Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Nem a civilizációk háborúja
A bevándorlók integrációs lehetőségei Európában
„Csak abból kiindulni, hogy csupán a vallásuk és kultúrájuk miatt nem tudnak majd együtt élni a menekültek a többségi társadalommal, megalapozatlannak tűnik.” B. Simon Krisztián (Magyar Narancs):
Az Európába érkező menekültek és bevándorlók „döntő része nem tudott és nem is akar integrálódni” szól például a magyar kormány házi „biztonságpolitikai szakértőjének”, Nógrádi Györgynek egyik érve a befogadás ellen. Pogonyi Szabolcs, a Közép-európai Egyetem nacionalizmusprogramjának adjunktusa viszont úgy véli: ennek a kérdésnek, tudniillik hogy képesek-e a bevándorlók úgy általában integrálódni egy társadalomba, társadalomtudományi szempontból semmi értelme nincsen. „Ilyesmivel a politikusok dobálóznak, de ugyanannyira nem lehet komolyan venni, mint ahogy az ellentétét sem. Az ilyen üzenetek ugyanis nem leírják, hanem formálni akarják a valóságot. (...)
Mit jelent ma az integráció?
A 90-es évek elején Nyugat-Európában még optimista szemlélet uralkodott: az erős gazdasági integrációval, azaz a jogokkal, az esélyegyenlőséggel és a munkaerőpiac elérhetőségével kialakulhat a különböző kulturális hátterű közösségek békés együttélése. A kétezres években már erősebb lett a kulturális félelem.
Penninx (Rinus, az Amszterdami Egyetem Migrációs és Etnikai Tanulmányok Intézetének vezetője) szerint azért van ma téves képünk az integráció sikerességéről, mert a közbeszéd leginkább arról szól, hogy vallásilag vagy kulturálisan mennyire idomultak a bevándorlók a fogadó társadalomhoz. Pedig a kérdés valójában az, hogyan lehet a társadalom megbecsült tagjává tenni a bevándorlókat. El kell érni, hogy ne segélyektől függjenek, legyen lehetőségük munkát vállalni. Kapjanak megfelelő jogi státuszt, lehetővé váljon az állampolgárságuk. A fogadó társadalom pedig legyen képes valamennyire elfogadni más kultúrákat és más vallásokat. „Európa az elmúlt évek integrációját nem a szociális-gazdasági dimenzióból ítéli meg, hanem arról beszél, hogy a keresztény vagy szekuláris társadalmunk mennyire bírja elviselni a másfajta nézeteket. Azaz az integráció sikerét azon mérjük, hogy mi magunk mennyire vagyunk képesek a toleranciára” – mondja a holland professzor.
Az elmúlt években könnyen integráltuk az érkezőket, de a mostani helyzettel ellentétben egyenletesen érkeztek. „Még most sem beszélünk hatalmas számokról, de mivel az emberek nem egyenletesen oszlanak majd el az EU-ban, így egyáltalán nem biztos, hogy egyes települések vagy közösségek szintjén nem lesznek problémák” – mondja Kováts (András szociológus, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója). Szerinte az integráció sikerében nagy szerepe van a kulturális közelségnek, és annak is, hogy egy menekült vajon olyan országból érkezik-e, amely nemrég még működőképes volt, mint a szírek, vagy éppenséggel egy rossz oktatási rendszerrel és munkaerőpiaccal rendelkező országból, mint az évtizedek óta kormányozhatatlan Afganisztán menekültjei.
Penninx szerint Észak- és Nyugat-Európa van olyan állapotban, hogy felvegye és integrálja a most érkező menekülteket – de ehhez a fogadó társadalomnak minél kevesebb akadályt kell gördíteni a bevándorlók elé. Ha valaki nem férhet hozzá a munkaerőpiachoz, azt el kell tartani; és ha beszorul a segélyezetti létbe, az megcsáklyázza az integrációt. A menekültek között sok a túlképzett, azaz olyan ember, aki nem tud elhelyezkedni abban a szakmában, amelyre a képzettsége feljogosítaná. A Svédországban élő iráni orvosoknak, fogorvosoknak nem fogadják el a diplomájukat, nem tudnak praktizálni. Penninx szerint e téren lazítani kellene a szabályozást – Kováts ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy különböző országokban más és más tudásbázis szükséges a diploma megszerzéséhez. Az orvosi diploma esetén például a munkáltató joggal várja el, hogy a papír mögött olyan tudás legyen, amivel ténylegesen lehet hagyni praktizálni az illetőt.
Akadály és baj tehát sok van – de abból kiindulni, hogy csupán a vallásuk és kultúrájuk miatt nem tudnak majd együtt élni a menekültek a többségi társadalommal, megalapozatlannak tűnik. „Európában és Magyarországon most is együtt élnek különböző vallású és kultúrájú emberek, köztük muszlimok is. A sokszínűség tolerálása mindazonáltal nem jelenti, hogy a kulturális és a vallási különbségek mindegyike tiszteletet érdemel: az intoleráns nézetek nem tolerálandók, még akkor sem, ha valóban létező kulturális és vallási hagyományok szerves részei. Az intolerancia elleni fellépést, az alapvető jogok kikényszerítését azonban fölösleges civilizációs háborúként tálalni” – elmélkedik Pogonyi.
Európa esete a bevándorlással
Az Eurostat adatai szerint az uniós tagállamokban a lakosság körülbelül tíz százaléka nem abban az országban született, ahol pillanatnyilag él. Az OECD adatai szerint Németországban vagy Belgiumban magasabb a külföldön születettek aránya, mint az Egyesült Államokban: előbbiekben 14, illetve 16, utóbbiban 13 százalék. A kutatók éppen ezért már jó ideje bevándorló országokként tekintenek Nyugat-Európa államaira – míg a politikusok ezt nehezen vagy egyáltalán nem hajlandók elismerni.
Ez a folyamat az 50-es évek végétől indult el Európában. A 60-as, 70-es években a bevándorlók egyrészt vendégmunkásként, másrészt az egykori gyarmatokról érkeztek. A mindenkori kormányok nagyon ügyeltek arra, hogy különbséget tegyenek a különböző új érkezők között, éppen azért, hogy ne kelljen kimondaniuk, hogy országukból bevándorlási célpont lett. Ahogy arra Rinus Penninx is emlékeztet, a hollandok az egykori gyarmatokról érkezőket hazatérőknek vagy tengerentúli polgártársaknak nevezték (még akkor is, ha esetleg kevert etnikumú emberekről volt szó), míg a munkacélból érkező törököket vagy marokkóiakat vendégmunkásoknak. A németek áttelepülőknek nevezték az NDK-ból érkezőket, kitelepülőknek a Közép-Európából vagy a Szovjetunió területéről érkező német etnikumú bevándorlókat, a törököknek pedig náluk is a vendégmunkás (gastarbeiter) minősítés jutott. Míg a német „hazatérők” megkapták az állampolgárság lehetőségét, a többiek esetében ez eleinte fel sem merült, gondolván, hogy úgyis elmennek idővel. Németországban például csak a 90-es évektől, a másod- és harmadgenerációs bevándorlók kapcsán merült fel, hogy olyan emberek is kaphassanak állampolgárságot, akik nem német származásúak.
A német kísérlet
Vajon mit tesz Németország az idén várható egymillió menedékkérő integrációja érdekében? Az agyalás már elindult. A német kormány azt tervezi, hogy megvágja azokat a juttatásokat, amelyeket az elutasított menedékkérők kapnak, ugyanakkor a menedékkérők, illetve a megtűrt státuszúak mostantól úgynevezett „kölcsönmunkaerőként” is dolgozhatnak, ami megkönnyítené számukra a munkakeresést. A kormány integrációs megbízottja, a szociáldemokrata Aydan Özoguz javaslata szerint már nem sokkal az érkezésük után lehetővé kellene tenni a menekülteknek, illetve a megtűrt státuszúaknak a nyelvtanulást, hiszen ezen áll vagy bukik az integráció sikere. Fontos az iskolai és óvodai felzárkóztatás, a szakképzések és a munkaközvetítők interkulturális képességeinek javítása. Cél lenne az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése is (amit a kereszténydemokraták elleneznek), valamint újabb szociális bérlakások építése. Ezenkívül erősen bevonnák a muszlim közösségeket és szövetségeket is az integrációs folyamatba, mivel azok felé nagyobb bizalommal lenne a menekültek nagyobbik része.
A jelenlegi káoszban legalább két-három hónapig tart, mire a munkaügyi hivatal egyáltalán elkezd foglalkozni a regisztrált menedékkérővel. Az emberhiánnyal küzdő menekültügyi hivatal (BAMF), a munkaügyi hivatal, a rendőrség, a szövetségi és tartományi kormány, valamint az önkormányzatok munkáját kellene valahogy koordinálni, miközben a németül nem beszélő menekülteknek segíteni kell abban is, hogy eligazodjanak ebben a bonyolult rendszerben. Emberek százezreinek kérelméről kell dönteni, miközben rohan az idő.
A németek azt tervezik, hogy egy fedél alatt intéznék az egész folyamatot, ami a személyazonosság megállapításával kezdődne, és a munkaerő-piaci kilátások megállapításával végződne. A menedékkérők bevezetése a munkaerőpiacra új elképzelés, eddig éppenséggel az volt a cél, hogy távol tartsák őket a munkától. Attól féltek ugyanis, hogy azokat az embereket, akiknek elutasították a menedékkérelmét, nem fogják tudni kirakni az országból, ha már elkezdtek dolgozni. Tavaly ősszel a szövetségi kormány úgy döntött, a menedékkérők Németországba érkezésüket követően már három hónappal munkába állhatnak, nem kell kivárniuk a kilenc hónapot. (Magyarországon jelenleg kilenc, az Egyesült Királyságban 12 hónap, mire elkezdhetnek dolgozni, de akkor is komoly megszorításokkal.)
Következő cikk: Mind nálunk ragadnak a kitoloncoltak
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >
Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam
Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >
Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára
A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >
„Soha nem voltunk barátok”
„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >