Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szemben a virtuális zombivilággal
„A módszeresen és vállaltan lebutított magyar társadalomnak is tükröt mutat.“ Magyari Nándor László (Systemcritic):
(..) A balgaság posztmodern dícsérete éppen egy olyan történet kapcsán jutott az eszembe, mely szembemegy a bevett, szüretlen „internetes idiotizmussal” (Umberto Eco), és saját tapasztalatot ír le, illetve mutatja meg a dolgokat a „másik”, az ismeretlen, a menekülő ember perspektívájából. Nemcsak önmagában hiteles tudást és tudósítást közvetít Kakuk György El Camino de Balkan riportsorozata, hanem hitelesen építi le azt a démonizált/dehumanizált képet, amit a menekülőkről a magyar kormány és propagandagépezete elterjesztett, amit a gyülöletkapmány festett meg elnagyolt, és őrült ecsetvonásokkal. És ha már halódó dolgokról szóltam, a Kakuk György módszere – t.i. néhány napra elszegődött „titkos” menekültnek és a valódiakkal eggyütt tette meg az utat Görögországból egészen a magyar határig – a kulturális antropológia, a részvevő megfigyelés, a helyszíni megtapasztalás módszere, azé a tudományé, mely éppen haláltusáját vívja a magyar kormányzattal, szószerint a létéért küzd. A menekültek életét megpróbáltatásaikat élni még néhány napig sem könnyű, de megtapasztalni és leírni annál fontosabb, mert semmit nem kell hozzátenni, semmit nem kell elvenni a „tényektől”, csupán, megfigyelni, megtapasztalni és leírni, mások számára is hozzáférhetővé tenni és a hatás lenyűgöző. A résztvevő megfigyelésre, a „benszülöttek szempontjaira” építő tudás előítéleteket bonthat le és félelmelket oldhat, megmutatja, hogy más is ember, hogy ugyanolyan gondokkal küzd, mint mi magunk, sőt – maradva az esetnél – azt is megmutatja, hogy mit jelent ezer kilométereken át menekülni a szinte biztos halál, a kilátástalanság, az állandó stressz, megalázás, bizonytalanság, jövőtlenség, stb., elől. Tudatában volt, vagy sem (szerintem igen) Kakuk György az antropológiai szempontot alkalmazta a menekültügyre (és szerencsére követője is akadt már), kalandja és riportja ettől hiteles. Úgy megy szembe a gyülöletkampánnyal, melynek a menekültek az áldozatai, hogy arról egy szót sem kell szóljon, „csak” tudósít, de aki riportjait olvassa az végig érzi, mennyire elhibázott és igazságtalan a gyülöletkampány, az atavisztikus félelmek fölkeltése, a „mások” lenézése, az érzéketlenség, stb., és szolidírítást kelt, érzelmi azonosulást az elesettekkel. És közben arra is rádöbbent, hogy hajszálon múlik, és semmiféle biztosíték nincs arra, hogy magunk is menekültekké válljunk, nem is először hiszen minden generáció történeti tapasztalata a ma menekülők élete.
Az El Camino de Balkan többet is tett, hiszen az egyre inkább zombifikálódó, szétszakadó és egymás ellen forduló, előítéletes és elfogult, ha úgy tetszik módszeresen és vállaltan lebutított magyar társadalomnak is tükröt mutat. Nemcsak azzal, hogy hitelesen mutatja meg a menekülők hétköznapjait, vergődéseit, stb., hanem az „internetes idiotizmus” jellemző példáját is bemutatja. Kakuk György névtelenül közölte riportjait, és csupán a „zarándokút” végén vállalta névvel a szövegeket. Amíg anonimításban közölt szinte csak dícsérő szavakat és kommenteket kapott, még a magát jobboldalinak mondó sajtóban, internetes felületen is. Aztán az önleleplezést követően, ugyanazokról a szövegekről indult be a gyalázatos trollkodók, az „internet idiótáinak” mocskolódó, lejárató, stb., hadjárata. Úgy tűnik a kétszínűség, a dolgoknak ideológiai, előítéletes és torz látása ma egyre inkább magyar sajátosság, a kommentvilág pedig a piszkos, a dehonesztáló beszéd generátora: a gyáva és nevüket nem vállaló „véleményüket” (amivel persze sokszor nem is értenek egyet, vagy nem is veszik komolyan azt) minden percben megváltoztató „internetes idióták” gyüjtőhelye.
Jó kísérlet volt a menekültekkel menni, megtapasztalni életüket, az ők szemével láttatni helyzetüket, mintha csak azt a sarkalatos kérdést próbálta volna megválaszolni az „utazó”, amit Baudrillard vet föl: megfordítható-e még a világ tökéletes szimulákrummá válása? Vannak-e még – legalább kognitív, vagy elméleti – esélyeink arra, hogy a „valós valóságot” tekintsük tények világának, vagy már mindent legyőzött az ideológiai, a babonákra és „hitekre”, stb., alapozott „valóságshow”? Dícséret érte: Le a kalappal, Gyuri!
Következő cikk: Itt az új hisztielem a menekültellenes kampányban
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Putyin nem csak a Nyugatot próbálja figyelmeztetni
Az hangsebességnél gyorsabb rakéta kilövésével Putyin nem csupán a Nyugatot próbálta figyelmeztetni, hanem saját népének is >
A gyűlölet mint hiány
Vajon mitől lesz valaki éppen palesztinpárti a Közel-Kelettől ezer kilométerekre? És ők miért veszik készpénznek az >
Mi van, ha bukik?
Várható-e, hogy a választások eredményétől függetlenül kilenc, tizenkettő, akárhány évre kinevezett pártcselédek és -kreatúrák udvarias meghajlással >
Az EU bővítése és Oroszország
Mindebből az EU számára több következtetés adódik. Az orosz befolyás ellensúlyozása érdekében továbbra is törekednie kell >
Vizsgáznak Európában a liberális értékek, mert erősödik az antiszemitizmus
Az Economist szerint ez a legrégebbi csapás a földrészen. Sajnálatos módon visszatér az a fajta türelmetlenség, >
Elon Musk egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt – Trump fő rombolójaként
Ezt rögzíti az Economist szerkesztőségi véleménye. Merthogy a milliárdos az amerikai kormányzatot célozta meg és így >
Hogyan készül Orbán a választásra
Magyarországon csak két év múlva lesz a választás, de Orbán Viktor már jó előre gondoskodik arról, >
Lehet, hogy Európának éppen Trumpra van szüksége
Azért, mert magának kell olyan gondokat megoldania, mint az euróövezet gazdasági stagnálása, valamint a földrész biztonsága. >
Biden döntését Putyin meg fogja torolni
Simon Tisdall u Guardianben úgy ítéli meg: igen nagy horderejű Ukrajna számára, hogy Biden az utolsó >
Rövid út vezethet keletre
Arra kell számítani, hogy Trump alatt az ország egoista birodalom lesz, ám ennélfogva szétesik a szabályokra >
Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek
Simon Tisdall a Guardianben arra figyelmeztet, hogy Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai >
A tervezett kinevezésekkel Trump egyértelműen elárulja, miként akarja irányítani az országot
Ezt fejti ki a Guardian kommentátora, Jonathan Freedland. A névsort úgy válogatta össze, hogy az is >