Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
A döntés
Öreg Dezső
Ara nélküli menyegző – írta az egyik függetlennek tartott itteni jó nevű rtv on-line kiadásának Megjegyzések rovatában egy olvasó a kranji Balkán-értekezlet kapcsán. Boris Tadić elnök távolmaradására célzott. Szembeötlő, hogy nemcsak a kormányhoz és Tadićhoz közeli médiumok támogatták a szerb elnök döntését. Az is szembeötlő, hogy a találkozó napján nagy figyelem övezte az eseményt, és hogy az itteni hírügynökségek meg az elektronikus médiumok gyorsan és bőven taglalták az uniós tisztségviselők távollétét, illetve a bővítési biztos váratlan távozását.
Az, akit érdekelt a téma-nagyon úgy tűnik, hogy az itteni átlagpolgár is odafigyelt rá – a konferencia előtti napokban minden részletről tájékozódhatott. És a nagy többség egészen biztosan elégedett az elnök elutasító magatartásával. A sajtó azt sugallja, hogy Brüsszelben sem vették zokon döntését. Bebizonyítottuk, hogy Szerbia nélkül nem megy a kapcsolatok rendezése a Balkán nyugati felében. Azok, akik egy kissé távolabbra is hajlandók tekinteni, tudják, hogy Belgrádnak és Pristinának előbb-utóbb olyan kapcsolatokat kell létesítenie, amelyeket Európában is együttműködésnek lehet nevezni. Az egymás közötti kommunikációt bizonyára még az idén meg kell kezdeni. Érdeke Szerbiának is, ha tovább akar lépni az Unió felé vezető úton. Belgrád azonban uniós szervezésben adná be szívesebben a derekát. Méghozzá úgy, hogy az Unió előbb külön-külön tárgyaljon az érintettekkel, tehát a szerbiai és a koszovói vezetőkkel, és csak utána közvetítsen közöttük. És ebbéli szándékának megvalósításában Spanyolország lesz segítségére. A soros elnöklő ugyanis a kranji előkészületek hajrájában jelentette be, hogy júniusban Szarajevóban szerveznek egy Balkán-találkozót, ahová Koszovót nem független országként, hanem UNMIK-Koszovóként hívják meg. Madrid teheti, Spanyolország nem ismerte el Koszovó függetlenségét. Akkor miért utazott volna Szerbia elnöke Kranjba? Hogy gyöngítsen hazai pozícióin? Meg júniusig döntés születhet a hágai Nemzetközi Bíróságon a Szerbia kontra Koszovó ügyben, ami után Belgrádnak lesz mihez tartania magát.
De benne volt az elnök döntésében egészen biztosan az is, hogy ne Ljubljana és Zágráb hozza össze, ültesse egy asztalhoz Pristina és Belgrád képviselőit. Ez is az itteni közvéleménynek szólt. Csak egy dologról nem beszél ebben a pillanatban senki Szerbiában. Mi lesz, ha a koszovói politikusok júniusban nem jelennek meg Szarajevóban? Ismerve őket és a koszovói albánok gondolkodásmódját meg elvárásait, ez csöppet sem kizárt. Még akkor sem, ha nyugati istápolóik megpróbálják befolyásolni őket. És akkor hiába hivatkoznánk arra, hogy Szerbia a térség vezető országa, hogy Pristina szembe megy a nemzetközi közösséggel, attól még nem lenne elégedett Brüsszel, és nem jutnánk közelebb az Unióhoz. Hacsak időközben nem kerül Hágába a boszniai szerbek volt parancsnoka meg az akkori horvát krajinai apródja. Akiknek, miután a szerb katonaság megvonta tőlük a vendéglátást, titokzatosan nyomuk veszett, és az itteni titkosszolgálatok sem tudják kideríteni, hol is bujkálnak. Szóval, ha ne adj isten(!), véletlenül nyomukra jutnánk, akkor az uniós illetékesek szerint sok mindent elnéznének Szerbiának, és soron kívül kezelnék ügyeit. Ezt ígérte az Unió szerbiai jelentéstevője. Aki, lévén szlovén, azt is mondta, hogy Boris Tadić két hete Ptujban még azt ígérte a szlovén és a horvát miniszterelnöknek, hogy ott lesz a kranji csúcson, ahol névtáblák és funkciók nélkül szerepelnek majd a résztvevők. Aztán meggondolta magát – mondta a jelentéstevő. Aki nem tudná miért, érdeklődjön Madridban.
Egy baj azért mégis van Boris Tadić döntésével. Az, hogy győzelemként élik meg és ünneplik Szerbiában. Egy uniós tagállam és egy tagjelölt ország fölötti győzelemként kezeli a sajtó. Tehát az azokon aratott győzelemként, akiknek a segítségére, jóindulatára, felénk nyújtott kezére még egészen biztosan szükségünk lesz. Nem csak Koszovó ügyében.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az amerikai hadsereg elveszítette előnyét. Irán után ezt már mindenki tudja.
A jó hír az, hogy a Kongresszus, a kormányzat és a Pentagon most már tisztában van >
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >