Ma István névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A Népszabadság bezárásától zeng a világsajtó
A kommentár sajnálatosnak nevezi, hogy Brüsszel hallgat, jóllehet elnémították a legfőbb magyar kormánykritikus lapot. Orbán Viktor azt csinál, amit akar. Szelestey Lajos/168 Óra:
Az EBESZ médiabiztosa a sajtószabadságra és a média sokszínűségére mért újabb hatalmas csapásnak tartja a Népszabadság bezárását.
Dunja Mijatović szerint a lap hirtelen vége túlmutat a hivatalos indokláson, vagyis a felhalmozott veszteségeken – írja a New York Times/Washington Post/AP. És aggasztó a mód, ahogyan végrehajtották, minden átláthatóság nélkül, a megfelelő folyamat elhagyásával. Mint mondta, nehéz elhinni, hogy itt egy egyszerű üzleti húzásról lenne szó. De ugyanilyen furcsa, hogy nem működhet tovább az internetes változat sem, hiszen nagyon sok újság még akkor is fenntartja az on-line megjelenést, ha nyomtatott formában nem is létezik tovább. Mijatović felszólította az uniót, hogy az eddiginél alaposabban kövesse nyomon a magyar médiában zajló fejleményeket. A kormánypolitika ugyanis rossz példát mutat a jelöltállamoknak és azoknak, akik demokráciát akarnak. Mert ha valaki demokráciában kíván élni, akkor meg kell fizetni az árát és szükség van az eltérő, kritikus hangokra. Ebben a pillanatban azonban ezek a hangok eltűnőben vannak Magyarországon és ez rendkívül veszélyes – tette hozzá az EBESZ megbízottja.
Európai Újságírók Szövetsége
Az Európai Újságírók Szövetségének elnöke úgy gondolja, összehangolt akció volt amögött, hogy a Népszabadság egyik pillanatról a másikra kénytelen volt beszüntetni a megjelenését, miután a lap gyakran bírálni merte az Orbán-kormányt. Lahodynsky rendkívül aggasztónak nevezte, hogy Magyarországon megint korlátozzák a sajtószabadságot, és hogy emiatt ennyi újságíró állása kerül veszélybe. A jelentés hozzáteszi, hogy a Fidesz ellenfelei szerint a műveletet maga a miniszterelnök vezényelte, miután hírek szerint a kabinet közvetítők, illetve megbízottak útján megpróbálta megszerezni az újságot.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A lap tiszteletre méltónak nevezi, hogy szombat este több ezren tiltakoztak a Népszabadság bezárása ellen, noha a tüntetést csak aznap délelőtt hirdették meg. Hogy mi lesz az újság sorsa, az még odébb van. Nem csak a Mediaworks puccsszerű eljárása gerjeszti a bizalmatlanságot a kormánnyal szemben, illetve táplálja az aggályokat a média sokszínűsége ügyében. A Fidesz 6 éve módszeresen dolgozik azon, hogy neki kedves sajtóhálózatot hozzon létre. De a jelek szerint már jócskán túlfutott a célon. Hatalmába hajtotta a közmédiát, a TV2-t. De az nem valószínű, hogy a Népszabadságot vonalát meg tudná fordítani. Ahhoz túlságosan is baloldali a 40 ezres olvasótábor. A nyomásgyakorlás alighanem reflexből született, mivel a lap az utóbbi időben több leleplezést is közölt Matolcsyról és Rogánról. Emlékezetes, hogy miként rúgták ki az Origo főszerkesztőjét, amikor az felvilágosítást követelt Lázár János külföldi luxusútjairól. Lehet, hogy Orbán táborában is ismerik a bölcs mondást, miszerint a könnyű lovasságnak nem kell okvetlenül kilovagolnia. Elég ha az indiánok tudják, hogy ott van.
Die Welt
Bezárták a legnagyobb magyar ellenzéki újságot, amiben valószínűleg szerepet játszott mind a cenzúra, mind a piac törvénye. A Népszabadság tavaly már némi nyereséget termelt, az online-kiadást hónapok óta fejlesztették, új munkatársakat vettek fel. A szerkesztési rendszert megújították, küszöbön állt a márka megújulása. Az újabb és újabb leleplezésekkel a lap szabta meg a közbeszéd témáit. A Rogán-ügy pl. igen veszélyes a kormány számára, amely szívesen mutatkozik a „kisember” szerepkörében. A Fideszen kívül most valamennyi párt szolidaritását fejezte ki az újságírókkal. A háttérről az a hír járja, hogy egy kormányközeli befektető meg akarja venni a Mediaworks portfólióját, és az újság leállítása az ügylet feltételét jelenti.
A történtek tükrözik a független magyar média tragikus helyzetét. A digitalizált piacon olyan nehéz túlélni, hogy a szakma befektetőkre szorul, akiknek azonban fontosabb érdekeik vannak, semmint hogy életben tartsák a kritikus újságírást. Az viszont fura, hogy a tulajdonosok üzleti tervet akartak a főszerkesztőtől. Normális körülmények között ez a kereskedők feladata, nem a szerkesztőké. A Népszabadság átmeneti halála tátongó lyukat hagy maga után a médiapiacon.
Süddeutsche Zeitung
A tudósítás „Egy újság vége” címmel arról ír, hogy a Népszabadság bezárása miatt nagy a sokk, a döntés váratlanul érkezett. Pedig a tulajdonos, Pecina a Fidesz szimpatizánsának számít és hónapok óta tartották magukat az értesülések, miszerint a hatalom el akarja hallgattatni a bíráló hangot. És hogy ennek érdekében egy Orbán-közeli befektető, vagy éppen Mészáros Lőrinc meg kívánja venni az újságot, sőt már meg is vette. A feltételezés nem légből kapott, mivel a Fidesz strómanjai idáig is jó pár orgánumot szereztek meg. A Népszabadság búcsúja nagy veszteség a magyar sajtó számára, mert már alig van olyan szerkesztőség, amely kritikus anyagokat tesz közzé. Az állami rádiót és tévét a hatalom ellenőrzi, más lapokat és adókat pénzügyileg kivéreztettek, mert hiányoznak a hirdetések, amelyek ugyanakkor ömlenek a kormányközeli folyóiratokhoz. A Rogán-sztori egyébként azért kínos, mert Orbán egyik szövetségeséről van szó, akinek a meggazdagodása egyre megmagyarázhatatlanabb. És akinek életmódváltása bizonyítéknak számít, hogy mennyire korrupt az állam.
A kommentár sajnálatosnak nevezi, hogy Brüsszel hallgat, jóllehet elnémították a legfőbb magyar kormánykritikus lapot. Orbán Viktor azt csinál, amit akar. A demokráciát veszélyeztető jobboldali populizmusa az egész EU-t megfertőzte. A politikus ellenforradalmat ígért Európának, a munkát idehaza kezdte meg. A Népszabadságot leállították, az ellenzéket a partvonalra szorították, a politikai szerkezetet a Fidesz hatalmi igényeinek megfelelően alakították át. A kegyencrendszer olyan elitet táplál, amely befogja a száját, amíg jön a haszon. Hogy a kormányfő szégyentelen módon győzelemnek állítja be az érvénytelen népszavazást, az megint csak arról tanúskodik, hogy a párt ügyet sem vet a demokratikus játékszabályokra. Nem sokkal korábban derült ki, hogy a kormányfő személyesen adott utasítást a civil szervezetek elleni fellépésre.
Orbán úgy adja el a belpolitikát, hogy megmenti az önfeladástól a nemzetet. Ugyanezzel az aljas logikával vette célba már jó ideje az uniót is. Vagyis, hogy az európai vezetők félreértik a népek akaratát. Megoldásként azt szorgalmazza, hogy erősítsék meg a külső határokat, ugyanakkor helyezzék hatályon kívül az emberi jogokat. Az első téma már Brüsszel napirendjén szerepel, a magyar politikus azonban nem tágít az idegengyűlölettől, az iszlámellenességtől, a rasszizmustól, amivel becsempészi a szélsőjobbos vírust az EU vérkeringésébe. Hős azon polgárok szemében, akik benne, a 2. Putyinban látják a válság megoldását, nem pedig az alapjaiban megreformált és megerősödött unióban. Időközben már erős játékos lett az Európai Tanácsban. A Bizottság fogatlan és ráhagyja a dolgokat. Így azt, hogy kedve szerint érvényesítse a „rugalmas szolidaritást”. És bármennyire is demokráciaellenes a politikája, amíg a magyar határok zárva annak, addig Orbán épp annyira befolyásos, mint amennyire hasznos.
