2025. április 4. péntek
Ma Izidor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Közeleg az év döntése: minden magyart hazazavarnak Londonból?

„Leghamarabb 2018 nyarán történhet ez meg formálisan is, mivel az alapszerződésben rögzített átmeneti időszak nem rövidíthető le.” Beke Károly (Portfolio):

Alig egy hónap van már hátra az uniós tagságról szóló brit népszavazásig, de még mindig sok a nyitott kérdés. A legtöbb elemző szerint végül a brit választópolgárok a maradás mellett fognak dönteni, a közvélemény-kutatások megint fej-fej melletti eredményt becsülnek előre. Vannak ugyan arra vonatkozó szabályok, milyen procedúra alapján lehet kilépni az Európai Unióból, de erre még sosem volt példa.

Június 23-án tartanak népszavazást Nagy-Britanniában az ország EU-tagságáról, a döntés évek óta lázban tartja a szigetországot. David Cameron miniszterelnök 2012-ben még elutasította a referendum kiírását, majd 2013-ban beadta a derekát és bejelentette, hogy ha újraválasztják 2015-ben, akkor kezdeményezi az uniós tagság feltételeinek újratárgyalását, majd a népszavazás kiírását. Tavaly a Cameron vezette konzervatívok megnyerték a választást, így a kormányfő bejelentette, hogy 2017 végéig megtartják a népszavazást.

Alulbecsüljük a Brexit kockázatát?

Az elemzők többsége még mindig arra számít, hogy a brit választópolgárok többsége az EU-ban maradásra voksol majd, azonban a közvélemény-kutatások szerint megint fej-fej mellett áll a két tábor, vagyis könnyen lehet, hogy alulbecsülik a kockázatokat azok, akik csak 30-40 százalékos esélyt adnak annak, hogy nagy-Britannia elhagyja az EU-t. A kampány hivatalosan március közepén indult, eleinte úgy nézett ki, hogy fokozatosan nő a maradást támogatók előnye, ez fordult meg az utóbbi hetekben.

Az EU-ból való kilépésre egyébként létezik hivatalos jogi lehetőség, azt az uniós alapszerződés 50. cikkelye tartalmazza.

Ennek értelmében az érintett tagállamnak elsőként az Európai Bizottság felé kell hivatalosan jelezni, hogy szeretné elhagyni a közösséget, majd ezt egy kétéves kilépési procedúra követi. Vagyis ha a brit választópolgárok az Unió elhagyása mellett döntenek, akkor is leghamarabb 2018 nyarán történhet az meg formálisan is, mivel az alapszerződésben rögzített átmeneti időszak nem rövidíthető le.

Viszont ebben az átmeneti időszakban Nagy-Britanniának nem lenne képviselője a Bizottságban és a Miniszterek Tanácsában, vagyis gyakorlatilag minden fontos döntést a britek feje felett hoznának meg, viszont a döntések rájuk is vonatkoznának. Ha két év alatt nem sikerülne megállapodni Nagy-Britannia és az EU új kapcsolatrendszeréről, akkor lennének igazán bajban a britek, mivel a kilépési időszak meghosszabbításához mind a 27 tagállam beleegyezésére lenne szükség. Éppen itt lehet az első probléma, amit nehéz lesz feloldani: elvileg a kilépés egyoldalúan történik, de minden további döntés a brit-EU kapcsolatokról, illetve a kilépés folyamatáról az összes tagállam beleegyezésén alapul. A kétéves procedúra egyébként komoly feladat elé állítaná a brit kormányt, hiszen mind a 161 WTO-tagállammal új kereskedelmi megállapodást kellene kötnie amellett, hogy az EU-val is meg kellene állapodnia a jövőbeli kapcsolatról. Ennél is nagyobb feladat lenne gyakorlatilag a teljes brit jogrendszer átalakítása, hiszen a törvények jelentős része uniós jogharmonizáción alapul, ezek helyett mind új jogszabályokat kellene hozni. Korábban a brit pénzügyminisztérium azt becsülte, hogy a teljes folyamat akár egy évtizedig is eltarthat. Az alapszerződés 50. cikkelyén kívül más jogi lehetőség nem létezik az EU elhagyására.

Az EU-ból való kilépésre egyébként létezik hivatalos jogi lehetőség, azt az uniós alapszerződés 50. cikkelye tartalmazza.

Ennek értelmében az érintett tagállamnak elsőként az Európai Bizottság felé kell hivatalosan jelezni, hogy szeretné elhagyni a közösséget, majd ezt egy kétéves kilépési procedúra követi. Vagyis ha a brit választópolgárok az Unió elhagyása mellett döntenek, akkor is leghamarabb 2018 nyarán történhet az meg formálisan is, mivel az alapszerződésben rögzített átmeneti időszak nem rövidíthető le.

Viszont ebben az átmeneti időszakban Nagy-Britanniának nem lenne képviselője a Bizottságban és a Miniszterek Tanácsában, vagyis gyakorlatilag minden fontos döntést a britek feje felett hoznának meg, viszont a döntések rájuk is vonatkoznának. Ha két év alatt nem sikerülne megállapodni Nagy-Britannia és az EU új kapcsolatrendszeréről, akkor lennének igazán bajban a britek, mivel a kilépési időszak meghosszabbításához mind a 27 tagállam beleegyezésére lenne szükség. Éppen itt lehet az első probléma, amit nehéz lesz feloldani: elvileg a kilépés egyoldalúan történik, de minden további döntés a brit-EU kapcsolatokról, illetve a kilépés folyamatáról az összes tagállam beleegyezésén alapul. A kétéves procedúra egyébként komoly feladat elé állítaná a brit kormányt, hiszen mind a 161 WTO-tagállammal új kereskedelmi megállapodást kellene kötnie amellett, hogy az EU-val is meg kellene állapodnia a jövőbeli kapcsolatról. Ennél is nagyobb feladat lenne gyakorlatilag a teljes brit jogrendszer átalakítása, hiszen a törvények jelentős része uniós jogharmonizáción alapul, ezek helyett mind új jogszabályokat kellene hozni. Korábban a brit pénzügyminisztérium azt becsülte, hogy a teljes folyamat akár egy évtizedig is eltarthat. Az alapszerződés 50. cikkelyén kívül más jogi lehetőség nem létezik az EU elhagyására.

2016. május 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Tolnai Ottó

Nem, Tolnai Ottó nem kozmopolita lokálpatrióta, ez nem kozmopolitizmus és nem lokálpatriotizmus – bármennyire kedves volna >

Tovább

Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen

Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >

Tovább

Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé

Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >

Tovább

Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal

A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >

Tovább

Egy szokatlan barátság

A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >

Tovább

Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális

Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >

Tovább

Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat

Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >

Tovább

Netanjahu Budapesten

Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >

Tovább

Az már fasizmus, ami most van Amerikában

Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >

Tovább

A hazafiság elve és gyakorlata

Aztán jött Magyar Péter. Ő ugyan senkit nem csábít el más pártoktól, sőt épp az ellenkezőjét >

Tovább

A Signalgate bagatellizálása rosszabb mint maga a botrány

Hogy a Fehér Ház próbálja bagatellizálni a Signalgate-et, az rosszabb, mint az alapbotrány maga, hogy ti. >

Tovább

Miért hirdeti Orbán a szerb nacionalizmust?

A magyar miniszterelnök igyekszik országát közép- és dél-európai regionális hatalomnak beállítani. Emellett az etno-nacionalista nézetek sem >

Tovább