Ma Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A holokauszt mint tantárgy
„Ők, ha meghallják Auschwitzt, önkéntelenül is rávágják: Trianon; ha Izrael kerül szóba, akkor: Gáza.” Ara-Kovács Attila (hvg.hu):
Hogy mennyire indokolt a kísérlet, melynek gondolata a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen fogant meg, és amely arról szól, hogy kötelező tantárgyként bevezetnék a holokauszt történetének oktatását, épp a bejelentést követő vita mutatja. A megfogalmazott vélemények ugyanakkor árnyalt képet festenek arról, hogy mennyire képes önreflexióra a társadalmunk.
A tantárgy bevezetésére nyilvánvalóan semmi szükség sem lenne, ha Magyarországon ma nem lenne akut kérdés az antiszemitizmus, illetve ha a jobboldali politikai aktorok túlnyomó többsége – meglehet, különböző okokból – ne érezné úgy, hogy a holokauszttal kapcsolatos kételyek, a zsidósággal szembeni kétértelműségnek nyújtott legitimáció a legtermészetesebb dolgok egyike, ha abból politikai haszon húzható.
Ott van ugyanakkor a jobboldali értelmiségnek az a nem kis csoportja, melynek tagjai minden bizonnyal iszonyodnak radikálisabb elvbarátaik nézeteitől, ugyanakkor csendben maradnak, mert egyrészt félnek, másrészt kritikáikkal nem akarják korlátozni a jobboldal politikai befolyását. Vagyis tudatosan azonosulnak mindazzal, ami a szélsőségesség jegyében elhangzik, még ha nem is értenek feltétlenül egyet vele.
Ezen az alapon nyilvánvalóan kizárható mindenfajta kiegyezés, áthajolás a lövészárkok felett.
A tisztességes és tisztességtelen jobboldalt a jelek szerint megbonthatatlan kötelék fűzi egybe; e kötelék ugyan politikai, ám meghatároz mindent, még azt is, ami normális társadalmakban a politikán túli létnek a része, így a kultúrát, a magánéletet, az ünnep- és hétköznapokat, a múltat és a jelent. A jobboldalhoz sorolható tisztességes emberek egyelőre nem hajlandók egyértelmű tanújelét adni annak, hogy van valami, ami más bennük, mint radikális elvbarátaikban. Nem akarják nevüket adni annak a beismeréséhez, hogy a holokauszt nem egy a tömeggyilkosságok történetében; egyedisége nem a zsidóságot változtatta meg, hanem az európai kultúra viszonyát önmagához. Minthogy megtörtént, a holokauszt örökre velünk marad, civilizációnk örök belső drámája lesz akkor is, amikor már túlélők nem lesznek többé. Mert mindannyian túlélők lettünk. Akik utánunk következnek, azok is.
Ezért szükséges kötelező tananyaggá tenni mindazt, ami 1933 és 1945 között holokausztként Európában megtörtént.
Nagyon civilizált hangon, sok józannak tűnő érvet felsorakoztatva megjelent a PPKE állítólagos hallgatóinak tiltakozó felhívása, melyben arra kérik az egyetem vezetését, hogy vonja vissza a holokauszt történetének oktatása ügyében hozott döntést. A civilizált hangvétel és az ésszerűnek tűnő érvek mögött azonban egyértelműen felsejlik az a tökéletesen és komplexen antiszemita mentalitás, melyet a nyugat-európai szélsőbaltól oly könnyedén emelt be a maga világlátásába a magyar szélsőjobboldal Tellér Gyulától kezdve Vona Gáborig. Ők, ha meghallják Auschwitzt, önkéntelenül is rávágják: Trianon; ha Izrael kerül szóba, akkor: Gáza. Akik ezt a hallgatói petíciót megfogalmazták, láthatóan tanult emberek; nem felmentést akarnak kapni amiatt, amit valakik itt 70-80 évvel ezelőtt elkövettek, hanem szolidaritást vállalni velük. A mai magyar antiszemita politikai kurzus nem elhallgatni akarja a múltat, hanem sikertörténetként megismételni azt.
Tulajdonképpen az ellenoldal is hallgat; a baloldali értelmiség ingerküszöbét – legalábbis eddig – a téma el sem érte; a liberálisok meg azon óbégatnak, hogy a tárgy kötelezővé tétele az egyéni szabadságjogok korlátozásával egyenlő.
Mintha mindenki túllépni szeretne önmagán. A semmibe.
Egyetlen kivétel van, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, Szuromi Szabolcs.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy horogkereszt-szörnyeteg Von der Leyen fejjel
Mivel az USA már nem számít ellenségnek, most az EU került a moszkvai propaganda célkeresztjébe. Megjelent >
Választási pamflet
Csakhogy nekünk nem olyan Európa kell, amelyben egy sírgyalázóval bármiben is egyet lehet érteni. A mi >
Elváltak haragos útjaik
A rezsim félreérthetetlenül, pont úgy viszonyul Magyar Péterhez, ahogy üldöző az üldözötthöz, miközben Gyurcsány Ferenc, aki >
Orbán ügynökei kémkedtek Ukrajnában?
Az ukrán vádakból az rajzolódik ki, hogy a magyar katonai hírszerzés a többi közt fel akarta >
A politikai újonc Magyar Péter véget vet Orbán bűvhatásának
Tavaly február óta rakétasebességgel tör előre a Tisza elnöke – állapítja meg a svájci közmédiában, az >
Merz lehet minden idők legfontosabb német kancellárja
Ivan Krasztev úgy gondolja, hogy nincs Európában olyan politikus, aki igazodási pont lehetne a vadonatúj német >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >