2026. április 21. kedd
Ma Konrád, Zelmira, Anzelm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (22.)

Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (12.)

Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (20.)

Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (21.)

Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (1.)

Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >

Tovább

Újra itt a Napló! - hozzászólások

A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (13.)

Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >

Tovább

Madárdal

Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (8.)

Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >

Tovább

Napi ajánló

A magyar feltámadás és a húsvéti sonka

„Jézus zsidó volt, és a zsidó hagyományok szerint a sertéshús tisztátalan, nem szabad megenni.” Balavány György (hvg.hu), Hanula Zsolt (Index), Népszabadság:

Nyugi, a kereszténység nem ilyen!

Kénytelen vagyok vállalni a kockázatot, hogy ezzel az írással ismét kiverek bizonyos biztosítékokat, sőt, néhányan gyűlölni fogtok, feleim. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez nem zavar. Azt hiszem, mégis szólnom kell, mégpedig a kereszténység védelmében. S ha hívőként szólnod kell a kereszténység védelmében, akkor a hallgatás bűn – Krisztus megtagadása. Semmilyen kockázattól nem tartok jobban, mint ettől.  A keresztény hit védelme pedig – ha aktuális, tehát érvényes akar lenni – szükségképp hatalomkritika is. Miért? Mert a kereszténységet jelenleg leginkább a „keresztény hatalom” veszélyezteti.

A sokat és méltán szidott vasárnapi boltbezárás nem a probléma maga, hanem a probléma tünete. A probléma – amiről árulás lenne hallgatni – az, hogy a hatalom az elmúlt években a kereszténységet kurzussá, rendszerré, politikai ideológiává, hovatovább pártállássá fokozta le, és ezzel iszonyatos lelki pusztítást végzett. Krisztust ez a hatalom nem tekinti és nem is mutatja másnak, mint egy meglehetősen csapongó (most érjük be egy ilyen eufémikus szerkezettel) kormányzás megszentelőjének, az evangéliumot pedig – nincs enyhébb kifejezés – meghamisítja, mikor törvényt akar belőle fabrikálni. (...)

A dolog egyszerű: az embereknek nem kell fideszes vagy kádéenpés Krisztus. Nyilván emeszpés, jobbikos, satöbbis sem. Kurzus-Krisztusokra senki nem kíváncsi. Nem kell az az evangélium, ami arról szól, hogy melyek az előírt családmodellek, és melyek a megvetendők. Nem kell a szeretetre hivatkozó gyűlölet. Nem kell olyan isten, aki egy hazugságokkal átszőtt, végletekig korrumpált közigazgatást áldásában részesít. Nem kell, már nagyon régóta nem kell pénzéhes papok és ájtatos tartüffök istene. És – elnézést ateista, agnosztikus és mindenféle barátaimtól – amikor az emberek azt mondják: nem kell az isten, akkor azt biztosan nem az Istenre mondják. Mert Isten mindenkinek kell. Arra a valóban „gyalázatosra” mondják, évszázadok óta, a hazug bálványra, amit a rendi, politikai, vagyis hamis kereszténység igaziként mutogat.

(...) Kedves barátaim, nincs „nemzeti” „jobboldali”, vagy éppen „szocialista” Krisztus. Nincs, nem volt és soha nem lesz „magyar feltámadás” – Istennek legyen hála. Viszont szívből örülök, hogy egy világi-liberális lap hasábjain elmondhatom: az igazi Megváltót ne ott keressétek, ahová a nagy hatalmú vallási-politikai vezetők mutogatnak. Ott nincs. Sokkal közelebb van. Egész közel. És tökéletesen szabaddá tudja tenni az életünket, kívül-belül, most és mindörökké, még ha ezer KDNP potyog is az égből.

XXX

Miért eszünk sonkát húsvétkor?

Ha húsvét, akkor hagyományosan tojás és sonka kerül az asztalra. A tojás még érthető is, mint az (újjá)születés szimbóluma, de a sonka, mint tradicionális húsvéti étel már nem ennyire egyértelmű. Sőt, ha jobban belegondolunk, valójában teljesen logikátlan, hiszen Jézus zsidó volt, és a zsidó hagyományok szerint a sertéshús tisztátalan, nem szabad megenni. De akkor miért ünnepeljük a feltámadását egy olyan étellel, ami tilos volt számára?

A válasz egyszerű: a húsvéti sonkának semmilyen vallásos alapja nincsen, egyszerűen praktikus okok miatt úgy alakult a hűtőgép feltalálása előtti évszázadok során, hogy tavasszal volt a szezonja.

Az első megbízható, elektromos hűtőgépek nagyjából száz évvel ezelőtt kerültek kereskedelmi forgalomba, és az 1920-as évek második felében, a Frigidaire cég (miattuk hívjuk máig fridzsidernek a hűtőt) modelljeinek sikere nyomán kezdtek elterjedni. Az ezelőtti évszázadokban a húsoknak is szezonjuk volt, ahogyan a gyümölcsöknek és zöldségeknek. A disznóvágás például azért történt mindig hagyományosan a tél elején Európában, mert a nagy mennyiségű húst a hidegben lehetett könnyen eltartani aránylag sokáig anélkül, hogy megromlana. Meg persze azért is, mert ősszel még volt bőven mivel etetni a malacokat, télen meg már nem.

