Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A holokauszt mint tantárgy
„Ők, ha meghallják Auschwitzt, önkéntelenül is rávágják: Trianon; ha Izrael kerül szóba, akkor: Gáza.” Ara-Kovács Attila (hvg.hu):
Hogy mennyire indokolt a kísérlet, melynek gondolata a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen fogant meg, és amely arról szól, hogy kötelező tantárgyként bevezetnék a holokauszt történetének oktatását, épp a bejelentést követő vita mutatja. A megfogalmazott vélemények ugyanakkor árnyalt képet festenek arról, hogy mennyire képes önreflexióra a társadalmunk.
A tantárgy bevezetésére nyilvánvalóan semmi szükség sem lenne, ha Magyarországon ma nem lenne akut kérdés az antiszemitizmus, illetve ha a jobboldali politikai aktorok túlnyomó többsége – meglehet, különböző okokból – ne érezné úgy, hogy a holokauszttal kapcsolatos kételyek, a zsidósággal szembeni kétértelműségnek nyújtott legitimáció a legtermészetesebb dolgok egyike, ha abból politikai haszon húzható.
Ott van ugyanakkor a jobboldali értelmiségnek az a nem kis csoportja, melynek tagjai minden bizonnyal iszonyodnak radikálisabb elvbarátaik nézeteitől, ugyanakkor csendben maradnak, mert egyrészt félnek, másrészt kritikáikkal nem akarják korlátozni a jobboldal politikai befolyását. Vagyis tudatosan azonosulnak mindazzal, ami a szélsőségesség jegyében elhangzik, még ha nem is értenek feltétlenül egyet vele.
Ezen az alapon nyilvánvalóan kizárható mindenfajta kiegyezés, áthajolás a lövészárkok felett.
A tisztességes és tisztességtelen jobboldalt a jelek szerint megbonthatatlan kötelék fűzi egybe; e kötelék ugyan politikai, ám meghatároz mindent, még azt is, ami normális társadalmakban a politikán túli létnek a része, így a kultúrát, a magánéletet, az ünnep- és hétköznapokat, a múltat és a jelent. A jobboldalhoz sorolható tisztességes emberek egyelőre nem hajlandók egyértelmű tanújelét adni annak, hogy van valami, ami más bennük, mint radikális elvbarátaikban. Nem akarják nevüket adni annak a beismeréséhez, hogy a holokauszt nem egy a tömeggyilkosságok történetében; egyedisége nem a zsidóságot változtatta meg, hanem az európai kultúra viszonyát önmagához. Minthogy megtörtént, a holokauszt örökre velünk marad, civilizációnk örök belső drámája lesz akkor is, amikor már túlélők nem lesznek többé. Mert mindannyian túlélők lettünk. Akik utánunk következnek, azok is.
Ezért szükséges kötelező tananyaggá tenni mindazt, ami 1933 és 1945 között holokausztként Európában megtörtént.
Nagyon civilizált hangon, sok józannak tűnő érvet felsorakoztatva megjelent a PPKE állítólagos hallgatóinak tiltakozó felhívása, melyben arra kérik az egyetem vezetését, hogy vonja vissza a holokauszt történetének oktatása ügyében hozott döntést. A civilizált hangvétel és az ésszerűnek tűnő érvek mögött azonban egyértelműen felsejlik az a tökéletesen és komplexen antiszemita mentalitás, melyet a nyugat-európai szélsőbaltól oly könnyedén emelt be a maga világlátásába a magyar szélsőjobboldal Tellér Gyulától kezdve Vona Gáborig. Ők, ha meghallják Auschwitzt, önkéntelenül is rávágják: Trianon; ha Izrael kerül szóba, akkor: Gáza. Akik ezt a hallgatói petíciót megfogalmazták, láthatóan tanult emberek; nem felmentést akarnak kapni amiatt, amit valakik itt 70-80 évvel ezelőtt elkövettek, hanem szolidaritást vállalni velük. A mai magyar antiszemita politikai kurzus nem elhallgatni akarja a múltat, hanem sikertörténetként megismételni azt.
Tulajdonképpen az ellenoldal is hallgat; a baloldali értelmiség ingerküszöbét – legalábbis eddig – a téma el sem érte; a liberálisok meg azon óbégatnak, hogy a tárgy kötelezővé tétele az egyéni szabadságjogok korlátozásával egyenlő.
Mintha mindenki túllépni szeretne önmagán. A semmibe.
Egyetlen kivétel van, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, Szuromi Szabolcs.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Göröngyös úton
A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >
Orbán-fáradtság
Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >
A transzatlanti MAGA-fantázia
A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >
Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei
Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >
2x40 millió és közte egy kis apróság
Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >
MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC
Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >
Az ember, aki ott sem volt - Szijjártó a Telexen
Ez az interjú szánalmas vergődés volt, az elemi önreflexió teljes hiánya. Felmerül a kérdés, hogy miért >
Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?
Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >
Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania
A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >
Mit várok a Tisza kormánytól?
A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >
Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember
Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >
Végre
Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >