Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Szabadságharc a nagytőke szolgálatában
„A berlini kormányt felettébb nem zavarja, hogy milyen politikai, jogállami stiklik zajlanak Budapesten vagy Belgrádban.“ Techet Péter (hvg.hu), Vasárnapi Újság:
Az álságos szabadságharcról
(...) A multinacionális tőke a nemzetállami széttagoltságban érdekelt, ahol folyamatosan fenntarthatja, kihasználhatja a bér- és munkaversenyt. Magyarország például egy olyan pályára szorul be, ahol Romániával vagy Szerbiával abban versenyezhetünk még esetleg, hogy ki vezeti be hamarabb a gyerekmunkát, mert ott még szívesebben fektetne be a nyugati tőke. Nem véletlen, hogy – a budapesti balliberális értelmiség minden híresztelésével szemben – a berlini kormányt felettébb nem zavarja, nem érdekli, hogy milyen politikai, jogállami stiklik zajlanak Budapesten vagy Belgrádban. Mert amíg Orbán vagy az Orbánt mindenben utánzó és Merkel bizalmát teljesen élvező, amúgy meg balkáni autoriter politikát folytató Aleksander Vučić szerb miniszterelnök biztosítja az olcsó, jogfosztott munkaerőt, addig Berlin minden mást elnéz nekik. Athénnel is csak akkor került vitába Berlin, amikor az új görög kormány európai szolidaritást követelt. Orbán nemzetállami szuverenitást akar, és az a multinacionális tőkének is érdekében áll. Ráadásul a munkaállam koncepciója, amihez hívei tapsiskolnak, és ami amúgy egy virtigli fasiszta elnevezés (legutóbb Gömbös Gyulának voltak hasonló tervei), szintén nem szól másról, mint a magyarországi, amúgy is soványka jóléti állam totális lepusztításáról. Ez már meg is kezdödött, például azzal, hogy gyakorlatilag alig van ma már szociális segély, s helyette az ellenzéki sajtóban is helytelenül közmunkának nevezett kényszermunkát vezette be a kormány. (A kényszermunka és a közmunka között az a különbség, hogy a közmunka nem a szociális segély helyett van, hanem amellett, és nem éhhalált, hanem mondjuk tisztes szegénységet biztosít.)
Egy szabadságharcos kormány nem beletörődne az ország periférikus helyzetébe, nem versenyelőnyt látna a magyar dolgozók megalázóan alacsony fizetésében, és nem tovább nyirbálná a munkavállalói jogokat. Egy valóban szabadságharcos kormány nem az európai egység, az európai szolidaritás ellen polemizálna, hanem belátná, hogy a globális piacon, ahol az egyes tőkeszereplők akár erősebbek, mint egy-egy nemzetállam, nem a nemzetállamok illuzórikus szuverenitását kéne retorikailag erősíteni, hanem az európai egységet, szolidaritást követelni (egységes mininimálbérrel, adórendszerrel, szociális jogosultságokkal, stb.)
Az is szörnyű, ha valaki nem tesz semmit Magyarország folyamatos zuhanása, enyészete ellen, és még versenyelőnyként is tekint a magyar nyomorra. Ennél már csak az szörnyebb, azaz cinikusabb tett, ha valaki a nyomor elfogadását, állandósítását szabadságharcként adja el. A szabadságharc politikai termékként megakadályozza, hogy szavakat találhassanak azon erők, amelyek akár jobbról, akár balról megneveznék a problémákat.
A gazdasági nyomort a nyelvi nyomor súlyosbítja: az a diszkurzív tér, amiben a szavak már rég nem azt jelentik, aminek hinnénk őket. Neoliberális, szegényellenes kormánypolitika szabadságharcba csomagolva. Egykori kommunisták polgári konzervatívnak öltöztetve. Liberális értelmiség baloldaliként eladva. Szélsőjobboldali veszély vizslakölykökkel elfedve.
XXX
A vezér lenéz
Bár egyre hagymázasabbnak tűnik az orbáni kommunikáció, igazából tudatosan használja fel a kormánypropaganda a sérült magyar nemzeti identitást. Magyarországon generációk cipelik majd tovább a harcos, Nyugattól elforduló, békétlenséget szító közbeszéd lélektani következményeit – mondja a világhírű szociálpszichológus, Joseph P. Forgas, azaz Forgács József, aki öt éve tanulmányozza a Fidesznek a sajátos magyar néplélekre építő kommunikációját. (...)
– Egy ország és a benne élők történelme, kultúrája határozza meg a nemzettudatot, amelynek egyik lényeges eleme, hogy miként interpretáljuk a világot és hogyan látjuk magunkat. A magyar nemzeti identitás sok szempontból alapjában sérült és problémás, amelynek okai mélyen gyökereznek. A magyar történelem évszázadok óta a kudarcok, vereségek, levert forradalmak története. A kudarcokhoz egy tipikus narratíva járul, amelyet minden szociálpszichológiai kutatás szerint az áldozatmentalitás, lemondás, önsajnálat, mások hibáztatása és a felelősségvállalás hiánya jellemez. Ezt kompenzálja a gyakran nagyzoló, irreális és romantizált nemzetkép, amelyik a magyarok világverő szerepét vizionálja. Jellemzőek például a hivatalosan szelektált „hungarikumok”. Nincs még egy ország, ahol a pozitív nemzeti identitást ilyen átlátszó módon kellene támogatni, és ahol egy hivatalos bizottság dönti el, hogy mire kellene büszkének lenni – például kolbászra meg szalámira, mintha az máshol nem lenne. Úgy tűnik, a magyar nemzettudatnak mankókra van szüksége az önbecsülés fenntartásához. A Fidesz kommunikációja az elmúlt öt évben erre a sérült, önsajnáló nemzeti identitásra, az ellenségkeresésre és a mások hibáztatására játszott rá, nagyon demagóg módon. Hogy ez eddig sikerült, az azzal is magyarázható, hogy Magyarországon sajnos nem létezik jelentős számú, autonóm módon gondolkodó, felvilágosult polgárság, amely átlátna ezen. Egyébként, amikor Orbán „polgárságról” beszél, ez számára valami egészen mást jelent. A rendszertől függő klientúra kialakításán dolgozik, de ez nem polgárság. A polgárt éppen az önálló gondolkodás, a saját erőből elért siker és a független magatartás jellemzi. (...)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roncspártderbi
Hagyjuk a mindig előhúzható demokrácia maszlagot az elvi meggyőződésről, a színes politikai palettáról. Egy mind zsarnokibb, >
Orbán a volt lengyel miniszterhelyettes menedékjogával provokálja Tuskot
A Bizottság szóvivője úgy foglalt állást, hogy bármely uniós állam csak egészen rendkívüli esetekben nyújthat menedéket >
Orbán gyakorlatilag felvásárolta Kárpátalján a magyarokat
A kárpátaljai magyarok a Fidesz-politika játékszerévé váltak, Ukrajna korlátozza a kisebbségek nyelvhasználati jogát, Orbán viszont eszközként >
Közeleg az EU számára az igazság pillanata Ukrajnában
A tárgyalások eredménye „mini München” lehet, és az csak felhívás volna Moszkvának az újabb támadásra. Erre >
A merénylet megváltoztathatja a háború menetét?
Hogy az ukrán titkosszolgálat merész akcióval eltakarította az útból az orosz vegyi fegyverfőnököt, az megváltoztathatja a >
A kancellár beszéde pontosan mutatja, miért bukott meg
A német kancellár ugyan elvesztette a bizalmi szavazást, ahogy várta, ám az ez alkalomból mondott beszéde >
A világ nem tudta megmenteni Szíriát, most hagynia kell megválasztania a jövőjét
Simon Tisdal véli így a Guardianben. A külpolitikai szakíró sajnálattal állapítja meg, hogy a beavatkozás Izrael >
Raszputyin Romániában
Mint ahogy az erdélyi magyar politika, vagy legalábbis számos itteni magyar értelmiségi is most ébredhetett rá, >
Amikor a diktatúrák összeomlanak
Hans Rauscher úgy látja Asszad csúfos vége után, hogy a diktatúrák nem tartanak örökké, egy csapásra >
Maradjon inkább Orbán Viktor?
Találgatás helyett inkább kérdezek: csak nem Magyar Péternek van igaza, és a régi ellenzék összejátszik a >
Oroszország gyengébb, mint ahogy gondolnánk
Fareed Zakaria úgy véli így a Washington Postban, hiszen Asszad Putyin értékes vazallusa volt, az orosz >
Fennáll a veszély, hogy Közép-Európa gazdasága megsínyli Trump politikáját
Erre figyelmeztet a Standard & Poor’s jelentése, amely a térség keleti felének szuverén adósság besorolásával foglalkozik. >