlen visszaélés a joggal.

A varsói Nemzetközi Politikai Intézet egyik szakértője úgy véli, hogy a lengyelek ennél csak jobbat nyújthatnak jövőre, a magyarok esetében annyira alacsonyan volt a léc. Mindazonáltal drámai időszakra kell készülni, mivel az oroszok törnek előre a fronton. Tusk úgy fogalmazott  a héten, hogy áttörés jöhet a háború vagy béke kérdésében. Ám Varsó mellől ezúttal hiányozni fognak a német és francia partnerek, hogy keresztül tudja vinni programját. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2024. december 7.

Lehet, hogy Meloni lesz Európa aduásza Trumpnál

Bármennyire is úgy gondolja Orbán Viktor, hogy ő az amerikai politikus magától értetődő ideológiai szövetségese. Az EU mindenesetre lázasan keresi, hogy ki tudná megfékezni a szeszélyes elnököt, és erre az olasz kormányfőnek vannak a legjobb esélyei. Ám ha közelebb kerül Washingtonhoz, azzal veszélyezteti viszonyát az európai kormányokkal, pedig az sokkal fontosabb neki. Meloni szilárdan megvetette a lábát mindkét parton. A szélsőjobbról indult és olyan indulattal tudja ostorozni a migránsokat, valamint a woke-ságot, mint bárki Trump vagy Orbán nagygyűlésein. Közben azonban ügyesen benne maradt az európai fő áramlatban. Ám most egyensúlyoznia kell, nehogy a Trumppal kialakított kedvező kapcsolattal elidegenítse az európai partnereket. Az olasz gazdaság állapota miatt ugyanis erősen rászorul az EU támogatására. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:

2024. december 6.

Ez már nem a gyerekekről szólt

Veszíteni rossz. Aki folyton veszít, megsebzett lélekkel létezik, úgy él, mintha véget nem érő sötétség venné körül. Nem csak az egyes ember tapasztalata ez, hanem az olyan társadalmaké is, mint amilyenné az elmúlt másfél évtizedben a mienk vált. Ezért a Magyar Péter által útnak indított felszabadulási mozgalom egyben hatalmas lelki felbuzdulás is: az ország visszavételének kísérlete annak elbitorlóitól. Hiszen csak saját józan értelmed és igazságérzeted megerőszakolása révén tekintheted valóban hazádnak azt a földet, amelynek emberi-, társadalmi- és tulajdonviszonyait olyan radikálisan eltorzították, mint ahogy azt ez a rezsim tette. Bruck András:

2024. december 4.