Frankfurter Rundschau
A magyar ellenzék annak bizonyítékát látja a Népszabadság leállításában, hogy a kormány még jobban uniformizálni igyekszik a sajtót. A bírálók azt vetik a bevándorlás-ellenes és jobboldali-nacionalista Orbán Viktor szemére, hogy a hatalom szócsövévé akarja tenni az egész médiát.
Der Standard
Az elemzés azt írja, hogy a Népszabadság leállítása a sír szélére juttatta Magyarországon a sajtószabadságot. Orbán Viktor ellenben dörzsölheti a markát. Az általa gyűlölt újság szétverése az első pillantásra úgy látszik, mintha azt gazdasági megfontolások indokolnák. Ám ez nem így van. Mintha a lap ellenséges tulajdonba került volna, a munkatársak úgy álltak a szerkesztőség zárt ajtaja előtt. Így az jár el, aki ki akar nyírni egy újságot, nem pedig a veszteségeit próbálja csökkenteni. A gazda, az osztrák Pecina az elmúlt hetekben állítólag többször is tárgyalt a kormányfővel. Biztosan jól keres majd, amikor eladja a lapot Orbán kegyenceinek. A Népszabadságot nem lehetett a mostani vezetéssel a hatalom irányvonalára ráállítani. Ezért a bezárás Pecinára maradt. A demokrácia a tét, amikor az üzletember és az osztrák rendszer más képviselői a sajtószabadság sírásóiként szolgálnak a magyar vezető számára.
A körülmények és a bezárás sürgőssége arra utalnak, hogy messze nem csupán vállalaton belüli döntésről van szó – olvasható ugyancsak a lapban. Budapesten nemigen vannak olyanok, akik kételkednének abban, hogy Pecina hatalmas szívességet tett Orbán Viktornak. Az ellenzéki Népszabadság soha nem ment volna bele, hogy a kormány járszalagjára kerüljön. A munkatársak és szakértők szerint ezért kellett meghalnia. Alapos tényfeltáró riportjai miatt, amelyek a miniszterelnök környezetének botrányaival és urizálásával foglalkoztak, már régóta szálka volt a kormányfő szemében. De Orbán valószínűleg főként a vidéki lapokat nézte ki magának. Most úgy hírlik, hogy a Mediawork hamarosan egy vazallus, alighanem Mészáros Lőrinc kezeibe kerül.
Le Monde
A beszámoló megdöbbentőnek nevezi, amilyen brutalitással keresztülvitték a döntést, amikor mindenki tisztában van a Népszabadság tekintélyével és befolyásával, illetve azzal az érzelmi értékkel, amit a lap sok magyar számára jelent. De azért is nyugtalanító, mivel öt éve 1000 újságírót tettek ki az állami tévétől és megpróbálták elhallgattatni a Klubrádiót is. Azon kívül az Amnesty International úgy értékeli, hogy egyre romlik a sajtószabadság helyzete Európában. A magyar média jelentős részét már felvásárolták kormány közeli oligarchák. A hatalom a sajtót arra használja, hogy megtámogassa saját ideológiai harcát. De a magyarok hamar rájönnek majd, milyen megfontolás diktálta a döntést, amely veszteség az információ sokszínűsége szempontjából. Az újság munkatársai ugyanakkor attól félnek, hogy őket elbocsátják és a helyükre az új tulajdonosok olyanokat vesznek fel, akik közel állnak a miniszterelnökhöz.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin fegyverei és Isten hozzájárulása
Egy neves német történész úgy látja: radikalizálódik az orosz történelemkép, ezt támasztja alá, hogy a Kreml >
Mi történik, ha Trump félreérti a mandátumát
William Galston a Wall Street Journalban óva inti Trumpot attól, hogy túllőjön a célon, mert a >
Előre hozott választás Szlovákiában?
Jókora felháborodást váltott ki moszkvai látogatásával odahaza a szlovák kormányfő, hiszen az osztrák kancellár jó két >
A halálos őrület
A magdeburgi merénylet halálos őrület eredménye, de nem lehet a hagyományos keretekben értelmezni, mert a tettes >
A Georgescu-hadművelet
A Neue Zürcher Zeitung összeállítása időrendbe szedve levezeti, miként szervezték meg a Georgescu-hadműveletet, vagyis a bizonyítékok >
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >
Mi van, ha az oroszok győznek Ukrajnában?
Timothy Garton Ash rettentő nagy bajnak gondolja, ha az oroszok kerekednének felül a háborúban, miközben már >
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >