Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Fairtók
„Ha befejeződött a Városliget kőrengeteggé alakítása, bónuszként ajánljuk a Margit-sziget összes fájának baltás kiirtását.” Markó Beáta (168 Óra):
A budapesti flaszteren felnőtt, emeletes házak rengetegében nevelkedett ember számára a természetet a Városliget és a Margit-sziget jelentette. Itt tolták a szülei a babakocsiban, itt andalgott kézen fogva élete első szerelmével, itt sétáltatta a kutyáját, majd a saját gyerekét, unokáját is ide vitte friss levegőt szippantani.
A budapesti flaszteren felnőtt, emeletes házak rengetegében nevelkedett ember úgy képzeli, hogy aki vidéken született és a természet lágy ölében töltötte a gyermekkorát, szereti is azt. A hatalmat öt éve birtokló vidékiek társasága azonban meggyőzött bennünket eddigi felfogásunk tévességéről.
A fővárosba költözött politikai garnitúra évek óta módszeresen irtja a zöldet Budapesten. A növényektől irtózó, faluról, kisvárosból jött vezetés fejszéjével először a Kossuth térnek esett neki. A „nemzet főtere” átalakításának többes célja volt: lerakták politikai hitvallásukat – a tér 1944 előtti arculatának visszaállításával –, jelentősen szűkítették a tüntetésre alkalmas területet, valamint százával vágták ki tavasszal az éppen rügyező, egészséges fákat. Ekkor hallottuk először az „ültetünk helyettük új fákat” megnyugtató magyarázatot, s akinek kétségei lennének, bármikor megtekintheti az egykori hatalmas lombkoronájú fák helyén kornyadozó, állítólag speciális betonba vagy gránitba fúrt nyeszlett fák napi haláltusáját.
Ám akinek ez nem lett volna elég, bármikor – forró nyári napokon különösen – élvezheti a főváros új zöldfelületét, a Károly körúti villamossínek közötti szellemes és avantgárd ötlettel lefektetett gyeptéglákat. Ha kedvünk szottyan, lemegyünk, kinyitjuk a magunkkal vitt nyugágyat, és a két oldalunkon elsikló villamoskocsik közé ékelve üldögélünk, olvasgatunk vagy magunkba szívjuk a nagyvárosi élet pezsgését, a kipufogógáz üde illatát. Lássuk be, kevés metropolisz képes hasonló élményt nyújtani.
A szisztematikus fairtás az Orczy-kertben folytatódott. A szép emlékű Ludovika újjáélesztését célzó építési projekt útjában állt a tizenöt „tájidegen” nyárfából álló fasor. Mivel közismerten sem a kormány, sem a lakosság zöme nem kedveli az idegeneket, a fák megkapták a halálos ítéletet, amit gyorsan végre is hajtottak. Természetesen ez alkalommal is megnyugtattak, hogy a fakivágások után nemhogy csökkenni, de logikusan nőni fog a zöld felület. Itt is pótolni fognak mindent, s ha elkészül a projekt, a város legszebb parkja lesz itt a beruházók állítása szerint. A tűző nyári napon kellemesen bandukolhatunk a facsemeték között, s dédunokáink, ha Magyarországon maradnak, száz év múlva akár az árnyékukat is élvezhetik.
A Városliget közadakozásból jött létre több mint százötven évvel ezelőtt, és a világ első közparkjai közé tartozik. A rendszeresen nemzeti konzultációt játszó kormány a köz mai leszármazottjainak megkérdezése nélkül úgy döntött, megadja a kegyelemdöfést Budapestnek a Városliget lebetonozásával. A főváros tüdeje, a Városliget régóta bántja a fairtó kormány szemét, ezért elhatározták, hogy múzeumokat és egyéb épületeket húznak fel oda, miután kivágták a száz-kétszáz éves platánfákat, s az ugyanerre a sorsa ítélt több száz jegenyét, hárs-, nyár-, fűz-, akác-, nyír- és más fajtájú fát. A Szépművészeti Múzeum egykori igazgatója, jelenlegi kormánybiztos immár a harmadik kormány harmadik múzeuminegyed-projektjét tartja kiválónak. Bárhogy változik a tervezet, ő lankadatlan lelkesedéssel agitál az éppen aktuális elképzelés mellett. Mondanunk sem kell, hogy a hűs árnyat adó, sokat látott öreg fákat ugyanúgy visszapótolják, mint a fent említett esetekben, s abból is csak a rosszindulat szól, aki szerint egy zsenge facsemete nem helyettesít azonnal egy terebélyes ősi fát.
Ha befejeződött a Városliget kőrengeteggé alakítása, bónuszként ajánljuk a Margit-sziget összes fájának baltás kiirtását, a terület teljes felszántását és salakkal felszórását. Így az eddigi virágültetésre, gyomirtásra és öntözésre költött összeget is a kormányzó Várba költözésére lehetne fordítani, s – annyi év után – végre jó kilátással, méltó helyen tölthetné a hatalmából hátralévő harminc évet hazánk és Európa erős embere.
Következő cikk: A Hóman-botrány felerősítette az antiszemitizmust
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >