2020. február 21. péntek
Ma Eleonóra, Zelmira, Péter névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

Hogyan keltett félelmet Orbán a menekültekkel?

„A magyar határon átlépő, vízum nélküli szíriai egy illegális határátlépő, még akkor is, ha menedékkérelmet ad be.” Bárdi Bálint (hvg.hu):

Professzionális kampányt épített fel Orbán Viktor stábja a menekültekkel szembeni félelmekre alapozva, amely félelmeket először meg kellett teremteni, mivel bevándorlókról korábban keveset beszélt a média. Két MTA-kutató, Bernáth Gábor és Messing Vera a kezdeteket vizsgálta meg a migránsokról szóló sajtóhírek alapos áttekintésével. Részletekig kidolgozott manipuláció sejlik fel a migránsveszély felmutatásával, felnagyításával, amelynek a végén nem marad el az önigazolás. (…)

B. G.: Ilyen kampányt, amit a kormány megszervezett menekültügyben, véletlenül nem lehetett volna csinálni. Nagyon sok jele van a tudatosságnak, a szóhasználattól kezdve a képi elemek bedolgozásáig. A szóhasználat alatt értve azt, hogy hogyan keresztelték el először a menekültet migránsnak, később illegális bevándorlónak, láthatjuk, hogyan lett egyre stigmatizálóbb, egyre negatívabb a megnevezés. A képi ábrázoláshoz például kitalálták, hogy mindenki, aki érintkezik a menekültekkel, maszkot és kesztyűt hordjon.

M. V.: Annyira nem véletlen, hogy azokat a kifejezéseket, amiket általában a romákkal kapcsolatban használnak – például “megélhetési” – azokat most egyszerűen a menekültekre vonatkoztatva kezdték el használni. Sőt, a kormány vezető tagjai össze is kötötték a romákat és a migránsokat egészen hajmeresztő módon.

hvg.hu: A kampány szó a kutatásban sokszor visszatér. Milyen egyéb elemek bizonyítják, hogy a kormány tudatosan építette fel a menekültek stigmatizálását?

B. G.: A diskurzív és képi ábrázolások tudatos használata mellett a kormány gyorsan megrendelt egy közvélemény-kutatást januárban, ami őket igazolta. Erre aztán nagyon gyorsan ráhúzták a nemzeti konzultációt, Érdekes, hogy a kormányközeli média nagyon gyorsan megtalálta a téma szakértőit. A tudományos és jogi diskurzusra a kormány nem tudott ráülni, miután olyan kategóriákat használtak, amelyek sem jogi, sem tudományos szempontból nem értékelhetőek. Ezért gyorsan előhúztak olyan alternatív megszólalókat, mint például (a Fideszhez köthető – a szerk.) Alapjogokért Központ. Az állami médiában pedig a biztonságpolitikai szakértőket kezdték tolni (mint amilyen Nógrádi György vagy Georg Spöttle – a szerk.), pedig a kérdést nem csak biztonságpolitikai szemszögből lehetett volna vizsgálni, hanem számos, egyéb – például humanitárius – szempontból is.

M. V.: Azért is nevezhetjük kampánynak, ami történt, mert a menekültek és bevándorlók korábban egyáltalán nem jelentek meg a médiában, amit a médiamegjelenésükről szóló korábbi kutatásai a Magyar Helsinki Bizottságnak kiválóan igazolnak. Januárban, a Charlie Hebdo-merénylet utáni temetési meneten részt vett Orbán Viktor, majd mondott egy beszédet, ami szerintem kommunikációs szempontból sarokkő volt. Ezt követően kezdtük vizsgálni a menekültek és bevándorlók médiareprezentációját. Ekkor még szó sem volt menekülthullámról, csak egy diskurzus volt, amit a kormány és Orbán Viktor tett le az asztalra, és kapott fel a teljes magyar média.

B. G.: Nehéz is volt összehozni Orbánnak a Franciaországban élő harmadik generációs bevándorlókat a Magyarország határain kopogtató, akkor még főleg Koszovóból érkezőkkel.

hvg.hu: Mi volt az alapfeltevésük a kutatásukban és milyen választ kaptak rá?

B. G.: Már régóta volt egy olyan érzésünk, hogy a magyar média a politikától függ, a hatalom nyelvezetét használja. Bőven elég, ha az újságírók pontosan idézik azt, amit a politikusok mondanak, és akkor már a médiakép teljesen úgy fog változni, ahogy a politikusok akarják. Azt láttuk, hogy egy nagyon erős kampány épült fel, ezért ez egy alkalmas időszak volt arra, hogy megvizsgáljuk, hogy a politikai beszéd milyen formában kerül át a médiába. Végignéztük, hogy a kormányzattól független megszólalási terepek hogyan alakulnak. Az egyik ilyen a tudományos élet, de a média is felfogható független terepként, ha érvényesülnek bizonyos szakmai szempontok. Olyan országokban, ahol a politika nem befolyásolja ilyen mértékben az állam működését, a hivataloktól is elvárhatunk a politikától független működést. Azt is vizsgáltuk, hogy ellenzéki politikusok függetleníteni tudták-e magukat ettől a felállított keretrendszertől.

hvg.hu: Mintha a baloldali pártok nem helyezkedtek volna teljesen ellenzékbe. Jó példa az LMP, amit önök is kiemeltek.

B. G.: Az első három hétben teljes bénultságot érzékeltünk a média és minden független felszólaló részéről. A civilszervezetek, melyek a rendszerváltás óta aktívak a menekültügyben, mint például a Menedék Alapítvány, nyilatkozatot fogalmaztak meg a tények helyrebillentésével, de ez nem ment át a média fősodrán. Pedig a valós tudás inkább náluk van, mint a hirtelen biztonságpolitikai szakértővé vált médiacelebeknél. Nagyon hamar simultak hozzá a kormányzati kommunikációhoz bizonyos szakmai szervezetek, például a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vagy a rendőrség. Azt is ki tudtuk mutatni, hogy egy napon belül hogyan változott egy bizonyos megszólaló – a TEK magas rangú vezetőjének – álláspontja: délelőtt egy konferencián azt nyilatkozta, hogy a bevándorlás nem köthető össze egyértelműen a terrorizmussal, majd délutánra már azzal jelentkezett, hogy ezek politikai kérdések, ebbe a TEK nem szólhat bele.

M. V.: Nekem az a nagyon érdekes, hogy a baloldali pártok hogyan és miért maradtak csöndben, miért vették át ezeket a kategóriákat. Önálló megszólalásai a baloldali pártoknak lényegében nem voltak. Egy egészséges politikai establishmenttel rendelkező országban az ellenvélemények a politikán belül jelennek meg. Magyarországon azon kívülről kell jönnie. Megnéztük a Charlie Hebdo-merénylet előtt és után egy hónappal a police.hu híreit, és azt láttuk, hogy a média kategóriahasználata onnan származik. A rendőrség a saját kategóriája szerint nevezi meg a menekülteket, nekik a magyar határon átlépő, vízum nélküli szíriai egy illegális határátlépő, még akkor is, ha menedékkérelmet ad be. Ezt a fogalomhasználatot pedig egy az egyben átveszi a kormány és a média is. (…)

 

 

2015. november 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Politikai pletykák

A rossz hír az, hogy Cornstein romokat hagy maga után. Ilyen tájékozatlan nagykövete Amerikának csak a >

Tovább

Az EU bővítés buktatója, az atavisztikus nacionalizmus

A gondot különösen jól illusztrálja két korábbi, keleti felvételi hullám. Azok során főleg a magyarokról kiderült, >

Tovább

Orbánértékelés, 2020

Az Orbán előtt sorakozó székeken nem ülnek Rubik Ernők. Schmitt Pálok ülnek ott és más udvarhölgyek, >

Tovább

Orbán évértékelő – nemzetközi sajtó

Orbán Viktor a szokásos formáját futja, jobboldali populistaként  manapság pont annyira radikális, mint amennyire mindig is >

Tovább

Jéghideg számítás a romaellenes kampány

Kelet-Európában egyes politikusok a gyakran igen szegény romák ellen uszítanak, hogy ily módon szerezzenek voksokat, ahelyett, >

Tovább

„Nagy franc volt a Dezső”, avagy miért hallgatunk Kosztolányi antiszemitizmusáról az iskolában?

Hogyan tanítsunk Wass Albertet, ha már bekerült az új alaptantervbe? Az a baj, hogy Herczeg Ferenc >

Tovább

Érvényesül-e az ököljog a világban?

Nagy veszélyben van a liberális világrend, a sorsát a novemberi amerikai elnökválasztás dönti el. Jelenleg ugyanis >

Tovább

Hajítsátok végre ki Orbán Viktort!

A magyar miniszterelnök nagy hangsúlyt fektetett a nyugat-balkáni bővítésre is. Jóllehet jelenleg az van előtérben, hogy >

Tovább

Al-Jazeera: Neonácik Budapesten

Fekete ruhában, a saját szélsőjobbos mozgalmuk zászlói alatt koszorúkat helyeztek el az általuk hősöknek tartott fasiszták >

Tovább

Guardian: Macron Európa utolsó reménye

Erőszakos jobboldali alakok, bugrisok és háryjánosok irányítják a dolgokat Indiától, Brazíliától és a Fülöp-szigetektől kezdve, Törökországig, >

Tovább

Pozsonyi dilemmák

Mondjuk ki őszintén, hogy nemcsak a politikusok, hanem a magyar polgárok többsége is így gondolkodik a >

Tovább

A szlovén Orbán a hatalom kapujában

Jansa cáfolja, hogy a hatalom birtokában magyar mintára az utolsó szögig át kívánná alakítani a politikai >

Tovább