A sonka, amit tradicionálisan pácolással és füstöléssel tartósítottak, elég sokáig bírta; tavasszal, mire eljött a húsvét, nagyjából csak ez maradt meg a téli disznóvágásból. Mivel egyébként is a legjobb minőségű húsok közé számított, a sonka adta magát, hogy a nagyböjt után az elfogyasztásával ünnepeljék az emberek húsvétot.

A sonkával ellentétben a Magyarországon nem annyira elterjedt, de világszerte egyébként jellemző másik húsvéti húsétel, a bárány abszolút vallásos tradíció és jelkép. Egyrészt a zsidó disznóhús-tilalom miatt Jézus idejében a bárányhús volt a tipikus ünnepi étel (valószínűleg az Utolsó vacsorán is ezt ették az apostolok), másrészt a bárány Jézus, mint Isten báránya jelképe is.

XXX

Női húsvét

A nők szeretik, ha udvariasak a férfiak. Ha előreengedik őket az ajtóban, kabátjukat felsegítik, viszik a hatos csomag ásványvizet helyettük, megdicsérik a szoknyájukat. Ezek gesztusok, nem kerülnek semmibe, mégis: valahogy férfiasabb lesz a férfi és nőiesebb a nő.

Azt viszont kifejezetten rühellik a nők, ha túlzott előzékenységre hivatkozva kímélő üzemmódra akarják őket kapcsolni. Valójában nem is előzékenységről van szó, hanem bizonyos személyek saját nyomorult előítéleteinek kivetítéséről. Mert a nők biztos szívesebben szorgoskodnak otthon, mint hogy dolgozzanak a munkahelyükön. Köszönjük, nem kell sajnálni minket, mi akartunk dolgozni, megoldjuk a problémáinkat.

Nem kérünk szabadnapokat ahhoz, hogy kalácsot süssünk (meg is nézem, megkelt-e már a tészta... majdnem) vagy hogy a húsvéthoz méltó meghittséget biztosítsunk. Eleve a meghittséget jobbára többen tudjuk biztosítani. Elengedhetetlen hozzá egy férfi (vagy egy másik nő, ha épp úgy adódik) vagy legalább egy hullámos papagáj, amely napjában tízszer megdicsér, és megeszi a kalácsot.

Lehet, hogy a jó szándék vezérelte a Kaposvári Egyetem vezetőségét, amikor a hölgyeknek szabadnapot adott nagypéntekre, hogy készülhessenek a húsvétra, és nem húzódik meg e mögött valami Harrach Péter-i lenézés. De ez akkor is káros. Ha most nem kérjük ki magunknak ezt a szabadnapot, jövőre ha szóvá tesszük, miért nem annyi a fizetésünk, mint a férfiaké, megkapjuk: mit akartok, ti nagypénteken szabadon pucolhattatok ablakot.

 

 

2015. április 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lehet-e, legyen-e jövője a Fidesznek?

Antall József emlékezetes szavai, „Tetszettek volna forradalmat csinálni!”, valóra váltak, Magyar Péter forradalmat csinált és győzelemre >

Tovább

Orbán Viktor felépített egy „propagandagépezetet”. Magyarország következő vezetőjének le kell azt bontania

A propagandarendszer lebontása időigényes lesz. A Tisza kétharmados többséggel visszafordíthatja a jogi változtatásokat, de a magánmédia >

Tovább

Mit várok a Tisza kormánytól?

A kétharmados felhatalmazást, az erős mandátumot azért kapta a kormány a választóktól, hogy a szükséges jogi >

Tovább

Orbán korszaka egy szempillantás alatt véget ért, és Magyarország következő miniszterelnöke egy sietős ember

Pénteken Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének hivatalából magas szintű delegáció érkezett Budapestre informális >

Tovább

Végre

Megtörtént a felszabadulás, forradalom zajlik, a rendszer végre megváltozhat. Magyar Péter történelmi érdeme, hogy elindította a >

Tovább

Egy örömteli Budapesten, a populisták veresége után egy példátlan átmenet lehetőségét láttam

Mindenekelőtt azonban ott van az a felbecsülhetetlen értékű lehetőség, hogy megmutassuk: létezik kiút a mély populizmusból. >

Tovább

Mit jelent Orbán veresége a világ többi része számára

A választás geopolitikai következményei is jelentősek lehetnek. Orbán alatt Magyarország többször megvétózta az Ukrajnának szánt segélyeket >

Tovább

„Soha nem voltunk barátok”

„Ha Vlagyimir Putyin felhív, felveszem” – mondta. „Ha beszélnénk, elmondhatnám neki, hogy jó lenne négy év >

Tovább

Fordulat és rendszerváltás a politikában

Ha az Orbán-rendszer győz, az a világ önkényuralmainak és diktatúráinak győzelme lesz. Ha a demokratikus Tisza-mozgalom >

Tovább

Magyarország: Nyugtalanság, félelem és remény a választások előtt

Deutsche Welle: Az elmúlt hetekben nem Orbán uralta a kampányt, hanem az Orbán-rezsim sötét és piszkos >

Tovább

Orbán, a megosztó konzervatív radikális, aki átformálta az európai politikát

A küszöbön álló választás – vélekedik az EurActiv – többről szól majd, mint Orbán, mint egyén >

Tovább

Orbán sorsa figyelmeztetés: nem érdemes túl közel kerülni Trumphoz

Trump és Vance teljes körű támogatása „akár halálos csók is lehet” Orbán Viktor magyar miniszterelnök vasárnapi >

Tovább